Az épületben egy paraszt-polgári stílusban berendezett tisztaszobát láthatunk; két másik szobában pedig a makói hagymatermesztés munkaeszközeit, s a makói hagymatermesztést meghatározó makói parasztpolgári családokat mutatjuk be. Az épület végében került berendezésre a Papós Antal és Szilágyi Sándor asztalosmesterek hagyatéki anyagából megalkotott asztalosműhely, ahol betekintést nyerhetünk a 20. századi asztalosmesterség kulisszái mögé. Önálló kiállító térben tekinthetjük meg a csanádi kistáj jellegzetes településének, Apátfalvának népművészeti és tárgyi kultúráját. József attila muséum national. Szintén az udvaron lett elhelyezve a kút-múzeum, amely az ártézi kutak világát ismerteti. A múzeumtól pár perces sétára van az Espersit-ház. A polgárházban József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kapcsolatait bemutató kiállítás tekinthető meg.
1985-től folyamatosan épült ki az udvari skanzen. 2008-ban az ALFA program keretében új várostörténeti kiállítás létrehozására is lehetőség nyílt. 2013-ban a megyei múzeumi rendszer megszűnésével önkormányzati fenntartásba került a múzeum és összevonták a könyvtárral, így József Attila Városi Könyvtár és Múzeum lett az intézmény neve. 2015-től Szikszai Zsuzsanna néprajzkutató tölti be az igazgatói tisztséget. József attila múzeum makó. Börcsök Attila néprajzi tárgyakból álló magángyűjteményét 2014-ben Makó Város Önkormányzatának ajándékozta mely a múzeumhoz került és megkapta a Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjtemény elnevezést. A múzeum néprajzi, történeti és irodalomtörténeti gyűjteményekkel rendelkezik. Ezek közül a legjelentősebb a néprajzi, amely Csongrád-Csanád megye legnagyobb ilyen jellegű kollekciója. A Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjteménnyel kiegészülve több, mint 28 ezer műtárgyat számlál. Darabjai az intézmény gyűjtőterületéről, a csanádi nagytájról valók, kiemelten Makó, Apátfalva, Csanádpalota, Nagylak, Makó-Rákos településekről.
A hátsó udvaron először két műhelybe nyerhetünk betekintést. A kovács- és a bognárműhely nem véletlenül kerültek közvetlenül egymás mellé, hiszen a két mesterség (és céheik) a történelem során is összefonódtak. A műhelyekbe belépve megszemlélhetjük a kovácsok, valamint a bognárok legfontosabb munkaeszközeit; láthatjuk, milyen szerszámokkal dolgoztak, milyen eszközöket készítettek. A műhelyekre merőlegesen helyezkedik el a "Hagymásház" néven emlegetett épület, amelyben múzeumunknak a hagymatermesztést bemutató állandó kiállítása kapott helyet. József attila muséum d'histoire. Az Erdei Ferenc szociológus szülőházának mintájára épített épületben egy polgári stílusban berendezett tisztaszobát láthatunk; két másik szobában pedig a makói hagymatermesztés munkaeszközeit, s a makói hagymatermesztést meghatározó makói parasztpolgári családokat mutatjuk be. A "Hagymásház" vagy Erdei-ház végében került berendezésre a Papós Antal és Szilágyi Sándor asztalosmesterek hagyatéki anyagából megalkotott asztalosműhely, ahol betekintést nyerhetünk a 20. századi asztalosmesterség kulisszái mögé.
Gyakorlati tanács: a kompenzáció kiszámításakor minden elemet figyelembe kell venni "a kevesebb több" elve alapján inkább rövidebb időre, kisebb földrajzi helyen korrekt kompenzációban állapodjunk meg, hogy jogvita esetén a bíróság előtt is megálljon a versenytilalmi megállapodás. Szeretne több hasznos információt kapni?
Az elállás jogát a jogosult a másik félhez intézett világos és egyértelmű nyilatkozattal gyakorolhatja. Az elállás joga mindkét felet megilleti. A munkáltató a munkaviszony megszüntetéséig állhat el a versenytilalmi megállapodás teljesítésétől. Ezzel szemben a munkavállaló abban az esetben állhat el a megállapodás teljesítésétől, ha munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szünteti meg. Amennyiben a munkavállaló megszegi a versenytilalmi megállapodást és versenyt támaszt, kártérítési igénnyel léphet fel vele szemben a munkáltató. A kártérítést a bíróság a felek megállapodását és a ténylegesen okozott kár mértékét figyelembe véve határozza meg. A versenytilalmi megállapodásban a felek írásban kötbér kikötéséről is rendelkezhetnek azzal, hogy a kötbér érvényesítésének nem feltétele, hogy a munkavállaló kárt okozzon, pusztán a szerződésszegés ténye megalapozza – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.
