Anna Karenina elbűvölő és magával ragadó nő, megbecsült férje oldalán él, és imádattal szereti kisfiát. Harmonikusnak látszó házasságát váratlanul felborítja találkozása egy ifjú katonatiszttel, végzetes szerelem szövődik köztük. Annának választania kell. Tolsztoj remekművét Roman Polák, a Szlovák Nemzeti Színház rendezője viszi színre. Bővebben:
A Vígszínház színésznőjével, Waskovics Andreával beszélgettünk. A Vígszínház fiatal női szerepeiben bűvöli el a közönséget és a szakmát Waskovics Andrea, aki három éve végzett a Színművészeti Egyetemen. Szereti a természetet, múzeumokat, mozit, könyveket, Budapestet. Minden érdekli. Mosolygós, kedves, bájos, tartózkodó színésznő hírében áll. Dolly vagy Daisy szerepével tudsz jobban azonosulni? Az Anna Karenina nagyon érdekes munka volt. A rendező, Roman Polák határozott elképzeléssel irányított minden egyes mozdulatot, és miután az egész darabot hamar lerendelkezte, hagyott időt a szerep érlelésére. Azt kérte, csak egymásra figyeljünk a színpadon. Letisztult, klasszikus világ vett minket körül, ami megteremtette azt a légkört, amiben semmi nem vonja el a figyelmünket egymásról. Dolly, akit én alakítotok, 8 év után rájön, hogy a férje csalja. Az írott szöveg hozta volna a "nagy férfi-női" vitát, a rendezőnk viszont azt mondta, ne ez legyen, ne így csináljuk, nem egy általános veszekedésről van szó.
Anna Karenina:: Vígszínház Bemutató: 2019. október 25. 19. 00 Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk! × Már 2 eszközön használja a szolgáltatást! Egy napon belül egyszerre maximum 2 eszközön használhatja a szolgáltatást. Használja a másik eszköz valamelyikét vagy térjen vissza holnap. feldolgozás... Sikeresen aktiválta a szolgáltatást! Önnek lehetősége van akár két eszközön egyidejűleg használni a szolgáltatást. Most ezen az eszközön megkezdheti a használatot. Kellemes olvasást kívánunk! Előfizetése még nem aktív Előfizetési szerződését már rögzítettük a rendszerünkben, de még nem kezdődött meg az előfizetési időszak. Kérjük térjen vissza: napján, hogy aktiválhassa digitális elérését. Köszönjük! Szerződése lejárt! Kérjük, keresse fel az ügyfélszolgálatot és hosszabítsa meg a szerződését! feldolgozás... Szerződése lezárva! Keresse fel az ügyfélszolgálatot és újítsa meg a szerződését. Beazonosítás sikeretelen! Ellenőrizze a megadott adatokat, mert így nem találtunk felhasználót a nyilvántartásban.
Tolsztoj, Shakespeare, Spiró, Molnár és még sokan mások Nagy Gatsby, Anna Karenina, II. Richárd, Mágnás Miska – változatos és sokat ígérő a Vígszínház jövő évre szóló bemutatóinak sora, amelyet Eszenyi Enikő, a színház igazgatója ismertetett budapesti sajtótájékoztatóján. A 124. évadjára készülő intézmény az idén megkapta a Superbrand címet és minősítést. A nagy múltú színház közönsége ezúttal is izgalmas évadra számíthat, szeptembertől a társulat jó néhány "nagy dobással" rukkol ki, egymást érik majd a különleges előadások. Ezek létrehozását segíti, hogy a társulat hét új taggal bővül, de érkeznek vendégek is, főként rendezők, akiket Eszenyi Enikő, a színház igazgatónője szívesen hív meg érvről évre. Új, zenés darab születik, melyet a Vígszínház fiatal alkotói közösen hoznak létre. F. Scott Fitzgerald műve nyomán A nagy Gatsby titokzatos múltú címszereplőjét Wunderlich József alakítja, élete nagy szerelmét, Daisyt, Waskovics Andrea játssza, Tomot Ember Márk, Nicket pedig Ertl Zsombor.
