Legalábbis az ilyen irányzattól, mert a vezetői képtelenek látni és láttatni az Istent. Gondolja végig Érsek Úr, kik voltak az elődei, ha csak az utóbbi éveket nézzük is! Szendi érsek hozta létre a Hittudományi Főiskolát, az Ön – Magyarországon kívül is jól ismert – Elődje (nagy e-vel) pedig a Szaléziánumot alapította! Ők évtizedeken át építették azt, amit Ön most – rövid idő alatt – megszüntetett (a Szaléziánumot pár éve újították fel). Pedig az egy ékkő volt! Visszatérek a templombelsőre. A fehér, csupasz falak kinek a "gazdag" gondolatait tükrözik? Kérem, szíveskedjék a régi festést, mintázatot, freskókat felújítással megőrizni! Ezek nem csak esztétikai élményt jelentenek, hanem a freskók, a stációk a hívők bibliai ismereteit is bővítik. Ilyen fehérre meszelés csak reformátusoknál vagy egyes nem keresztény egyházaknál szokás! A kommunisták a vallásos freskókat valóban lemeszelték, de a szenteket ábrázoló üvegablakokat még ők is meghagyták. Minden templomnak van védőszentje. A Szent Mihály székesegyháznak is.
A Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház felszentelését ünnepeljük október 5-én. A székesegyház felszentelése október 4-én történt, s nem 5-én. Október 5-re valamikor az 1980-as években került át a megemlékezés annak érdekében, hogy elkerüljék a Szent Ferenc-nappal való ütközést. A püspökség alapítása idején 1009-ben a Géza fejedelem idejében épült Szent György-kápolna már bizonyosan fennállt, egyes feltevések szerint tőle délre is állhatott már ekkor épület. A Szent Mihály székesegyházat Gizella királyné kezdte alapjaitól építtetni 1040 táján. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város tizenkétszer cserélt gazdát, hetven éven át nem volt mise a püspöki székvárosban. Sennyei püspök állíttatja vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdi a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltják egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezetnek anyakönyvet.
Közérzet / Kultúra · 2022. 03. 16. Hívők és nem hívők fogalmazzák meg kérdéseiket és kételyeiket a várnegyed felújításával, és különösen a Szent Mihály-székesegyház átalakításával kapcsolatban. Szerkesztőségünkbe most egy olvasónktól nyílt levél érkezett, amit változtatás nélkül közlünk. (A veszprémiek kérdéseit a Szent Mihály-székesegyház "felújításával" kapcsolatban egy korábbi írásunkban foglaltuk össze, és ígéretünk van rá, hogy a héten válaszokat kapunk rájuk. ) Olvasónk nyílt levele dr. Udvardy György érsekhez: Tisztelt Udvardy Érsek Úr! Lassan két hete lesz, hogy levelet írtam Önnek, de nem érkezett válasz, még egy jelzés sem. Ezt megelőzően egy rövid levelet írtam az érseki irodának, s egy másikat az érseki főépítésznek az alábbiakat röviden érintve. Ők se méltattak válaszra. Ezért most a nyilvánosságot választom. Teszem ezt azért, mert sok veszprémivel beszélgettem, és mindenki felháborodással nyilatkozott, tiltakozott. Időközben az interneten megjelent petícióra beérkező tiltakozások száma is már megközelíti az 1500-at.
Történelmének, kultúrájának felhasználásával jelen kell lennie a régióban, kultúrát kell teremtenie, olyan kultúrát, mely emberi szempontból az élet teljességét hordozza, és az Istennel való örömteli találkozást kínálja fel. Udvardy György hangsúlyozta, nagyon figyeltek arra, hogy a beruházással az egyház reális és konkrét célokat fogalmazzon meg. Ezt egy egységes szellemi koncepció alapján tették, "alázattal, fegyelemmel és tisztelettel nyúlunk hozzá örökségünkhöz". Az érsek elmondta, a beruházás teljes befejezését 2025 végéig vállalták. 2023-ra azokat a tereket igyekeznek elkészíteni és felkészíteni, melyek be fogják fogadni a kulturális főváros rendezvényeit, eseményeit. Végül Jeremiás könyvéből idézett: "Kelj föl, ragyogj, Jeruzsálem, az Úr dicsősége felragyogott fölötted". Ez a gondolat vezette Jeruzsálem építőit, újraépítőit is. Ez a ragyogás vezesse ezt a megkezdett és folytatott utat. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megerősítette, a kormány elkötelezett a régió fejlesztésében, a vár épületeinek megújítása egyházi beruházás, valójában óriási város- és térségfejlesztés, amely a környék lelki, szellemi és gazdasági fellendülését is szolgálja.
Az erdélyi püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. A gyulafehérvári várban ma is álló székesegyház első felépítménye, az ún. I. székesegyház a 11. század második felében már háromhajós bazilika volt, egyetlen félköríves apszis záródással és a déli oldalához csatlakozó kerek, apszissal bővített keresztelőkápolnával. Alapfalainak vonalát ma a mellékhajók padlózatán lehet nyomon követni az eltérő színezésű kőlapok mentén. A korábbi épületet a 12-13. század fordulóját követően bővítették, megtartva a bazilikális elrendezést. A jelenleg is álló templomépület, az ún. II. székesegyház latin kereszt alaprajzú, háromhajós bazilika kereszthajóval, két nyugati és négyezeti toronnyal. A két mellékapszis eredetileg félköríves főszentélyt fogott közre. Déli oldalán két boltszakasz hozzáépítésével alakították ki az ún. régi sekrestyét, északon pedig a Lászai- (1512) és a Várday-kápolnát (1524 után) építették hozzá. A székesegyházat a fejedelemség idején, 1565-től (rövid megszakítással 1594-1603 között) 1716-ig előbb az unitáriusok, majd a reformátusok használták.