1890 – aranytollal tüntetik ki, negyedszázados főjegyzői munkásságának elismeréseként (ezt ma a Herman Ottó Múzeum őrzi). 1910 – Miskolc város díszpolgára. 1912 – a Budapesti Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. 1913 – Miskolcon még életében utcát neveznek el róla, ami rajta kívül csak Jókai Mórral fordult elő. 1915 – neki ítélik az Akadémia nagydíját. Sajószentpéter díszpolgára 1934 -ben Miskolcon szobrot állítottak neki Jelenleg Miskolcon az 1993-ban alapított Lévay József Református Gimnázium viseli a nevét. Korábban ugyanezt a nevet viselte a több mint 450 éves múltra visszatekintő Lévay József Gimnázium, a mai Földes Ferenc Gimnázium egyik jogelődje. Emlékezete [ szerkesztés] Lévay József és szülei sírja Sajószentpéteren Miskolcon, és Sajószentpéteren könyvtár viseli a nevét és a Lévay-hagyaték a Herman Ottó Múzeum egyik legnagyobb dokumentum és tárgyi együttese. 1935–1950 közt nevét viselte a református gimnázium, a mai Földes Ferenc Gimnázium egyik jogelődje. 1993-ban az összevonás előtti régi Lévay gimnázium épületében ismét létrejött egy Lévay József Református Gimnázium.
2014. Ápr. 28. Versenyek Csorba György feladatmegoldó verseny 8. évfolyamos tanulóknak A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon a TÁMOP-3. 1. 3-11/2-2012-0050 Csorba György Komplex Természettudományi Laboratóriumi Központ pályázat keretein belül négy versenyt szervez. "Csorba György természettudományos feladatmegoldó verseny" A verseny jellege: 3 levelező forduló, elméleti feladatsorok megoldása általános iskolás korú 8. osztályos tanulók részére és a legjobb 10-15 tanulónak iskolai forduló, mely elméleti és gyakorlati feladatokból áll A verseny tárgyai: fizika, kémia, biológia, földrajz A verseny lebonyolítása: a feladatsorokat az iskola (labor) honlapjáról lehet letölteni az előző forduló beadási határideje után. Az iskolai fordulóba bejutott tanulók értesítése postai úton történik. Nevezési díj: ebben az évben a pályázat biztosítja Értékelés: a beérkező megoldásokat tantárgyanként értékeljük. Díjazás: (tantárgyanként): értékes természettudományos témájú jutalom. A gyakorlati fordulón legtöbb pontot elért diákot külön jutalmazzuk.
I., II. rész. ott, 1867. (Shakespeare minden munkái XV. ). 11. V. ott, 1870. (Shakespeare minden munkái XVI. Shakespeare munkái 4., és 11. k. 2. kiadás. ott, 1880., 1882. ) 12. Luceus Annaeus Seneca vigasztalása Marciához. Bpest, 1874. Egyet. Philol. Közlöny 1895. ) 13. Lévay József összes költeményei 1846-1880. ott, 1881. arczk. Két kötet. Napló 80., Főv. Lapok 46., Ellenőr 99., 101., 105. Koszorú V., Budapesti Szemle XXVII. ) 14. Deák Ferencz emlékezete. Miskolcz, 1876. 15. Médicerte. Bpest, 1881. (Molière vígjátékai IX. ) 16. Don Juan. Psyche. Víg pásztorjáték és a Versaillesi rögtönzés. ott, 1883. (Molière vígjátékai X. ) 17. Bozzai Pál irodalmi hagyományai. Szerző életrajzával. ott, 1886. (Olcsó Könyvtár 212. ) 18. Burns Róbert költeményei. Ford.... Kiadja a Kisfaludy-társaság. ott, 1892. arczk. 19. Carlyle, Burns. (Olcsó Könyvtár 312. ) 20. Lévay József ujabb költeményei. ott, 1898. 1899. Egyetértés, 307., Politikai Heti Szemle 49., Kolozsvári Lapok 1., Magyar Kritika II. 5. szám, Budapesti Szemle XCVIII. )
1895 -ben Borsod vármegye alispánja lett, de 1896 elején nyugdíjba vonult. 1918 -ban halt meg; végakaratának megfelelően a sajószentpéteri református temetőben, szülei mellett helyezték örök nyugalomra. Bár korának népszerű és elismert művésze volt, mára elfeledte az utókor. Költészetére a keresetlen egyszerűség jellemző (amely nem azonos sem a petőfieskedő, Szabolcska -féle népieskedéssel, sem a parlagiassággal), a vidéki élet apróbb-nagyobb örömeinek megéneklése (akárcsak az antik költők némelyikénél, mint például Horatius); a kordivatot sosem követte; valamint a magyaros (rímes, pergő ritmusú, ütemhangsúlyos) versformák használata. Műfordítóként Robert Burns verseit, Seneca műveit, két Molière -darabot, Shakespeare -től többek között A makrancos hölgy et, a IV. Henrik egyes részeit, a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabokat fordította magyarra. Kitüntetések, társadalmi elismerések [ szerkesztés] 1862 – a Kisfaludy Társaság tagja lesz. 1863 – az Akadémia levelező tagja. 1883 – az Akadémia rendes tagjává választják.
