Térképen: Győr-Moson-Sopron megye Könyvtár Rajka, Kossuth L. u. 19. Könyvtár Sarród, Kossuth L. 2. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Győrszentiváni Fiókkönyvtár Győr, Ősi u. 1. Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár Győr, Káptalandomb 26. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár József Attila Művelődési Ház Győr, Herman Ottó u. Megyei könyvtár györgy ligeti. 22. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Szigeti Fiókkönyvtár Győr, Márvány u. 1. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Gyárvárosi Fiókkönyvtár és Közösségi Ház Győr, Külső Árpád u. 6-8. Huszár Gál Városi Könyvtár Mosonmagyaróvár, Engels F. 16. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Győr, Baross Gábor u. 4. Könyvtár Kajárpéc, Fő u. 10.
A legújabb termés tizenhat munkatársunk tanulmányát rejti, "A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár évkönyve 2008" címmel. II. emeleti társalgónk ad helyet az évfordulókhoz kapcsolódó kiállításainknak, melyek közül a legfrissebb – a gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulójára összeállított, ritkasággyűjteményünk becses darabjait is bemutató – tárlat szeptember közepéig még látható. A tanév folyamán sokszor fogadunk iskolás csoportokat, akiknek szaktájékoztatóink tartanak rendhagyó tanórát a könyvtárról, annak okos használatáról. Büszkék vagyunk a más könyvtárakkal, közgyűjteményekkel fennálló jó kapcsolatunkra is. Rendszeresen megjelenünk a Győri Közélet című hetilapban korabeli lapszemléinkkel, melyeket többek között az 1847-48-as "Hazánk" c. Győr-Moson-Sopron megye - Könyvtár, Győr-Moson-Sopron megye lista. lap és a Győri Nemzeti Hírlap 1936–45 közötti számaiból válogatunk. Természetesen nem csupán ünnepi eseményekből áll az életünk, hiszen az állomány szakszerű építése, a hozzánk forduló könyvtárhasználók segítése, a területi könyvtári munka, s más, a külső szemlélő előtt többnyire rejtve maradó háttértevékenység magas színvonalú elvégzése alapvető feladatunk.
Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Egy kis történelem... Müller Ferenc könyvkötő országosan is az elsők között nyitotta meg 1789-ben Győr első kölcsönkönyvtárát, igazi, mai értelemben vett közkönyvtár azonban a 19. század végéig nem működött a városban. A megyei könyvtár a városi levéltárból kinőtt, jó állománnyal és egy műszaki fiókkönyvtárral rendelkező Győr Városi Közkönyvtár és az alig néhány évet megélt, de azalatt eredményes szervezőmunkát folytató Győri Körzeti Könyvtár egyesítésével jött létre 1952-ben, Győri Megyei Könyvtár néven. 1956. június 3-án vettük fel a Győrhöz közeli Téten született író, költő, szerkesztő Kisfaludy Károly nevét. A 60-as évek első fele igencsak mozgalmas volt számunkra: az országban másodikként vezették be nálunk a szabadpolcos kölcsönzést, de ekkor zajlott a tájékoztató munka technikai feltételeinek kiépítése, s a helyismereti gyűjtemény létrehozása is, bár utóbbi tevékenység kezdetei évtizedekkel korábbra nyúlnak vissza. Az első számítógépek megjelenése a 80-as évek végére tehető, s 1999. Megyei Könyvtár Győr. január 1-jével már "befagyaszthattuk" cédulakatalógusunkat.
Elsősorban kiadványok megjelentetésével, rendezvények szervezésével vagyunk jelen Győr-Moson-Sopron megye kulturális életében. Mindenképpen említésre méltó, hogy 111, a Magyar Televízió "A Nagy Könyv" sorozatához kapcsolódó program megvalósításában közreműködtünk szűkebb pátriánkban, a Kisalföld című megyei napilappal együttműködve pedig már kétszer rendeztük meg a fiatalabb korosztály számára az "Olvasni jó! " akciót – minden várakozást felülmúló érdeklődés mellett. De nem feledkezhetünk el a nyáreleji Ünnepi Könyvhét, az őszi Könyvtári Hét és a Megyei Irodalmi Hét eseményeiről sem, hogy csak néhányat említsünk. 2008. Kölcsönzés - Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér. október 13. Könyvtári falunap Győrságon 2010. június 1. Ünnepi Könyvhét, Haas György könyvbemutatója 2008. október 9. Könyvtári Hét, a Ki mit tud? eredményhirdetése 2001-ben mutattuk be a "Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája 1779-1995" címet viselő kiadványt, s néhány évvel később a "Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában? " című munka elkészültét ünnepelhettük.
