A Pannon tenger üledékei a lépcsős sasbérc törmelékgyűrűjén kívül helyezkedő neogén halomvidéken találhatók. A jégkorszakok jellegzetes képződménye a porhullásból keletkező lösz és jégkori vályog. A jégkorszakok idején szoliflukció révén kőfolyások alakultak ki. Főleg a hárshegyi homokkőből álló lejtőket jellegzetes periglaciális kőtenger borítja, de az északi meredek mészkő letöréseket is vastagon fedi a "csurgó" kő. A jelenkori képződmények közül a Gyadai réteken folyó Monyók patak hordaléka képvisel jelentősebb patakhordalékot. Ezek alapján biztonsággal állítható, hogy a Naszály a környék legérdekesebb és legértékesebb élőhelye. Természeti értékeinek veszélyeztetettsége miatt védelemre szorul... Részletek: Móró Ferenc 1993, A Naszály hegy természeti értékei c. Börzsöny, Naszály térkép – map.hu. dolgozatából Közeli települések: Kosd DK felé 3. 82 km, Ősagárd ÉK felé 4. 19 km, Vác D felé 5. 49 km (2014/10/15 set by MapAudit, O'Eye)
Az erdős hegytetőn, a magyarországi túrázók régi ismerőse a geodéziai mérőtorony csúnya betonhengere fogad minket. Szerencsére fel lehet menni a rozsdás vaslétrákon, és a teljes körpanoráma kárpótol a fárasztó csúcsmászásért. Tiszta időben egész Budapestig ellátni, a Szentendrei-sziget a lábaink előtt hever, a Pilis és a Börzsöny hegyei közé befurakodó Duna sem mindennapi látvány, bár mostanában (2021) a felnövekvő fák miatt a kilátrás már kissé korlátozott. A hegytetőről továbbra is az Országos Kéktúra vonalát követjük, a széles, kényelmes, lejtős turistaúton öt perc múlva egy kereszteződéshez érünk, a kék sáv jelzés itt jobbra tér el Katalinpuszta felé, mi balra fordulunk a sárga körút jelzésű turistaútra. Figyeljük a jelzéseket, mert pár méter után ismét balra fordulunk a Kék háromszög jelű ösvényre, amely 5 perc alatt kivisz utunk talán legszebb részéhez, a Látó-hegyhez (534 m), amely a Naszály tömbjének egy nagy kopár kiszögellése. Naszály túra | Mentett útvonalak,túraútvonalak,turistautak.. A hegy elnevezése nem véletlen, talán még a Naszály csúcsáról élvezhető panorámát is veri az innen kitáruló elképesztő kilátás.
A bőrig ázás elől ide menekülő kirándulók uzsonnázva várták a napsütést. Sok jó ember kis helyen is elfér, bizonyították be az egybegyűltek. Szerencsére az eső alábbhagyott, ezért hamarosan elhagyhattuk alkalmi esernyőnket. Az elázásért cserébe a párolgó zöld kellemes illatával kárpótolt minket a természet. Mire a Násznép-barlanghoz értünk, már ismét sütött a nap. A denevérek otthona a hegy második legnagyobb barlangja. Naszály hegy térkép útvonaltervező. A monda szerint a tatárok elől egy egész lakodalmas sereg is meghúzta itt magát. A Kopaszok szép kilátást hoztak. Lassítottuk a lépteinket, hogy hosszabb ideig tartson a tető. A karsztbokorerdő a telepített fenyőkkel keveredve izgalmassá teszi a növényzetet. Az egyik turistajel éppen egy bonszájformájú tűlevelű törzsét díszíti. 4 / 23 A Kéktúra vonalán ereszkedtünk le a Bánya-völgyig. Ezen az ezer méteren körülbelül 200 méter a szintkülönbség, mégsem tűnt olyan meredeknek, mint felfelé jönni a sárgán. Újból nyugat felé haladva a hegyoldalon egy tölgyerdőn vágtunk át. A vízfolyások által mélyített árkok hullámvasúttá alakították a terepet.
