A Csinibabával nevetve engedtük el azt az ócska szocializmust Húsz éve tudjuk, hogy Helsinki az Nyugat-e, és huszonöt éve nyugtatunk piros fénnyel. 1997. február 20-án mutatták be a Csinibabát, 1992. február 21-én a Csapd le csacsi! -t, Tímár Péter pedig a kettős jubileum alkalmából mesélt arról az Origónak, hogy miért akart burleszket forgatni a munkásőrségről, miért tartja lekvárnak a rendszerváltást, és voltak-e erkölcsi aggályai amiatt, hogy megszépítette filmjében a szocializmust. De elárulta azt is, hogyan születtek a két film emlékezetes dumái, és tervezett-e valaha folytatást a Csinibabához. Azt hiszed, láttál már igazán rossz házasságot? Nézd meg ezeket! "A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az" - írta a nagy Tolsztoj Leó, a filmesek pedig elhitték neki, és máig előszeretettel viszik vászonra rettenetes házasságok történetét. Mi kiválogattuk közülük a tényleg legszörnyűbbeket, nem elfeledkezve az október 2-ától látható, bravúrosan remek Holtodiglanról.
Sanyi: De, hatá egy liftben. Béla (Lojzinak): Csókolom! Mi a rossebnek jött ide?! Béla (kintről a pincében lévő munkásőröknek) Csendet, rendet, fegyelmet! Lojzi: Mi az, kinek szólsz? Béla: Őőő csak a tyúkoknak... Béla: Volt itt a télen egy-két... feketefuvar. Huszár Géza (Aladárnak): Na gyere, menjünk át a kocsmába. Aladár (miután Géza lefújta habbal): Menjünk. Ne habozzunk. Televíziós megjelenés [ szerkesztés] MTV1, m1, M3, Duna TV, Duna World, RTL Klub, Filmmúzeum Külső hivatkozások [ szerkesztés] Csapd le csacsi! az Internet Movie Database oldalon (angolul) Csapd le, csacsi! a -n (magyarul) Csapd le, csacsi! a m v sz Tímár Péter filmjei Egészséges erotika (1986) Moziklip (1987) Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989) Hagyjátok Robinsont! (1989) Csapd le csacsi! (1991) Csinibaba (1997) Zimmer Feri (1998) 6:3, avagy játszd újra Tutti (1999) Vakvagányok (2001) Le a fejjel! (2005) A Herceg haladéka (2006) Casting minden (2008) Zimmer Feri 2. (2010)
Csapd le, csacsi! 1991-es magyar film Rendező Tímár Péter Producer Sarudi Gábor Műfaj Filmvígjáték filmszatíra Forgatókönyvíró Tímár Péter Főszerepben Pap Vera Gáspár Sándor Eperjes Károly Eszenyi Enikő Koltai Róbert Törőcsik Mari Zene Hoffmann Sándor Operatőr Szatmári Péter Vágó Tímár Péter Jelmeztervező Stenger Zsuzsa Díszlettervező Gárdonyi László Gyártásvezető Sarudi Gábor Gyártás Gyártó Novo Film Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 75 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó InterCom Kinowelt Bemutató 1991. november (Stockholmi Nemzetközi Filmfesztivál) 1992. február 21. Korhatár További információk IMDb NAVA A Csapd le, csacsi! 1990 -ben készült színes, magyar filmszatíra, melyet Tímár Péter rendezett. Történet [ szerkesztés] 1989 -et írunk. Bea és Géza fiatal házasok, gürcöltek, amíg felépült a házuk. Egyik nap az asszony levelet kap a nemi gondozóból, ez csak annyit jelenthet, hogy a férj félrelépett. Megindul a harc a házasok között, mindketten ál-szeretőket hoznak a házhoz.
A kislány közben felnőtt, és édesanya lett. Mikor az egyik kisbaba a várt földi születés helyett hónapokkal korábban, méhéből az égbe született meg, kiment a temetőbe. Manci nénihez és Jóska bácsihoz, akik bármennyire szerették volna, nem született gyermekük. Rájuk bízta, akit elveszített, és kérte, játsszanak vele is annyit, mint ővele régen. Tanítsák meg neki is a Csapd le, csacsi! -t. A szomszédoktól, akik feltétel nélkül szerették, úgy, ahogy csak egy szülő szeretheti gyermekét, az emlékeken túl egy régi, fonott barackgyűjtő kosár is az övé maradt. Most gyerekjátékokkal van teli, a nappali közepén. Manci néni és Jóska bácsi emlékére Forrás: MiDió Fotó: Pixabay; családi archívum Magyar Kurír
Tímár Péter vígjátéka már 1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán elkészült azonban csak 1992-ben mutatták be. A történet 1989-be, a kommunista rendszer bomlásának végnapjaiba kalauzol el minket. A társadalmi nyitás humoros megközelítése egy roppant szórakoztató abszurd komédiát szült, amely nevettetve és szórakoztatva mutatja be a kádári építmény összedőlését. Már senki és semmi nem az, ami volt, a szocialista rend szülte értékek a semmivé foszlanak, helyükre azonban láthatóan nem lép semmi. Föld alatt munkásőrök készülődnek, a föld felett, a terített asztaloknál már a boldogulás mellett a politikai kérdések is előtérbe kerülnek. A film ügyesen kerüli a sablonokat, szinte minden jelenete telitalálat, köszönhető a kiváló dramaturgiának és a színészi játékoknak, a film szereposztása igazi főnyeremény. A történet nem igazán bonyolult vagy összetett, Slamovits Bea ( Pap Vera) és Huszár Géza ( Gáspár Sándor) fiatal házasok, akik összegürcöltek egy házat, de láthatólag kapcsolatuk a munka végeztével elhidegült.