A média fontos szerepet játszik abban, hogy Európa polgárai megismerjék az Európai Unió és intézményei tevékenységeit – állapítja meg a legfrissebb Eurobarométer-jelentés. A válaszadók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a médiában látott, hallott vagy olvasott valamit mostanában az Európai Unióról, 57 százalékuk pedig az Európai Parlamentről – olvasható az oldal összeállításában. Európában egyértelműen a televízió számít elsődleges hírforrásnak (75 százalék), különösen az idős korosztály körében; Magyarországon a közösségi média a fő tájékozódási pont. Az európaiak a közszolgálati tévécsatornákat és rádióállomásokat tekintik a leghitelesebb hírforrásnak (49 százalék), ezeket követi a nyomtatott sajtó (39 százalék), valamint a kereskedelmi tévék és rádiók (27 százalék). A magyar arány eltérő. Egy ma közzétett Eurobarométer-felmérés mélyreható betekintést ad az európaiak médiafogyasztási szokásaiba. Feltárja, hogy a polgárok miként viszonyulnak a különféle médiaforrásokhoz, és mit gondolnak az álhírekről és a félretájékoztatásról.
A magyarokat a gazdasággal, az egészségüggyel, illetve a bevándorlással kapcsolatos problémák foglalkoztatják leginkább. A magyar válaszadók szerint az egészségügy a második legfontosabb olyan probléma, amivel Magyarországnak szembe kell néznie. Jelenleg a bevándorlás az Európai Unió legfontosabb problémája a magyarok szerint, és bár valamivel kevésbé súlyos, de szintén inkább EU-s problémának mondják a környezetvédelmet és klímaváltozást. Az európai zöld megállapodásban, amely környezetvédelmi és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedésekből áll, elsősorban a megújuló energia fejlesztésének kellene a leginkább prioritást adni a magyar lakosság szerint. Közös energiapolitikát a magyarok több mint háromnegyede (77%) szeretne, arányaiban egyezően a többi uniós polgár véleményével (75%). Az Európai Unió általános jövőjét a magyarok optimistábban látják, mint az uniós átlagpolgár. Az EU gazdaságát illetően azonban már nem ennyire optimisták, pedig a magyar lakosság többsége szerint az Európai Uniónak gazdasággal összefüggő felelőssége és feladatai is vannak.
Ez alapján 19 százalékponttal lenne nagyobb az árak növekedése a most mértnél, ami a júniusi, 11, 7 százalékos árindexet 31 százalékra emelné. A GKI szerint a magyar és az EU-s árindex összehasonlítását ez a szám jobban tükrözi. Az adat különösen megdöbbentő, hiszen a most élen álló Észtország 20 százalékos drágulási mutatója is jóval a miénk alatt van. Kilőne a rezsi Az ársapkák eltörlése a GKI számításai szerint éves szinten 261 ezer forinttal, havonta mintegy 22 ezer forinttal rövidítené meg egy átlagos magyar család kasszáját. A gázszámla például 15 ezer forint tal lenne több havonta, az ü zemanyag nagyjából 20 ezer forint tal jelentene nagyobb kiadást, z élelmiszerek ársapka nélkül havonta 2150 forint tal dobnák meg az átlagos magyar család költségeit, az áram körülbelül hatezer forint tal kerülne többe.
Ennek megfelelően komoly különbségek húzódnak meg az egyes tagállamoknál a visszaesés okaiként. Ahol korábban vagy erősebben berobbant a járvány, illetve jelentősebb intézkedéseket vezettek be, ott ez jobban visszafoghatta a háztartások fogyasztását. A másik oldalról ahol az állam jobban támogatta a vállalkozásokat és a lakosságot a nehéz időszakok átvészelésében, ott ennek köszönhetően mérsékeltebb lehetett a fogyasztáscsökkenés. Kevesebb ruha, több kommunikáció 2020-ban az összes tagállamban csökkent a háztartások fogyasztása, a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Máltán. A horvát, a spanyol, a görög háztartások is 15 százalék fölötti fogyasztás-visszaesést szenvedtek el. A lista élén Szlovákia és Dánia állnak 2 százalék körüli visszaeséssel, őket Litvánia és Lengyelország követik. A magyar háztartások fogyasztása 4, 6 százalékkal zsugorodott, ami nem túl rossz. Legalábbis sokkal jobb, mint az uniós átlag. Ugyanakkor a régiós országok közül nagyobb visszaesést jelent, mint ami Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában bekövetkezett.