Az Állami Földmérő Intézet csúnyácska geodéziai mérőtornya most esőházként funkcionált. A bőrig ázás elől ide menekülő kirándulók uzsonnázva várták a napsütést. A 200 millió éves Naszály, a Duna bal partján álló mészkőrög sasbércként magasodik a Dunakanyar és Vác fölé. Nevét már 900 évvel ezelőtt említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében. Természetföldrajzi szempontból is kissé mostohagyerek, a Cserhát legnyugatibb tagja, de földtani értelemben attól különböző. Naszály hegy térkép település kereső. Legmagasabb csúcsának (652 méter) leküzdése - a meredek hegyoldalak miatt - még a gyakorlott túrázóknak sem gyerekjáték, de fáradságunk jutalma a több irányból is elénk táruló páratlan panoráma. Természeti értékei és szépsége ellenére méltatlanul marad hátul a kirándulóhelyek kedveltségi listáján. A leírások és a térkép szerint három irányból is a csúcsra törhetünk. Északról a Gyadai-rét irányából egy kissé hosszabbnak tűnő úton, Kosd falu felől, valamint a váci Gombás pihenőhely felől. Természetesen sikerült a három közül a legmeredekebb kaptatót kiválasztanunk.
-án vízbetörés miatti bányaszerencsétlenségben elhunyt 7 bányász emlékét őrzi. Hat bányász máig is a hegy belsejében fekszik. Széles, köves utunk lassan, de biztosan egyre emelkedik, jó tíz perc gyaloglás után egy kereszteződéshez érünk. Balról a sárga kereszt jelzésű útról fogunk majd visszajönni a hegyről, most azonban az Országos Kék Túra útvonalán folytatjuk tovább kapaszkodásunkat balra a Naszály teteje felé, a zöld körút jelzés továbbra is társunk marad. Naszály hegy térkép megtekintéséhez. A következő 1000 méteren több mint 200 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk felfelé, ahogy feljebb érünk, egyre gyakrabban tárul ki előttünk a kilátás észak felé. Ahol jobbra kiágazik egy ösvény a Násznép-barlanghoz, ott már a nehezén túl vagyunk, egy könnyebb szakasz vár ránk, mielőtt az utolsó kaptató következik immár közvetlenül a Naszály (652 m) fő csúcsára. A barlanghoz vezető ösvény meglehetősen meredek és kelelmetlenül morzsalékos talajú, de pár perc alatt leérünk az ősember is lakta, természetes sziklafalban lévő nyíláshoz.
A Dunakanyar Vác felőli kapujában őrködő, az oldalában lévő hatalmas bányáról messziről felismerhető sasbérc a Naszály. A kőbánya ütötte tájseb azonban ne tévesszen meg minket: a Naszály igenis szép és izgalmas úti cél. Számtalan kisebb-nagyobb barlangja, szép kilátópontjai és a hegy északi lábánál kialakított, rendkívül népszerű kirándulóközpont miatt is érdemes megismerni a Cserhát legnyugatibb, 652 méteres kiemelkedését. A Naszály csúcsán, ahova az utolsó néhány száz méteren erős kaptatóval jutunk fel, egy esztétikusnak nem mondható betonhenger áll, más néven geodéziai mérőtorony. Naszály » KirándulásTippek. Az állapota 2018-ra annyira leromlott, hogy tilos felmenni rá, és saját felelősségre sem ajánljuk - ráadásul amúgy is korlátozott a kilátás a tetejéről. Látjuk Budapestet, a kanyargó Dunát, és nem utolsósorban a Visegrádi-hegység vonulatát. Ezt a panorámát ősztől tavaszig élvezhetjük igazán, mivel nyáron a fák lombkoronája miatt nem teljes a körkilátás, például a Börzsöny nagyobb része takarásban van. Sokak szerint azonban nem a csúcs a Naszály legszebb kilátópontja, hanem a kicsit lejjebb található, 534 méter magas Látó-hegy sziklás orma.
