Szerző: 2020. február 29. | Frissítve: 2021. december 6. Forrás: Bár számtalan hipotézis létezik, még mindig nincs biztos válasz arra, mi is indítja meg egészen pontosan. Kiderült, mitől indul meg a szülés - Dietinfo.hu. Ez talán az élet egyik legnagyobb rejtélye - azonban néhány elmélet van a témában. A legnépszerűbb elméletek arról, miért indul meg a szülés (Fotó: Getty Images) Ahogyan a Midwives Online is írja, az orvosok hagyományosan gondolják, hogy az édesanya teste kezdi meg a szülést, de a közelmúltban felbukkant egy olyan elmélet is, hogy a baba továbbít jeleket az anyának. Tehát a baba jelzi, amikor készen áll arra, hogy világra jöjjön. Annak ellenére, hogy az egyes terhességek és a szülések eltérnek egymástól, az biztos, hogy a szülés mindig ugyanabból a 3 szakaszból épül fel. Az első, korai szakaszban a méhszáj elkezd tágulni, a másodikban teljesen kitágul a méhszáj, és egyre gyakoribbak az összehúzódások, az utolsó szakaszban pedig elkezdődik a kitolás, amely a baba születésével, majd a méhlepény kitolásával zárul. De mi indítja el ezeket a folyamatokat?
A kézenfekvőnek tűnő válasz, mely szerint a méhlepény elöregedése – hiszen ez termeli a progeszteront – helytelen, mert az ösztraidol szintje - melyet ugyancsak a méhlepény termel – egyáltalán nem csökken, sőt tovább emelkedik ebben az időszakban. Meglepő módon, valószínűleg a magzat által kiválasztott hormonok a felelősek a folyamat megindulásáért; a baba mellékveséjében termelődő ösztrogén, valamint – a szintén a pocaklakó szervezetében kiválasztódó - oxitocin borítják fel a terhesség alatti hormonális egyensúlyt, tehát tulajdonképpen a baba dönti el, hogy mikor akar megszületni! A legnépszerűbb elméletek arról, miért indul meg a szülés. Miért pont éjszaka? A babák többsége a reggeli és a délelőtti órákban jön világra, de a szülési fájások szinte mindig éjjel kezdődnek. Több mint valószínű, hogy evolúciós örökségünknek köszönhetjük mindezt; a legtöbb emlős ugyanis az éjszaka folyamán szüli meg utódait, egyszerűen azért, mert nappal jóval kiszolgáltatottabb lenne a többi állattal szemben. (Itt kell megjegyezni, hogy létezik egy másik, tudományosabb érvelés is, amely azt állítja, hogy éjszaka, az agykéreg gátlódása (alvás) miatt jobban érvényesülhetnek más agyi központok, így azok is, amelyeknek részük van a méhizomzat összehúzódásainak vezérlésében. )
A legnépszerűbb elméletek a következők! Az anya agyalapi mirigye oxytocint szabadít fel Az egyik legnépszerűbb elmélet, hogy az édesanya szervezete, egészen pontosan az agyalapi mirigye oxytocint szabadít fel, amikor a baba teljesen kifejlődött, és készen áll megszületni. Ez az a hormon, amely serkenti az összehúzódásokat, és felkészíti a méhnyakat a szülésre. Segít, hogy a méhnyak és a méhszáj megfelelő pozícióba kerüljön, és minél jobban ki tudjon tágulni a hüvely a szüléshez. Kiderült, mitől indul meg a szülés | Vital.hu. A baba tüdeje küld jeleket az anya szervezetének Carole Mendelson, Jennifer Condon és Pancharatnam Jeyasuria kutatók tettek közzé egy tanulmányt a Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában arról, hogy a magzat tüdeje ad jelet arról, hogy itt az ideje a szülésnek. Amikor a baba tüdeje eléri a teljes fejlettséget, olyan fehérjéket termel, amelyek az anya szervezetéhez is eljutnak, és ott prosztaglandinek - hormonhatással rendelkező molekulák - hullámát továbbítják, ez pedig beindítja a szülést. A Mayo Clinic szerint a csecsemő szervei közül a tüdő az, ami a legtovább fejlődik az anyaméhben.
Tehát az éjszakai szülés folyamán valószínűleg a csoport védelmet nyújtott az anyának és az újszülöttnek. " Manapság az éjszakai szülés nem nyújt több védelmet, ám kevesebb forgalmat jelent a kórház felé vezető úton, ez pedig előnyös a modern kor embere számára. Magyarországon karácsonykor és újévkor születik a legkevesebb gyerek - írja a a KSH adatai alapján. Az adatokból az is jól látszik, hogy hazánkban harmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint hétköznap. Hétfőn születik a legkevesebb baba, kedd-szerda-csütörtökön a legtöbb, és ezeket a napokat szorosan követi a péntek is. Az adatokat vizsgálva arra lehet következtetni, hogy a 2010-es években 30, 7, míg 2018-ban már 36, 3 százalékot tett ki az indított szülések száma. Ez azonban csak erős tipp, mert ugyan Magyarország is részt vett az európai országok szülészeti adataira vonatkozó felmérésben, de éppen a mesterséges szülésindításról nem közölt hivatalos adatokat. A mindenesetre úgy számol, hogy vezetjük az adatokat közlő országok listáját az indított szülések arányát tekintve.