Ezután a másik játékos következik, ő is kirak egy lapot a kezében lévő kártyapaklija tetejéről. Aki a középen növekvő játékkártya halomra hamarabb tesz piros színű lapot az a szerencsés, mivel a lent lévő teljes kártya halmot (amit addig kijátszottak a kezükből) az ellenfélnek kell felvennie és a kezében lévő paklival összekevernie. Ha az első kijátszott lap piros, az ellenfélnek azt az egy lapot is fel kell vennie. Fontos szabály még, hogy miután a ráfaragott játékos felvette a kártyákat az első újbóli lap lerakása ismételten a piros lapot rakó személyt illeti. A játék győztese az, akinek hamarabb elfogy a kezéből a kártya. Színre színt, számra számot Ezt a játékot több személy is játszhatja, azonban mivel mindössze 32 lapból áll a pakli, 6-nál több személy ne igen legyen a játékban. A kártyapaklit összekeverés után helyezzük színével lefelé fordítva úgy az asztal közepére, hogy egy kört alkosson. Az első játékos a körből felhúz egy lapot és a kör közepébe dobja színnel felfelé. A második játékos szintén húz egy kártyát a körből.
Bödőcs Tibor legkedvesebb gyereke, Magyar Oszkár szobafestő-mázoló kocsmabútor testet kapott: Thuróczy Szabolcs mondja el az életét egy új színházi előadásban. A Bödőcs-féle kabaré pedig sok új színt kap tőle, és nem is csak a fröccs minden árnyalatát. Hát hogy lehet egy ekkora ládába beletenni bazmeg egy ekkora izének a izéjét? Mucsi Zoltán és társainak villanyszerelési mutatványa a Krétakör FEKETEország című előadásából majd' két évtizede ábrázolta tökéletesen, brutálisan sűrítve mindazt, amit a magyar szakiktól mindenki életében egyszer legalább végighallgatott már: a másik szaki munkájának becsmérlését, a munkakörülmények kárhoztatását, a magyar nyelv egyes részeinek lenyűgözően parádés cifrázását (a fenti idézet az egyetlen, amit még majdnem elbír a nyomdafesték), és a politikai korrektség abszolút elutasítását. Azóta nehéz nem a fázisra ráfogva villámlóan káromkodó, az áramütést sörrel orvosoló Mucsira gondolni, ha az embernek rossz tapasztalata van egy szerelővel. De most még egy figura odaállt Mucsiék, meg a saját festékfoltos létrája mellé: egy szobafestő, aki előbb nyitja ki a konzerves dobozt, mint a festékest, akinél a cigi, a sör és a rakéta megelőzi a meló megkezdését, amit aztán tovább hátráltat, hogy már olyan sok idő eltelt az előző cigi, sör és rakéta óta.
A Pintér Béla társulatának színészeként is ismert dramaturg, Enyedi Éva fókuszt ad a regényben még szabadon hömpölygő szövegnek, illetve nem is fókuszt, hanem sorsot: hogy miről szólt a regény, arra sok választ lehetett adni, de a színházi előadás már egyértelműen egy sorstörténetet mutat be, olyat, ami kívül komédia, belül viszont tragédia. Ha ember lenne, bohócnak látszana, de közelebb hajolva meglátnánk, hogy valami csíkot húzott a fehér arcfestékbe, a szem sarkából indulva mosva le a sminket egy kis mederben. Ez a tétje a Meg se kínáltak nak: belecsempészni a kabaréba a halált. Meg azt, amit Lev Tolsztojjal az élen annyian vizsgáltak már: az ember számvetését az élettel akkor, amikor már nem lehet félrenézni. Belecsempészni a fájdalomba a boldogságot, az édesbe a keserűt, a komolytalanba a komolyat, hogy aztán a néző döntse el, melyik a fröccsből a szóda, és melyik a bor. Thuróczy a legmagasabb szinten komédiázik, minden mozdulatában ott van a humor, ami nem egyszerűen azt jelenti, hogy vicces, hanem hogy milliméterre és másodpercre tudja, hogyan fognak igazán jól működni a gegek.
Személyes átvétel a vírushelyzet függvénye. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Tudja, hogyan mozgassa finoman úgy a felsőtestét, mintha a busz rázná beszéd közben, és nem egy hokedlin ülne éppen egy belpesti színpadon, és tudja, hány és hányféle lehetőséget ad még a létra a legmeglepőbb, biztos kézzel előadott viccek elsütésére. Keresztes Tamás rendezőként ugyanilyen precízen és jó érzékkel poentírozza végig az előadást, nincs olyan perc benne, amiről ne látszana, hogy pontosan ki van találva, az olyan visszatérő és látványos mutatványoktól kezdve, mint az ivást és cigizést elemelten és jópofán jelző mozdulatsorok, a legapróbb részletekig, mint hogy mi mindenre lehet még használni a szobafestés és mázolás alapeszközeit, ha már szobafestésre és mázolásra úgysem használják, vagy hogy hogyan kommentálja másnap egyetlen sokat mondó pillantással azt, amit előző nap művelt, amikor "showmanre itta magát". És az arányok is csak néha csúsznak el, például pont a showmanes rész sok kicsit színpadi galoppozással és kurjantgató kacagással: a visszafogottabb humor jobban működik még akkor is, ha a közönség nevetésétől nem is hallani a következő mondatot.
Az Ön böngészője elavult Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST × Ez a weboldal cookie-kat használ, a további böngészéssel hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További tájékoztatást a weboldalunkon megtalálható Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. RENDBEN