Cserpes Laura 1988. július 10. -én született Debrecenben, édesapja Cserpes István egy tejipari cég vezetője. 4 testvére van, három húha és egy öccse. A színészet világába teljesen véletlenül csöppent bele. Az utolsó pillanatokban jelentkezett a,, Véletlenül szándékos'' című film válogatására, ennek ellenére a készítők neki adták a főszerepet. Ez volt Laura legelső komolyabb színészi alakítása, a főcímdalt is ő énekelhette el, így mint énekesnő is bizonyíthatott. A legtöbben viszont kedvesén Fekete Dávidon keresztül ismerték meg, aki a Megasztár 4. szériájának 2 helyezettje lett. Párja bíztatására ő is szerencsét próbált a tehetségkutatóban, de az élő show-ig nem jutott el. 2009-ben szerepelt Fekete Dávid második klipjében, ahol a fiú mennyasszonyát játszotta el. Egy évvel később mindez valósággá is vált. A Nagy Ő – Laurától tart most minden lány | Story. 2010 tavaszán Dávid a Mr. & Mrs. című műsor felvételén kérte meg Laura kezét, aki természetesen igent mondott. Nyáron a nyilvánosság előtt teljes titokban össze is házasodtak. Ebben az évben készült el Dávid és Laura első közös dala, az,, Egy nap'' is.
Egy egész ország követte végig, ahogy Tóth Dávid az igaz szerelmet keresi A Nagy Ő-ben. Végül Laurára esett a választása, mint mondta, úgy érezte szerelmes lett a lányba. Ám a kapcsolatuk tiszavirág életű volt, alig két hónap után szakított az "álompár". A 24 éves Laura személyében találta meg a boldogságot Tóth Dávid, ám a szerelmük a TV2 realityjének befejezte után alig tartott két hónapig. A szakítás okáról korábban már beszéltek, most a Story magazinnak árultak el újabb fejleményeket. Fotó: TV2 "Csodás nyarunk volt, szinte minden napot együtt töltöttünk. Voltunk Horvátország- ban is. Laura nagy o.o. Régóta nem vittem haza senkit, de Laurát a szüleim és az összes barátom megismerte. Két hónap után azonban egyre több volt a vita köztük, a sokasodó feszültség pedig szép lassan megölte a legszebb érzelmeket is. Én kezdeményeztem a beszélgetést, de Laura is hasonló véleményen volt, hogy ez így nem jó. Azt éreztem, nagyon máshol tartunk az életben, és talán a tizenegy év korkülönbség idővel kiütközött" – nyilatkozta Tóth Dávid a lapnak.
Ennek ellenére a 17. pozíció sosem egy életbiztosítás, de 3-4 meccsel kevesebbet játszott az Everton, mint legtöbb riválisa, ami nyugalomra adhat okot Liverpoolban is. Allan a Newcastle ellen kipirosozta magát, így vasárnap az eltiltását tölti. Ez a férfi A Nagy Ő győztesének, Laurának az új párja: fotó. Donny van de Beek töltheti be a brazil pozícióját, mellette pedig Abdoulaye Doucoure kezdhet. ő néz rád a tükörből, ő les, hiába futnál, fogoly vagy s egyben foglár; dohányod zamatába, ruháid anyagába, beivódik, evődik velődig" Rengeteg fiatal képviseli azt az álláspontot, hogy a politikusok mind ugyan olyanok, csak a nevük más, teljesen mindegy nekik, ki fosztja ki éppen az országunkat. Bevallom, az elsőszavazó korosztálynak tényleg nincsenek e tekintetben jó tapasztalatai, de meg kell értenünk, hogy nem ez a norma, ennek nem kell így lennie. Nekünk, fiataloknak kellene a legaktívabb szavazóbázist alkotnunk, hiszen a mi jövőnk a tét, az, hogy milyen országba fogunk kilépni, ha elhagyjuk a családi fészket, és milyen országban kell boldogulnunk. Ne legyen releváns az a kérdés a fiatalok között, hogy érettégi után ki fogja elhagyni az országot.
