Ez engem fellelkesített, és örömmel vállaltam, hogy a rendezvénysorozat támogatását segítsem. ESEMÉNY | MENETREND Vásárolj támogatójegyet, ha szereted a szépet, hogy a nagyközönség számára kiadhassuk a művet! Cserében dedikált példányt kapsz az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyvéből. Heti Tv 2020. 10. 22. | A HÉT EMBERE Mező Tibor élőadásban foglalja össze a projekt célját. NAPI | ESEMÉNY Kísérd figyelemmel az aktuális eseményeket. KATOLIKUS TV KÖZVETíTÉSE Vásáry Tamás és Mező Tibor interjút adott a Katolikus TV-nek az Ómagyar Mária-siralom centenáriumáról. A VIDEÓ LETÖLTÉSÉHEZ KATTINTS A KÉPRE! PR-cikk kampány Cikket publikáltunk 2000 sajtóterméknek kiküldve. Figyeld a kedvenc újságodat, beválogatták-e? Címe: Vásáry Tamás nagyszabású produkcióval készül az Ómagyar Mária-siralom centenáriumára. A CIKKHEZ KATTINTS A KÉPRE! PÁLYÁZAT Pályázat az Ómagyar Mária-siralom centenáriuma alkalmából Vásáry Tamás rendezvényéhez való csatlakozásra LETÖLTÉSHEZ KATTINTS A KÉPRE! PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY A csatlakozási szándék jelzése itt tehető.
A magyar középkor első lírai emlékei vallásos művek, imák, himnuszok. A latin nyelvű vallásos líra magyarországi változatai nagyrészt európai eredetű szövegek. Ezeket a liturgikus szövegeket (antiphona, sequentia, responsorium stb. ) a XII–XIII. században kezdték magyarra fordítani. Első magyar nyelvű teljes lírai szövegemlékünk az Ómagyar Mária-siralom (XIII. század vége). Az Ómagyar Mária-siralom a Halotti beszédhez hasonlóan fordítás, de mindkét szövegen érzékelni lehet fordítójuk önálló alkotói beavatkozását is. A vallásos líra darabjai is a kódexekben maradtak fenn, illetve azokban a gyűjteményekben, melyek csak egy műfajú szövegeket tartalmaztak: imádságos könyvek – breviáriumok, zsoltároskönyvek, himnuszgyűjtemények. A magyar irodalom fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a vallásos énekgyűjtemények, melyek a magyar egyházi népénekeket tartalmazzák. A népénekek általában az egyházi ünnepekhez, illetve Jézushoz, Szűz Máriához kapcsolódnak. Keverednek bennük a lovagi és világi (népi) líra elemei a vallásos himnuszok, imák motívumaival.
1 "Világ világa, virágnak virága... " Ómagyar Mária-siralom, Kézirattár FIX 1 500 Ft Állapot: új Termék helye: Budapest Eladó: regikonyvek (21710) Készlet erejéig 6 Ritkaság!!!
Okostankönyv
–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2019 ( Székely termék sorozat) Gasztroördög. Avagy A rántott macska, és más finom történetek; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2021 Díjai, kitüntetései [ szerkesztés] a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nívódíja Bálint András-emlékdíj a Tokaji Írótábor Kuratóriumának 2002-es díja József Attila-díj (2011) [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Székelyföld kulturális havilap és a Hargita Kiadó impresszuma Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 313526783 OSZK: 000000025413 NEKTÁR: 294005 LCCN: nb2003049202 ISNI: 0000 0000 7908 7647
Kovács József Attila, szerzői neve legtöbbször Kovács J. Attila ( Marosvásárhely, 1944. január 27. ) kutató biológus, főiskolai tanár. Életútja [ szerkesztés] Székelykeresztúron érettségizett (1962), Iași -ban az Al. József Attila Kötetei: Gregor József My Way. I. Cuza Egyetem biológia-földrajz karán szerzett oklevelet a hargitai Rézhegység növényzetéről írt dolgozatával (1970). Tudományos pályáját ugyancsak Iași-ban az Antibiotikumgyár kutatójaként kezdte, majd az egyetemi kutatóállomás és a Biológiai Kutatóközpont keretében folytatta, 1975-től a brassói Pázsitkutató Intézet tudományos főmunkatársa. A pázsitfüvek géntartalékairól szóló szakmunkájával megszerezte a biológia tudományok doktora címet (1981). Fontosabb kutatási területei: florisztika és geobotanika, genetikai és evolúciós ökológia, populációbiológia, alkalmazott genetika (géntartalékok, nemesítési alapanyagkutatás), tudománytörténet. Hatvankét szaktanulmánya egyetemi és intézeti kiadványokban, szakfolyóiratokban jelent meg román, német, francia és angol nyelven (1970-88), ismeretterjesztő és tudománytörténeti cikkeit magyarul a Tanügyi Újság, A Hét, Előre, Hargita, Brassói Lapok és a TETT közölte.