A 21. század első éveiben folytattuk az intézmény informatikai fejlesztését, melynek eredményeképpen katalógusunk 2002 decembere óta honlapunkról is elérhető – olvasóink nagy örömére. Így azután nem meglepő, hogy a könyvtárközi kölcsönzések száma ugrásszerűen megemelkedett. 2005-ben pályázati támogatással sikerült áttérnünk a HunTéka elnevezésű integrált könyvtári rendszerre, s immár öt esztendeje minden ezen keresztül zajlik, a dokumentumállomány gyarapításától a kölcsönzésen át a statisztikák készítéséig. Elhelyezési gondokkal a kezdetektől küzdöttünk – és küzdünk ma is. Több költözés, évekig tartó "ideiglenes" elhelyezés után, mostani helyünkre, egy valamikori bank felújított és könyvtári célokra átalakított épületébe 1975 őszén költöztünk, s azóta itt fogadjuk látogatóinkat. 2009. szeptember 23. "Légy online a könyvtárban! Megyei könyvtár győr. " Könyvtárunk mindennapjai A klasszikus könyvtári szolgáltatáson felül igyekszünk – egyre szűkösebb anyagi lehetőségeink ellenére – más módon is hozzájárulni értékekben gazdag kultúránk felmutatásához, népszerűsítéséhez.
A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára Nádorvárosban található. A könyvtár a gyűjteményére alapozott hagyományos és internetes szolgáltatások on túl rendezvények kel várja a látogatókat. Az Országos Dokumentumellátó Rendszer szolgáltató könyvtáraként speciális igényeket is kielégít. Olvasóterem és olvasóterasz áll az érdeklődők rendelkezésére. A Központi Könyvtár a székhelye a 11 telephelyet üzemeltető könyvtárnak, itt székel az igazgatás és a gazdasági osztály, valamint itt kapott helyet a gyűjteményszervezés és a gyarapítás is. Jó, ha tudja! Központi Könyvtári olvasójegyével a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér bármely részlegét látogathatja. 9023 Győr, Herman Ottó u. Dr kovács pál megyei könyvtár győr. 22. +36-96-516-670 Nyitvatartás Az épületben lévő szolgáltatási pontokon a nyitvatartás ettől eltérhet! Hétfő 9 – 19 Kedd zárva Szerda Csütörtök Péntek Szombat 9 – 16 Vasárnap Zárvatartás 2022. 07. 01 - 2022. 08. 31 A könyvtár júliusban és augusztusban szombatonként zárva tart. Az épületben található szolgáltatási pontok Gyermekkönyvtár A szolgáltatási ponton elérhető szolgáltatások
A Z. Szabó László Könyvtár használata valamennyi diákunk, tanárunk és dolgozónk számára ingyenes. Online katalógusunk, ahol a teljes állományunk megtalálható elérhető ITT. A saját kölcsönzéseket is meg lehet tekinteni a katalógusban, bejelentkezés után. Felhasználónév a teljes, hivatalos név, jelszó az oktatási azonosító. Ha probléma adódik, kérem elektronikusan jelezzétek, elérhetőség lentebb! Egy diák egyszerre 5 könyvet kölcsönözhet ki, a kölcsönzés időtartama 1 hónap, hosszabbítás egy alkalommal lehetséges. Aktuális kérdésekkel, kérésekkel személyesen a nyitvatartási időben, azon kívül elektronikusan (neva. konyvtar[kukac]) vagyunk elérhetők. A könyvtár közösségi oldalán, valamint blogján illetve az iskolában kihelyezett hirdetményekben értesülhettek a különböző versenyekről, könyvtári eseményekről illetve rendezvényekről! A könyvtár névadójáról Nagy Mária (volt kazinczys diák), a Győri Szalonban így ír: Z. Szabó László, a legendás tanár, irodalomtörténész Somorján született 1927. március 10-én.
Nem, ezek a nők mégsem voltak mind a hárman egyformák! Szindbád önmagában kereste a hibát, önmagában az okát a mérföldes csókoknak: Szindbád akkor még fiatal volt, és a csókot, valamint a habzó serleget fenékig szerette üríteni. Tehát így tanította csókolózni szerelmét is. [1911] Forrás: MEK
Kellett neki riportot írnia ilyen rázós témáról! De meg is lett a böjtje. Egy kis hajsza ellene a sajtóban – gondolom a kutyaütő firkászok élvezték, hogy belerúghatnak egy igazi nagyságba… Ezután – finoman fogalmazva – kiesett a pikszisből. Az addig ünnepelt író egyszerre sehová sem kellett, művei mintha elveszítették volna irodalmi értéküket. Telt az idő és jöttek a betegségek. Szélütés, amiből felgyógyult ugyan, meg a többi, máj, gyomor, tüdő – van még valamilyen belső szerv? -, amelyek miatt vissza kellett fognia magát, változtatnia kellett addigi életmódján. Ez már csak azért sem ment túl nehezen, mert rohamos ütemben szegényedett el. Krúdy gyula szindbád második útja. 1930. január 18-án ugyan Baumgarten-díjat kapott, de addigra már rendesen el volt adósodva. Ekkortájt költözött ki a családjával Óbudára, az általa az örökkévalóságba emelt zegzugos kis utcák birodalmába. A szegénységgel, gondokkal nemigen tudott mit kezdeni. Jött a régi gyógyszer, a pia. Ami azért acélosabb szervezeteket is kikezdett már, mint az övé volt.