Ezt neki is elmondtam. Túl sok inger éri, a figyelem középpontjában van, és egyelőre sütkérezik a rivaldafényben" – jegyezte meg a 24 éves Laura.
A 24 éves Laura azonnal levette a lábáról Tóth Dávidot A Nagy Ő-ben. A sokáig Angliában élő lány meg is érdemli a boldogságot, hiszen évekig távkapcsolatban élt. A 24 éves Szalai Laura első pillantásával levette a lábáról Tóth Dávidot a TV2-n látható A Nagy Ő -ben. Fotó: Instagram Az olimpiai ezüstérmes kajakos nem is tagadta, hogy azonnal közel került a szemrevaló lányhoz, aki sokáig Angliában élt, ugyanis Bristolban tanult. Ekkor még távkapcsolatban élt, ami senkinek sem könnyű, vannak olyan párok, akik könnyebben átvészelik, de olyanok is, akik nem tudják fenntartani a lángolást. Laura az Instagramon, egy kérdezz-felelekben vallott arról, hogyan élte meg az ezzel járó nehézségeket. Laura nagy o.r. "Volt egy közel 6 éves kapcsolatom. Voltunk külön párszor, de az élet úgy hozta, hogy valahogyan mindig visszataláltunk egymáshoz. Távkapcsolatban voltunk sokat, ami nem ment, legfőképpen ezért is váltak külön útjaink" – kezdte Laura, aki arra is kitért, hogyan élte meg a szakítást. "Hogy hogyan élem meg a szakításokat, az változó.
Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, előremutató és nemes, klímavédelmi szempontból pedig egyedülálló kezdeményezés. A Nagy Zöld Fal egy ambiciózus terv arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét. Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt be (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán).
- Mondja Boetsch, a Szenegálban dolgozó francia kutatócsoport vezetőj e. Még a vándormadarak is kezdenek visszatérni. De ha ennyire pozitív az erdősáv hatása, a Száhel-övezet többi országa miért késlekedik? Az általános magyarázat az, hogy a nemzetközi támogatás megvan a projekthez, de sok esetben a helyi közösségek nem találják jó ötletnek a faültetést. Az okok között szerepelhet, hogy akiket a fásítás érintene, azokat kizárták a döntéshozatalból. Másrészt gyakran aktívan használt mezőgazdasági területeket kellene "kivonni a forgalomból" a faültetés érdekében. Felmerült az is, hogy az öntözés miatt tovább csökkennek az amúgy is szűkös vízkészletek, ráadásul tradicionális élőhelyeket kellene feláldozni a fásítás oltárán. Öntözéses gazdálkodás a Száhel-övezetben Ennek ellenére hosszú távon nyilvánvalóan jobb megoldás a Nagy Zöld Fal, hiszen meggátolhatja a sivatag előrenyomulását. Azok, akik manapság tradicionális falvaikat féltik, néhány éven belül kénytelenek lesznek délebbre költözni a Szahara terjeszkedése elől menekülve… A bejegyzést Jantsek Sarolta és Biedermann Zsuzsánna közösen készítették.