1945 őszén keveredett haza. 1946-ban megjelent első kötete, a Trapéz és korlát, amely már kész és nagyon tehetséges költőt mutatott. Egy év múlva meg is kapta érte a Baumgarten-díjat. E bizakodó időszakban 46 és 48 között több lapban publikált, a Diáriumban, Magyarokban, Újholdban, Válaszban, Vigiliában. 1947-48-ban öt hónapot Rómában töltött a római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. József Attila Kötetei – Kedves Jocó! | József Attila. Előtte felkereste Németh Lászlót Hódmezővásárhelyen, akivel amolyan irodalmi báty-öcs kapcsolat alakított ki. (1950-ben több hetet töltött nála Vásárhelyen. Az Égető Eszterben Décsi Feri alakját Pilinszkyről mintázta. 1957-ben pedig az ő költészetét tartotta, Nagy Lászlóék új népiessége mellett az európai tradíció kiemelkedő folytatásának. ) A kommunista diktatúra idején a Szépirodalmi Kiadó korrektora volt, állandó félelemben korrigált, attól tartott, hogy bármelyik pillanatban, egy rosszul javított betűért, elviszi egy fekete autó. 1954-ben megnősült, feleségül vette Márkus Anna képzőművészt, de rövid együttélés után szétköltöztek.
[1] Kötetei [ szerkesztés] Ki olyan, mint a Sárkány? ; Kájoni, Csíkszereda, 1995 A boszorkányok feltámadása; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997 (Előretolt helyőrség könyvek) Történetek a nyereg alól; Pro-Print, Csíkszereda, 1999 Csíki székely krónika; szerk. György Attila; Hargita, Csíkszereda, 2000 Harminchárom; Magyar Könyvklub, Bp., 2002 Harcosok könyve; Concord Media, Arad, 2005 Az én státusom; Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2005 Harcosok könyve. A boszorkányok feltámadása; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2007 Hajós a kikötőben; Méry Ratio, Somorja, 2009 Tájképek, harcosokkal; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2011. áetriuxa avagy Macskalauz haladóknak; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2012 Bestiarum Siculorum; Sétatér Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2013 (Sétatér könyvek) Kerek a világ; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2016 Lucius Caius Tarquinius Porsenna: Emlékiratok. György Attila tolmácsolásában; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2018 Bestiarium siculorum. Transzilvállatok avagy azon székely lények jegyzéke, amelyek vagy valamik, vagy mennek valahová; Előretolt Helyőrség Íróakad.
Pilinszky nagyon szerette hallgatni az ő lemezfelvételeit. Másik anyai nagynénje, Baitz Erzsébet pedig rendfőnöknő apáca volt (mi több rendalapító, a szervita rend női ágának magyarországi megalapítója), aki a rákospalotai gyerekotthon vezetőjeként sokszor magával vitte a kis Jánoskát a csavargó, sokszor prostitúcióból élő kamaszlányok közé, ahol a szép kisfiút nagy melegséggel fogadták a kemény élethez szokott lányok. Egyébként családja mindkét ága vidéki származású, apai nagyapja Bajáról (a dinasztiát alapító ős egy valószínűleg lengyel származású bajai hentesmester volt) került a fővárosba, majd öregkorában oda vissza is tért, az anyai ág, a Baitzok, pedig Elszász-Lotharingiából származó németek, akik Kiskomlósról kerültek a fővárosba. Pilinszky apja postatiszt volt, végigjárta a ranglétrát, a postafőfelügyelői rangig, kemény ember, aki két gyermekét igen szigorúan nevelte, János gyakran a húga helyett is el kellett hogy szenvedje az ütleget, mert a papa lovagias eszményeibe nem fért bele a lányok, nők verése.
1939-ben érettségizett, csak magyarból kapott jelest, ősszel pedig beiratkozott a pesti egyetem jogtudományi karára. Ide fél évig járt, majd átiratkozott a bölcsészkarra, ahol magyart, művészettörténetet és olasz irodalmat és nyelvet vett fel. Közben az Élet szerkesztőségében dolgozott, itt-ott megjelentek versei is, az Ezüstkorban, a Vigiliában, majd a Magyar Csillagban. 44. május 13-án vette át egyetemi végbizonyítványát, s bele is kezdett a bölcsészdoktori értekezésébe, Péterfy Jenőről, de a háború alatt bombatalálat érte lakóházukat, a dolgozat is bennégett, így aztán soha nem szerezte meg a bölcsészdoktori címet. A nyilas hatalom alatt kapott behívót, s mint karpaszományos tüzért a visszavonuló csapatok magukkal vitték Németországba. Ott találkozott egy repülőtér helyreállítási munkálatai során haláltábori foglyokkal. Aztán ő maga is amerikai fogságba került, s megismerkedett a háborús fogolytáborok embertelen világával is. S noha ő kívülálló volt, talán éppen ezért sokkal mélyebben megélte az emberi megaláztatás szörnyűségeit, s tulajdonképpen ebből az egymásra rakódó élményegyüttesből, az intézeti lányok fogságából, a haláltáborok botrányából, katonai fogolytáborokból táplálkozott költészete.