Miről szól a Mester és Margarita? Ki tudja és – kit érdekel? De azt elmondhatom, hogy nekem miről szól. Szól a nőkről, és szól persze a férfiakról, szól a szerelemről, mint csodálatos dologról, és főleg szól a szerelemről, mint elkerülendő, káros szenvedélyről. A szerelmes ember keményebb függő, mint a heroinista, képtelen élni a szerelme nélkül. És akkor a dohányzást tiltják be szinte mindenhol. Távol álljon tőlem, hogy azt mondjam, tiltsuk be a szerelmet, mert szerintem ne tiltsunk semmit, illetve… (ezt a világmegváltó elképzelést majd az új regényemben olvashatja, aki akarja, nem lövöm le előre a poént;))) Szindbád alteregója lenne Krúdynak? Szerintem elevenebb irodalmi alak, mint amilyen Krúdy lehetett embernek. Szindbád ott él a könyvben, és az olvasójában is, aki néhány novellát olvasott csak el, annak is van egy saját Szindbádja. Ahogy Esti Kornélja is mindenkinek van. Krudy gyula szindbád . Olvass Szindbádot, a többi majd jön magától. 12 hozzászólás
Hajnalban megy egy vonat Pestre. Szindbád még azzal vissza is térhet. Szindbád megkerülte a templomot, és végigment egy kis térségen. Igen, ott van a patika a sarkon és balról a cukrász. A kis város éjfél utáni álmában csöndesen szuszogott körülötte. Krúdy Gyula írói világa, egy Szindbád-novella | zanza.tv. Már elérte azt a kis közöcskét is, ahol egymásra boruló fák között visz az út a folyócska felé… A kalapját levette a fejéről, és egyszerre úgy 39 érezte, hogy a szíve megint úgy dobog, mint húsz esztendővel ezelőtt dobogott. Furcsa, hogy semmi sem változott azóta. A gyep, melyre lép, éppen olyan selymes és neszfogó, mint akkor volt. És balról egy kerti házból világosság szüremlett ki most is, mint akkor… Ez a világosság – akkor megijesztette, és emlékszik, az első szava az volt Irmához (aki pontosan várta), hogy miért van világosság amott a távoli, kerti házban. – Bacsó kertész az este meghalt. Most virrasztanak mellette – felelte Irma. Vajon azóta még mindig Bacsó kertész mellett virrasztanak a kis kerti házban? Aztán a folyócska susogott a lábánál, és törpe, kövér, zömök gyermekekhez hasonló füzek álldogáltak a közelben, a távolban.
A tudatmozgást nem leképezi, hanem nyelvi struktúraként alkotja meg a szöveg. A narráció nem folyamatosan halad előre, hanem inkább tömbszerű: egy-egy látványelem köré épülő fantáziakép a szervezőelv. Ezek mind jelentéktelen részletek, töredékek, amelyeket megszakítások segítségével fűz össze az elbeszélő. A felhasznált kifejezőeszközök az impresszionista elbeszéléstechnika eszköztárából valók: ismétlések, halmozások, mellérendelő szerkezetek. Nagy hangsúlyt kap a színvilág, ami az impresszionizmusnak és a szecessziónak is jellemző sajátossága. Van a szövegben vagy 150 jelző, és ezeknek durván a fele színekre vonatkozik. A mű központi toposza az utazás, ami ezúttal csak vágyként jelenik meg: Szindbád szeretne visszatérni az életbe, de átmenetileg "veszteglésre" van ítélve. Krúdy gyula szindbád novellák. Annyira vágyik az utazásra, hogy képzeletben utazókkal teremt kapcsolatot: emberekkel, nőkkel, hétköznapi, életteli világokkal. Kalandvágyra, elhívásra utaló, visszatérő metaforikus motívumok: kis női zsebkendők lobogása a csónakban ülő nők víz felett lebegtetett fehér fátyla Szindbád egyrészt elidegenedett az élettől, kivonult belőle, másrészt fájdalmasan vágyódik is utána és nosztalgiával gondol rá.