Eddig azonban senki sem vizsgálta meg, hogy a Nagy Zöld Fal milyen hatással lesz a nagyobb kiterjedésű időjárási rendszerekre, amennyiben a tervek szerint a 2030-as években valóban megvalósul – írja a Science News. A Szenegáltól Dzsibutiig húzódó Nagy Zöld Fal Forrás: Az Amerikai Geofizikai Unió decemberi közgyűlésén bemutatott szimulációk szerint a kontinensen keresztbe húzódó fásított sáv megduplázhatja a Száhel-övezetben lehulló csapadékmennyiséget, Észak-Afrika nagy részén és a Földközi-tenger térségében pedig csökkentené a nyári átlaghőmérsékletet, csakhogy a szaharai területek még forróbbá válnának. A modellszámítások szerint a Nagy Zöld Fal a Száhel-övezet nagy részén akár 1, 5 Celsius-fokkal is csökkenthetné a nyári átlaghőmérsékletet. A legmelegebb területeken azonban még melegebb lenne, ezeken a helyeken 1, 5 Celsius-fokos emelkedés következne be. Ugyanakkor a zöldítés az egész térségben növelné a csapadékmennyiséget, egyes helyeken megduplázva azt. A nagy zöld fal részlete Fotó: A szimulációk szerint a Szahara zöldítésének hatására felerősödő nyugat-afrikai monszun nyugat felé tolhatja el a nagyobb légköri áramlási mintázatokat, ez pedig hatással lehet az El Niño déli oszcillációjára, egyben megváltoztathatja a trópusi ciklonok pályáit is.
A koronavírus-járvány árnyékában alig keltett visszhangot a nemzetközi médiában, hogy január közepén a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról szóló párizsi One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón részt vevő államok a Világbankon keresztül több mint 14 milliárd dolláros támogatást szavaztak meg a 11 afrikai ország részvételével 2007-ben elindított Nagy Zöld Fal projektnek, amely a valaha volt legnagyobb léptékű tudatosan tervezett tájátalakítás az emberiség történetében. A Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Csád, Niger, Nigéria, Mali, Burkina Faso, Mauritánia és Szenegál összefogásával zajló program eredeti célja az volt, hogy erdősítéssel állítsa meg a Száhel-övezet további elsivatagosodását. Az alapkoncepció szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre, csakhogy 2020-ig a tervezett erdősítésnek mindössze 4 százaléka valósult meg. Mert bár Etiópiában 5, 5 milliárd facsemetét telepítettek, összesen 792 ezer élőhelyen, Burkina Faso mindössze 16, 6 millió, Csád pedig alig 1, 1 millió fa ültetését végezte el, ráadásul az eddig telepített állomány 80 százaléka szinte azonnal ki is pusztult – derül ki a Medium cikkéből.
A Szenegáltól Dzsibutiig terjedő területen mégsem esőerdőszerű kialakítás született, hanem egy olyan alternatíva, ahol a szárazságtűrő fák és cserjék kapják a főszerepet egy füves térségben. Természetesen a célkitűzés nem változott, a forróság hatásainak csökkentése és a sivatagosodás visszaszorítása még mindig prioritás, hiszen ez egy óriási faktor az éhínség és az itt élő népesség megélhetésének kezelésében. Ezért a 2020-as tervezett befejezéshez képest a dátum módosult és 10 évvel későbbre tolódott, viszont az új koncepció már gazdaságfejlesztési megfontolásokkal is kiegészült. Nem csak környezeti, gazdasági kérdés is Csupán pár eredmény az utóbbi időkből az Etiópiában degradálódott talaj több millió hektáron való helyrehozása, a jobb minőségű talajnak köszönhetően az élelmiszertermelés javulása Nigerben, illetve Szenegálban a szárazságtűrő fák telepítése. Ahogyan az lenni szokott, a Fal építése segítséget nyújtott a munkahelyek létrehozásában is, így lett egy egymással kölcsönhatásban lévő környezetvédelmi és gazdasági projekt a Zöld Fal.
A kezdeményezés visszaállítaná az életet Afrika szárazság sújtotta övezetében, növelné a termőföldet, javítaná az élelmiszer ellátottságot, munkahelyeket és új otthonokat teremtene. A zöld fal 15%-át már felépítették, Szenegálban 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát ültettek el. A 2016-os adatok szerint 4 millió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba. A projekt nem csak klímavédelmi szempontból egyedülálló, de elősegítheti a térségben a békét is. Megvalósításához hatalmas összefogás szükséges, olyan országok között, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus és háború dúlt. Jelenleg 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben. Forrás: és 2019. 05. 15. (szerda) 12. 53