A Kúria 7/2015. számú munkaügyi elvi határozata értelmében a versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek, annak ellenértékét a személyi alapbérbe nem lehet beépíteni. Habár a versenytilalmi megállapodás szerinti ellenérték minimum összegét a személyi alapbér összegének figyelembevételével kell meghatározni, annak elkülönülten, önálló jogcímen kell megjelennie a bérjegyzékben, ugyanis a személyi alapbér más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában. A versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv. ) 24. §-a szerint munkaviszonyból származó jövedelemként adózik abban az esetben, ha ezt a munkaviszony fennállása során, a munkabérrel együtt (tipikusan átalányban) kapja a magánszemély. Ebben az esetben a 15%-os szja fizetési kötelezettség mellett Tbj. 4. § k) pontja alapján az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, tehát járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn, 2019-től.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nem dolgozhat a konkurenciánál, nem alapíthat azonos tevékenységi körrel céget, stb. Ez egy általános rendelkezés, ugyanakkor az ördög mindig a részletekben bújik meg: a Munka Törvénykönyve nem határozza meg, hogy ki számít versenytársnak, vagy hogy mi tekinthető konkuráló tevékenységnek, illetve nem szabályozza, hogy milyen szankciók helyezhetőek kilátásba abban az esetben, ha a munkavállaló veszélyezteti vagy sérti a munkáltató gazdasági érdekeit. Gyakorlati tanács: annak érdekében, hogy cégünk fokozottabb védelemben részesüljön a dolgozó munkaviszonya alatt, illetve annak megszűnését követően is, a munkaszerződést egy úgynevezett versenytilalmi záradékkal érdemes ellátni, amely meghatározza a versenytilalmi kötelezettség tartalmát. A versenytilalmi megállapodás kulcselemei A versenytilalmi megállapodás megkötésekor a következő kérdéseket kell szem előtt tartani: Mi az üzleti tevékenységünk, amit meg szeretnénk védeni? Milyen tevékenységgel szemben szeretnénk védelmet élvezni?
Abban az esetben, ha "a felek kikötnek ellenértéket a versenytilalmi megállapodásban, de az nem tekinthető megfelelőnek", a megállapodás részleges érvénytelenségben szenved és főszabály szerint az ellenértéket a bíróságnak kell módosítani. Lőrincz a versenytilalmi megállapodás egészében való érvénytelenségére is kitért, ekkor "a munkavállaló az Mt. 30. §-a alapján kártérítést igényelhet, ha bizonyítja, hogy a megállapodás érvényességében bízva nem helyezkedett el a konkurenciánál, noha erre módja lett volna, és emiatt kár érte. " Hogyan kell értékelni, ha a felek a szerződéssel kapcsolatos valamely lényeges kérdésben nem állapodnak meg? 2019 legbiztonságosabb autói az Euro NCAP törésteszt alapján | Alapjárat Doorables közepes játékszett - Játé (1/2019. (V. 20. ) KMK vélemény) (Következő posztunkban a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok Kúria általi értelmezését ismertetjük. ) Vissza a hírekhez szabályai szerint a bíróságoknak csak azt kell vizsgálniuk, hogy a félnél bekövetkezett lényeges változás megfelelő alappal szolgált-e a tanulmányi szerződés részéről történő megszüntetésének.
29. §-a lenne irányadó. Ki tekinthető versenytársnak? A versenytárs fogalmával kapcsolatban dr. Tibold Ágnes kúriai polgári ügyszakos bíró annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte "nem kötelezi jogszabály a cégeket arra, hogy létesítő okiratukban kizárólag az általuk ténylegesen gyakorolt tevékenységeket tüntessék fel és csak ezek szerepeljenek a cégjegyzékben. Véleménye szerint elvárható lenne, hogy a közhitelesség elve a tevékenységi körök vonatkozásában is teljesüljön, de a jogszabályok jelenleg ezt nem biztosítják. " Minderre tekintettel" a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi kör – a főtevékenység kivételével – a versenytársi kapcsolatot nem, legfeljebb annak jövőbeni és bizonytalan lehetőségét teremti meg. " A joggyakorlat-elemző csoport véleményéhez csatolt tanulmányában azt is kifejtette, hogy "a cégjegyzékben azonos TEÁOR szám alatt szereplő tevékenység megjelölés nem feltétlenül jelenti, hogy az adott cégek a valóságban is azonos tevékenységet folytatnak, ténylegesen versenytársai egymásnak, tevékenységük végzéséhez azonos szaktudás, ismeretanyag szükséges. "
20. ). Álláspontunk szerint ugyanez az elv érvényesül a határozott […]