Két napon át, szeptember 9-10-én Erdővarázs címen most először rendeznek Budapest belvárosában olyan interaktív eseményt, ahol az állami erdők közjót szolgáló színes kínálataikkal mutatkoznak be. A rendezvény fő célja, hogy bemutassa az erdőgazdaságok összetett munkáját, hiszen a nemzeti erdőkincs a leglátogatottabb hazai turisztikai célpontok közé tartozik. Az eseményen erdész szakemberek 11 sátorban interaktív foglalkozásokon mutatják be az erdő varázslatos világát az érdeklődő gyermekek és családok számára. Minden tematikus sátorban két-két erdőgazdaság várja vendégeit olyan foglalkozásokkal és bemutatókkal, amelyek az erdészeti erdei iskolák pedagógiai programján alapulnak és az erdészeti tevékenységek egy-egy fontos területéhez kötődnek. Az Őrségi Nemzeti Park állatvilága - Greenfo. Interaktív erdei kincsestár és színes műsorok várják mindazokat, akik kíváncsiak a hazánk közel húsz százalékát fedő erdők sokszínűségére – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a budapesti családi nap előkészületei kapcsán. A természetvédelem, az ökoturizmus, a hazai erdők különleges erdei növény- és állatvilága, az erdészek rendkívüli munkája, az erdei vasutak és az erdészeti erdei iskolák mind-mind megismerhetők az állami erdőgazdaságokat bemutató ingyenes családi napon.
Leírásuk [ szerkesztés] A zárt gyöngyvirágos-tölgyesek alkotják hazai homokterületeink klimatársulását. Ezek főleg magasabb talajvízszintű, hűvösebb, nedvesebb mikroklímájú területeken jönnek létre. Hazai fás társulások - Biológia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Lombkoronaszintjük fő alkotója a kocsányos tölgy (Quercus robur), de előfordul benne vadkörte (Pyrus pyraster), mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), rezgő nyár (Populus tremula), fehér nyár is. Fejlett cserjeszintje van, melyben leggyakoribb a fagyal, galagonya, kányabangita, valamint a veresgyűrű som. Aljnövényzetében többféle orchideafaj, kétlevelű sarkvirág, széleslevelű - és vörösbarna nőszőfű mellett tavaszi csillagvirág és az epergyöngyike, gyöngyvirág (Convallaria majalis), erdei gyöngyköles és ritkábban az Alföldön különlegességnek számító erdei tisztesfű is előfordul, valamint a nem túl gyakori kis borkóró, homoki nőszirom, pusztai meténg és a ligeti perje is. Azt is láthatják, hogyan működnek, dolgoznak a különféle erdészeti gépek. Bemutatkoznak továbbá az Erdei Vándortáborok, a túrázás kedvelői pedig ötleteket kaphatnak kirándulások szervezéséhez.
Írisze sötét. Macskabagoly (Strix aluco): Közepes nagyságú madár. Tollfülei nincsenek. Két színváltozata fordul elő, a szürke, amely gyakoribb, valamint a vöröses. Írisze sötét színű, jellegzetes, kísérteties huhogó hangját sötétedés után hallatja. Tápláléka igen változatos, a kisemlősök közül elsősorban erdei egeret és erdei pockot fogyaszt, de más pockokat, cickányokat, peléket, madarakat is szívesen elejt. Erdei fülesbagoly (Asio otus): Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Hazánkban általánosan elterjedt, de a magasan fekvő, zárt erdőket elkerüli. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A telet sokszor a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. A Magyar Posta a gyűjtők körében immáron klasszikusnak számító témát folytat legújabb bélyegcímletein: a Magyarországon honos, védett madarak közül öt bagolyfajt mutatunk be. A bélyegek Székely Kálmán grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Hazai fejlesztés a Pannonrider | Транспорт. -ben készültek. A bélyegsor 200 000 példányban, a bélyegblokk 60 000 példányban jelent meg, és július 3-tól kapható az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.
Magyar kőris forrás: Sajnos Magyarországon az erdők jelentős hányadát a gazdasági célból telepített erdők képezik, melyeket többnyire nem őshonos fafajok alkotják. Eredeti - úgynevezett őserdőt - már sehol sem találunk, mert elődeink az itt lévő erdők fáit saját céljaikra évezredeken át kihasználták. Gazdasági erdők például a nemes nyár ültetvények, melyek a folyók hullámterében, mezőgazdaságilag művelt területeken fordulnak elő. Az akácosok is telepítettek, mézelő faként hasznosítják. A fehér akác nem őshonos fafaj, ennek ellenére 2014-ben hazánkban hungarikum má nyilvánították az akácmézet. A tűlevelű erdőket képező fenyvesek jelentős hányada is telepített erdő, melyekben a kéttűs erdei fenyő és fekete fenyő a leggyakoribb Magyarországon. Az Alpokalja vidékén láthatunk természetesnek nevezhető lucfenyő erdőket, a Bakonyban Fenyőfőn pedig az erdei fenyőerdők természetszerű állapota figyelhető meg.
Sok mocsárrét ártéri erdőirtások helyén jött létre, és az állandó legeltetés megakadályozza a szukcesszió további menetét, a visszaerdősülést. Növényei: réti csenkesz, ecsetpázsit, fehér tippan, orchideák, mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor. Állatai: bíbic, nagy goda, szalonkafajok. A magassásosok sekély vagy időszakos vizek mentén alakultak ki. Uralkodó fajaik a posványsás és a zsombéksás. Állatai: vízi és kockás sikló, vöröshasú unka, pettyes gőte. A talajvízszint magassága játszik elsődleges szerepet a nádasok kialakításában. A nádasok az álló és lassan folyó vizeket szegélyezik. Uralkodó faja a nád, emellett azonban megtalálhatjuk még a széleslevelű gyékényt is. Állatai: vízisikló, mocsári teknős, kanalasgém, nagykócsag, búbosvöcsök, szárcsa, nádirigó, barkós cinke, pézsmapocok. A hazai fátlan társulások közé soroljuk álló és folyóvizeink vízi növényzet társulásait is. A part menti vizek jellemző társulásai a gyökerező hínárok, amelyek a sekély víz aljzatában gyökereznek. A társulást alkotók egy része a víz színén kiterülve növénytakarót alkot mint pl.