Video Szergej apja a Marylandi Egyetemen kapott professzori állást, ma is ott tanít, édesanyja a NASA kutatója. Szergej későbbi pályáját meghatározta, hogy a mikroszámítógép-korszakban nőtt fel, első számítógépét, egy Commodore 64 -est kilencedik születésnapjára kapta apjától. Már korai iskolás éveiben kitűnt kiváló matematikai érzékével és a számítástechnika iránti fogékonyságával. Érdekes egybeesés, hogy későbbi üzlettársa, Larry Page is és ő is Montessori-módszerrel tanító iskolákba jártak. Az amerikai iskolák mellett szülei is sokat foglalkoztak vele, főleg matematikából, ezért nem is volt kérdés, hogy milyen irányban tanul tovább. Szüleinek köszönhetően kiválóan beszél oroszul is, bár 5 éves korától angol nyelvű környezetben nőtt fel. Szergej a középiskola után, 1990-ben a Marylandi Egyetemen kezdett tanulni, 1993 májusában kapott kiemelkedő minősítésű BS diplomát matematikából és számítástechnikából. Ennek köszönhetően elnyert egy állami ösztöndíjat, amivel beiratkozhatott a Stanford Egyetem számítástechnikai tudományos mesterprogramjára, amit 1995-ben, a szokásosnál egy évvel rövidebb idő alatt fejezett be, majd elkezdte a szak doktori programját.
Az Alphabet bejelentette, hogy a Google két társalapítója, Sergey Brin és Larry Page távoznak elnöki és vezérigazgatói pozíciójukból, a vállalat irányítását pedig Sundar Pichai veszi át, aki jelenleg a Google vezérigazgatója. Brin és Page ugyan lemondanak posztjukról, azonban továbbra is tagjai lesznek a Alphabet igazgatótanácsának és megtartják szavazati jogukat is, így a jövőben is döntő befolyással rendelkeznek a vállalat életében. Búcsúlevelükben azt írták, hogy az Alphabetnek és a Google-nek már nincs szüksége két vezérigazgatóra és egy elnökre, a vállalat pedig nélkülük is remekül fog működni. Brin és Page a Google egy igen viharos időszakában döntenek a távozás mellett, hiszen az európai és az amerikai döntéshozók is egyre jobban szorongatják a vállalatot. Page például nem jelent meg a nagy techvállalatok meghallgatásán, 2018-ban pedig a szenátus elé is berendelték, de oda sem ment el. Larry Page és Sergey Brin Forrás: AFP/Michael Nagle Eközben egyre nagyobb a feszültség a Google és a dolgozók között is.
A kereső üzemeltetésére létrehozott Google Inc. társelnöke lett Sergey Brinnel közösen. E posztjukról 2001-ben mondtak le, amikor felvették Eric Schmidtet, a Novell egykori vezetőjét a Google elnök-vezérigazgatójának. Larry Page azóta ismét elnök-vezérigazgató (CEO), éves fizetése hivatalosan 1$. Vagyonát jelenleg kb. 23 milliárd dollárra becsülik (Forbes), de ez a Google részvényárfolyamainak függvényében folyamatosan változik (többnyire emelkedik). Mindezek ellenére nem él túlzottan nagylábon, habár nemrég Brinnel közösen vásároltak egy személyes használatra kialakított Boeing 767-est. Épp ezért született meg az a döntés, hogy 2015. október 2-től megalakul az Alphabet Inc. nevű úgynevezett ernyőcég, amely alá cégcsoportként, de külön entitásként tartozik a Google és egy csomó egyéb vállalat (X Development, Calico, Nest, Verily, Malta, Fiber, Makani, CapitalG és GV). Így aztán szépen elsimulnak a monopolvádak, tisztulnak a cégek közötti pénzügyi és felelősségbeli kötődések, mindenki boldog.
Így aztán szépen elsimulnak a monopolvádak, tisztulnak a cégek közötti pénzügyi és felelősségbeli kötődések, mindenki boldog. Az Alphabet élére Larry Page került, egyike a Google legendás alapító-párosának. A céget a Sergey Brinnel a kollégiumi szobában megalkotott internetes keresőre építve indították még 1998-ban, Brin egyébként az Alphabet elnöki posztját kapta meg. A jelek szerint viszont ez az átlátható(bb) állapot mindössze négy évig tartott, most ugyanis az Aplhabet hivatalos oldalán, valamint az alapítók blogposztjában is jelezték, hogy Page távozik a vezérigazgatói székből és Brin sem az Alphabet elnöke többé, ők innentől csak az igazgatótanács tagjaiként és kiemelt részvényesként maradnak aktívak. Ezt azonban Larry Page-hez hasonlóan egyelőre határozatlan időre felfüggesztette. Stanfordi évei alatt különös érdeklődést mutatott az "adatbányászat" témája iránt, sokat publikált is ebben a tárgykörben. A Google sztori [ szerkesztés] Page egy évvel később érkezett Stanfordba, mint leendő cégtársa, Szergej Brin.
Szergej gyakori vendégelőadó tudományos és üzleti konferenciákon, és többször volt hír- és showműsorok vendége. Jegyzetek [ szerkesztés] Források (angolul) [ szerkesztés] Szergej Brin Stanfordi weboldala 2004-es adatlapja a Forbes. com-on 2013-as adatlapja a Videók [ szerkesztés] Szergej a web 2-ről és a google világáról tart előadást Interjúk [ szerkesztés] Linux Journal interview – 2000 Net Café Television Interview – 2000. Interview starts around 18 minutes and 15 seconds in. Search Engine Watch interview – 2003 Lecture at UCB – [2005]. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 120111435 LCCN: no2005073928 ISNI: 0000 0000 7879 1368 GND: 132711648 SUDOC: 169743705 NKCS: vse2010558371 Sundar Pichai Jeff Chiu/AP Page és Brin továbbra is közösen 51 százalékos szavazati joggal fog rendelkezni az igazgatótanácsban, azaz lehet hogy a napi munkából ugyan valóban nem veszik ki többet a részüket, de az Alphabet és a Google sorsának alakulásában továbbra is övek lehet majd a döntő szó. Mindkét alapító becslések szerint nagyjából 50 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, a vonatkozó listák szerint a világ 10., illetve 14- leggazdagabb emberei ők.