2013. március 13. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) közzétette a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak 2012-es hozamairól az adatokat. Összeállítottuk a toplistát. A számok beigazolták: nagyon jól jártak azok, akik pénzüket nyugdíjpénztárban tartották. A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak átlaghozama 2012-ben éves szinten 13, 13 százalék volt – tette közzé a PSZÁF. Az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan vagyonnal súlyozott hozamráta kiszámítására a felügyelet a választható portfoliós rendszert működtető és azt nem működtető pénztártípusok különbözősége miatt nem vállalkozott. Ilyen akadályokat azonban nem találtak a magánkasszáknál. Tavaly a hazai magánnyugdíjpénztárak (manyup) klasszikus portfolióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó átlaghozama 12, 13 százalék, kiegyensúlyozott portfoliói nettó átlaghozama 16, 56 százalék, növekedési portfoliói nettó átlaghozama pedig 15, 66 százalék lett. Nagy különbségek a nyugdíjpénztári hozamok közt tavaly, hosszú távon 2 százalék feletti reálhozam. A szektor egészére nézve a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam 15, 64 százalék volt. A PSZÁF az egyes pénztárak nettó hozamrátái és azok referencia-hozamai mellett a 2003-2012 közötti átlagos éves hozamrátákat, illetve az egyes piaci szereplők elmúlt tíz évi vagyonnövekedési mutatóit is közzétette.
A pénztári portfóliók éves nettó hozamai (a befektetési összetételtől függően) szintén széles skálán, -7, 34 százalék és 26, 18 százalék között szóródtak. A hosszú távú megtakarítást ösztönző önkéntes nyugdíjpénztári szektor 10 és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozamai továbbra is szép eredményt mutatnak, 6, 55, illetve 5, 49 százalékkal. Az időarányos inflációval csökkentve a 10 éves reálhozam 3, 86 százalék, míg a 15 éves 2, 02 százalék volt, melyek magas értékeknek számítanak. Az önkéntes pénztárak költségszintje továbbra is hosszú távon 1 százalék alatti, így a szektor változatlanul költséghatékony és versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve. A koronavírus-járvány 2021-ben is éreztette hatását, ám az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak többségében pozitív nettó hozammal zártak. 2021. I. Önkéntes nyugdíjpénztár hozamok 2020. és III. negyedévben a portfóliók mintegy háromnegyede pozitív nettó hozamot ért el, a II. negyedévben pedig 4 portfólió kivételével valamennyi pozitív hozamot mutatott.
Budapest, 2021. március 16. – Az önkéntes nyugdíjpénztárak 4, 13 százalékos nettó hozamot értek el 2020-ban, a tagok hosszútávú, infláció feletti reálhozama 2-4 százalékos sávban alakul. A koronavírus tavaly tavaszi első hullámának tőkepiaci sokkja a nyugdíjpénztárak hozamteljesítményét is lerontotta. A nemzetközi tőzsdék és a BUX mélyrepülése után a járvány nyárra enyhülő nyomása optimista befektetői hangulatot, növekvő hozamteljesítményt hozott. A második vírushullám enyhébb visszaesést okozott a második félévben, decemberre azonban a pénztárak hozama újra jelentősen növekedett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei évben is közzétette honlapján az önkéntes nyugdíjpénztárak 2020. Hosszú távon megvédenek az inflációtól a nyugdíjpénztári hozamok | Bank360. évi hozamaira, valamint a 10 és a 15 éves hozamrátáira vonatkozó adatokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak eszerint 4, 13 százalék - záró vagyonnal súlyozott - átlagos nettó hozamot értek el. Az inflációs hatást (2, 7 százalék) figyelembe véve ez nettó 1, 39 százalékos reálhozamnak felel meg, tehát a pandémiás helyzet ellenére is sikerült szektorszinten infláció feletti hozamteljesítményt elérni.
Vagyis amíg hosszú a hátralévő futamidő, főleg a hozam maximalizáló magas kockázatú, de magas várható hozamú eszközöket tartanak. Majd ahogy csökken az idő a lejáratig, alacsonyabb kockázatú portfólióba váltanak át, de ekkor is termelődik hozam, mert a már korábban megszerzett hozamokon a kamatoskamat-hatás érvényesül a kötvénybefektetések időszakában.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.