Dr. Mendelson szerint a tüdőben termelődő felületaktív fehérje úgy viselkedik, mint egy szülést jelző hormon, amely jelt ad az anyának, amikor a tüdő elérte azt a fejlettségi szintet, hogy a baba képes legyen lélegezni. - Azt senki sem tudja még, mi okozza a koraszülést vagy az időben történő szülést. Számos biokémiai történés zajlik, de úgy gondoljuk, ez a felületaktív protein lehet az elsődleges szignál - mondta a szakértő. A baba mellékveséje jelzi, hogy eljött a szülés ideje Egyes elméletek szerint a csecsemő mellékveséinek érése lehet az, amely jelt adhat arról, hogy elérkezett a szülés ideje. Habár a csecsemő agya a második trimeszterben már kifejlődik, a 25-28. hét körül, a mellékvesekéreg csak a 38-40. hét környékén éri el a teljes fejlettségi szintet. A hipotalamusszal és az agyalapi miriggyel együtt a mellékvesék alkotják a HPA tengelyt, amely ha teljesen kifejlődött, a mellékvesék elkezdik kiválasztani a kortizol hormont. A kortizol felszabadulása a méh progeszteron és ösztrogén egyensúlyét felborítja, és ezzel megindul a szülés.
A szatmár-beregi vidék kertjeiben az egyik leggyakoribb gyümölcsfa ma is a szilva, annak is a régi, hagyományos magyar fajtái: a Nemtudom szilva és az errefelé Berbencinek is nevezett Besztercei szilva. Ez a két fajta a legkiválóbb alapanyaga a vidék két specialitásának, a szilvalekvárnak és a híres kisüsti pálinkának. Vásárosnamény-Gergelyiugornya A Szatmár-Beregi síkság mai településeinek zöme már az Árpád-korban létezett, s a sűrű, aprófalvas középkori állapot napjainkig fennmaradt. BESZTERCEI SZILVA. A Bereg kapuja ként is ismert kisváros, Vásárosnamény is valójában négy település - a Tisza bal partján Vásárosnamény és Vitka, valamint a jobb parton Gergelyi és Ugornya - egyesítésével jött létre. Városi rangját 1979- ben kapta. Történelmi múltja elsősorban a beregi részt az ország többi részével összekötő tiszai átkelőhelynek (révnek, majd hídnak), illetve a Lónyay családnak köszönhetően jelentős. A család legismertebb tagja Lónyay Anna volt, akinek a nevéhez fűződik a naményi vár kiépítése. A várkastélyt 1674-ben rombolták le.
Térségünkbe látogató turisták joggal keresik a méltán híres szilvalekvárt, Szatmár fekete aranyát. Aki egyszer ezt kóstolja visszatérő vendég lesz térségünkbe. A lekvárral készült ételek is reneszánszukat élik pld. lekváros derelye, szilvalekváros fonott fánk, lekváros lapótya, mocskos haluska, lekváros puliszka, a szatmári porlós sütemény, zserbó és az újonnan divatba jött süteményekről nem is beszélve. A régi időben a gyermekek kedvenc uzsonnája volt a szilvalekváros kenyér. A besztercei: a szilvák szilvája - Magyar Konyha. A szatmári vendégházak, éttermek az idelátogató vendégeket, turistákat tájjelegű ételekkel várják. A szilvalekvár kiváló magyar termék, hungaricum. A híres szilvánkra épül a térségben sok rendezvény pl. Panyolafeszt, Szatmárcsekei nemzetközi lekvárfőző verseny. Látogatott hely a Penyigei Lekvárium. Kedvelt kirándulási útvonal a Szilvaút. Itt kívánom megjegyezni a környék nevezetességei között a kiváló szilvánkra épült pálinkafőzést Szatmári szilvapálinka, szintén hungaricum az egész világon ismert, ill. elismert.
Leginkább a tápanyagban gazdag, mély rétegű, humuszos vályogtalajokat kedveli. Vízigénye 600 mm, egyenletes elosztásban. Száraz termőhelyen gyakori a korai gyümölcshullás, főleg a vírusfertőzött fák esetében. Több évszázados termesztése során sok változata alakult ki. Legelterjedtebb a Korai Besztercei és a Besztercei muskotály. Az alapfajta gyümölcsének nagysága nem mindig kielégítő, ezért csak a méretesebb gyümölcsű, jobb termőképességgel bíró klónjai szaporíthatók: Bb. 398, Bt. 2, Nm. 122, Nm. 150. A fajtakör legkorábban érő változata a Korai Besztercei. Augusztus közepe körül érik, az alapfajta előtt 10-12 nappal. Gyümölcsének alakja valamivel megnyúltabb. A magján és a mellette lévő húson 1-3 mm nagyságú piros folt alakul ki. Ezért kapta Szolnok megye déli részén a "vérbélű szilva" nevet. Sarka vírusra igen érzékeny. Csak jó vízellátású talajra való, különben erősen hullik. A Besztercei muskotály gyümölcse megegyezik az alapfajtáéval, de sokkal cukrosabb, és erősen muskotályos íze és illata van.
Süteményekbe, borkóstolókhoz, vadételekhez különösen ajánljuk. Natúr vagy dióval ízesített formában kapható. Cukortartalma igen magas, 70 dkg 1 kg gyümölcshöz.