Sikerült megoldanod a forgási sebesség számításával kapcsolatos feladatokat? Még nem is láttad őket? Akkor gyorsan kattints ide, s oldd meg őket, s azután nézzük meg együtt a megoldásokat! A könnyebb átláthatóság kedvéért a feladatokat is leírom ismét, s rögtön a feladat alatt láthatod a kidolgozott megoldást. Most lássunk neki a feladatoknak! 1. feladat: Kiskukac Bt. első félévi átlagos forgóeszköz állománya 100. 000. 000 Ft. Az értékesítés nettó árbevétele 800. (a félévet itt tekintsd 182 napnak) Számítsd ki a forgási sebesség kiszámítható mutatóit! Megoldás: Fordulatszám = nettó árbevétel/átlagos készletállomány= = 800 000 000/100 000 000= 8 Ez azt jelenti, hogy a fél év alatt az árbevételből a készletek 8 alkalommal térülnek meg. Forgási sebesség napokban = (átlagos készletérték*időszak napjainak száma)/nettó árbevétel Ez alapján (100 000 000*182)/ 800 000 000=22, 75 nap vagy időszak napjainak a száma/fordulatok száma= = 182/8= 22, 75 nap Ezek alapján a készletek kb. 23 napi értékesítési bevételt kötnek le, vagyis az átlagkészletet a kereskedő 23 alatt adta el, azaz 23 naponta fordult meg a készlet 2. feladat: Kiskukac Bt-nél a múlt hónapban a vevőktől az alábbi pénzösszegek érkeztek be: 2-án 2.
Nagyon fontos, hogy egy vállalkozásnál a forgási sebesség nő vagy csökken. Nézzük a feladat megoldását! Elsőként ki kell számolnod a forgási sebesség mutatószámait! A kötvénykibocsátás sokszor olcsóbb, mint a hitelfelvétel, ugyanakkor nem kell folyton beszámolni a banknak – a cégeknek emiatt jobban megfelel. A hátulütője az, hogy a cégnek nagyon hitelesnek kell lennie ahhoz, hogy az általa kibocsátott kötvényeket megvegyék. A kis cégek ezt ritkán tudják elérni, ezért folyamodnak inkább hitelhez. Jó üzletmenetű társaságoknál nem kell, hogy ez a mutató 1 fölött legyen, ahol azonban készletértékesítési problémák jelentkeznek, a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, hogy a magasabb likviditási fokú eszközök önmagukban is fedezetet nyújtsanak a kötelezettségekre. 2010. Ez a mutató a szállítóállomány kihasználtságát vizsgálja. A mutató értéke a vizsgált társaságoknak a szállítókkal szembeni fizetési fegyelméről, fizetési hajlandóságáról tanúskodik. Hasonló jellegű mutató, mint a készletek forgási sebessége vagy a vevők forgási sebessége.
Forgási idő számítása Forgási sebesség napokban = (átlagos készlet állomány x időszak napjainak száma)/nettó árbevétel Terv időszak: (64. 400 e Ft x 365) / 423. 356 e Ft = 55, 52 nap Tény időszak: (68. 500 e Ft x 365) / 415. 632 e Ft = 60, 15 nap vagy másként számolva időszak napjainak a száma/fordulatok száma Terv időszak: 365 nap / 6, 57 fordulat= 55, 55 nap Tény időszak: 365 np / 6, 07 fordulat = 60, 13 nap (Kerekítési eltérés előfordulhat) A forgási idő a tény időszakban a tervhez képest 60, 15-55. 52 = 4, 52 nappal magasabb. Összefoglalva: A vállalkozásnál lassult a forgási sebesség, amit jelez, hogy a tervidőszakhoz képest a tény időszakban a fordulatok száma 0, 5 fordulattal csökkent, ami egyúttal a forgási idő 4, 52 nappal való növekedését is okozta. Ez a mutató a szállítóállomány kihasználtságát vizsgálja. Vállalaton belüli elemzéseknél természetesen a pontos érték is számítható, külső elemzéseknél általában a nettó árbevételt állítják a mutató számlálójába, ami ismét várhatóan fölfelé torzítja a mutató értékét.
Forgási sebesség kiszámítása Forgóeszközök forgási sebessége A nyersrostnak a többi táplálóanyag kihasználására gyakorolt hatása alapvetően két úton érvényesülhet: a. Sejtfalhatás: A nyersrost - mivel a növényi sejtfal alkotórésze - a sejtplazmát körbezárja, így az emésztőenzimek nem férnek hozzá a döntően a sejtplazmában található táplálóanyagokhoz. Minél nagyobb a takarmány nyersrost-tartalma, - annál rosszabb a többi táplálóanyag emészthetősége. b. Addicionális hatás (negatív fehérje-, ill. zsírérték): A nyersrost puszta jelenléte a takarmányban, önmagában is rontja a táplálóanyagok kihasználását. A nyersrost lesúrolja a bél nyálkahártyáját, vagyis nyersrost kiegészítés növeli a bélsárral távozó endogén fehérje és -zsír mennyiségét. A sejtfal- és az addicionális hatás alapján kimondható, hogy a takarmányok emészthetősége szempontjából nincs optimális nyersrost-tartalom. Forgóeszköz forgási sebesség mutató ismertetése A forgóeszközök forgási sebessége a forgóeszközök kihasználásának a mutatója, azaz az értékesítés bevétele és a forgóeszköz állomány hányadosa.
a Modigliani- Miller tétel), ám nem véletlen jött létre több, akár egymással ellentétes nézőpont. Az adott vállalkozás számára ugyanis nincs egy egységes és mindenkire használható optimális tőkeszerkezet. Ami viszont mindenképpen igaz, hogy a különböző források esetében eltérő lesz a tőke költsége az ezzel együttjáró kockázat az adott tőkével megtermelhető jövedelem nagysága a megtermelhető jövedelem időbeli eloszlása Egy vállalkozás esetében gyakorlatilag az összes mérlegsorra lehetne elemzés készíteni, így most csak a leggyakrabban használt (azaz legfontosabb) tőkeszerkezeti mutatók következnek. A tőkeszerkezeti mutatók A saját tőke arányára fókuszáló tőkeszerkezeti mutatók Tőke ellátottsági mutató Saját tőke arány = Saját tőke / Források összesen A hitelkockázat mértékét és a stabilitást mutatja meg. Minél nagyobb az értéke, annál kisebb az idegen forrás aránya, így a vállalkozást érintő kockázat is kevesebb. Bár minden cég más és más, de általánosságban a 30% alatti érték már kritikusnak mondható.
Általában elmondható, hogy az összes tőke mintegy 15-20%-át teszi ki a forgóeszköz állomány. Az egyes forgóeszköz mutatók arra alkalmasak, hogy meghatározzuk a vállalkozás forgóeszköz igényességét, a termeléshez lekötött tőke belső szerkezetét. A készletek meghatározó szerep abban rejlik, hogy a vállalat működésének erőforrásait jelentik, a velük való gazdálkodás a folyamatos termelés alapja. A forgóeszköz igényesség mutatója kifejezi a termelés és az ahhoz szükséges eszközök viszonyát fejezi ki, azaz, a termeléshez milyen arányban használunk forgóeszközöket a termelési érték alapján (forgóeszközök értéke és a termelési érték hányadosa). Forgóeszköz gazdálkodás alapesetei mozgókép...