Tinódi lantos sebestyen általános iskola Tinódi Lantos Sebestyén szobra - Eger Címere Művei Tinódi lantos sebestyen élete Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód ( Sárbogárd), 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30. ) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője. Élete Tinódi Lantos Sebestyén polgári családba született. Születési helye vitatott: vagy a Fejér vármegyei Tinódon (ma Sárbogárd város része) vagy a mai Baranya megyei Rózsafa mellett mára eltűnt Tinód nevű településen látta meg a napvilágot. A legtöbben a Fejér megyei települést nevezik meg születési helyeként. Iskoláit Pécsett végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. Valószínű, hogy kezdetben vitézi pályán volt, Török Bálint szolgálatában. Első fennmaradt műve a Jáson históriája, 1535 és 1539 között keletkezett, Dombóváron. E műből következtethető, hogy egy ütközetben megsebesült, és további hadi szolgálatra alkalmatlanná vált. 1542–43-ban megint a környéken tűnt fel, Dáró várában, amely szintén Werbőczy Imre tulajdonában volt, a dombóvári vártól látótávolságra, ma Jágónak község határában található a helye.
A község 1986-ban alakult közművelődési egyesületét is Tinódi Lantos Sebestyénről nevezték el. Újabban pedig a község címerébe jelképként bekerült hangszere. ) Tartalomjegyzék 1 Életútja 2 Munkássága 3 Művei [1] 4 Emléke 5 Felhasznált források 6 Külső hivatkozások Életútja Fájl:Tinódi Lantos Sebestyén Dombóvá Szobra a szigetvári vár bejáratánál. Kiss István alkotása Fájl:Tinódi Lantos Sebestyén szobra Tinódon született, polgári szülőktől származott. Tinódi korában többségben voltak azok, akik kevés könyvet olvastak, de szívesen hallgattak énekes előadásokat. Történetíróként Tinódit lényegesen előkelőbb hely illeti a magyar irodalomban, mint költőként. Lényegében teljes egészében feldolgozta Magyarország 1541 és 1552 közötti történelmét. Az általa leírtak minden ellenőrizhető esetben pontosnak bizonyultak. A 16. század magyar történelme eseményekben bővelkedett és egyre többen vállalkoztak arra, hogy megörökítsék lakóhelyük környékét vagy az egész országot ért megpróbáltatásokat. Verancsics Antal egri püspök személyében olyan ember is akadt, aki ezeket a történetírói munkákat összegyűjtötte és gondosan megőrizte.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (SVG fájl, névlegesen 445 × 567 képpont, fájlméret: 217 KB) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2013. május 11., 15:08 445 × 567 (217 KB) Madboy74 minor changes 2012. június 9., 20:07 445 × 567 (174 KB) Madboy74 {{Information |Description ={{en|1=The coat of arms of Tinódi Landos Sebestyén}} {{hu|1=Tinódi Landos Sebestyén címere Ferdinánd király 1553-ban címer- és nemességadománnyal tüntette ki. }} |Source ={{own}} |Author =[[User... Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Szélesség 445 Magasság 567
A püspök hagyatékában található munkák azonban túlnyomó részben személyes hangvételű, szubjektív szemléletű emlékiratok, melyek hitelességben és objektivitásban nem veszik fel a versenyt Tinódi munkáival. Mivel Verancsics hagyatékában található művek latin nyelven íródtak, Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője. Iskoláit Pécsen végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. Valószínű, hogy kezdetben vitézi pályán volt, Török Bálint szolgálatában. Első fennmaradt műve a Jáson históriája, 1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron. E műből következtethető, hogy egy ütközetben megsebesült és további hadi szolgálatra alkalmatlanná vált. 1541 -ig Török Bálint szigetvári udvarában élt, művei szerint nagy megbecsülésben. Buda eleste és ura fogságba esése fordulópontot jelentett életében. Ekkor lett politikai költővé. Énekeiben ettől kezdve az egyetértést és a török elleni elszánt küzdelem szükségességét hangoztatta. Néhány évig még ezen a vidéken élt, majd mikor a törökök egyre nagyobb területet foglaltak el a Dunántúlon, Kassán telepedett le.