Felhagyott a kormány bírálatával, feladta antiszemitizmusát, népfajok helyett nemzetről, a nemzeti ügyet szolgáló zsidókról pedig testvérként beszélt. Politikájában tehát új korszak kezdődött, ami viszont nem céljai feladását, csak az eszközök megváltoztatását jelentette. A cél pedig ekkor már a totális jobboldali diktatúra kiépítése volt. A miniszterelnök sokszor másolta Hitler és főleg Mussolini módszereit, de összességében egy speciális, "gömbösi úton" járt. Gömbös nemzeti munkaterv tartalmi elemei. Az Egységes Pártot még 1932-ben Nemzeti Egység Pártjára (NEP) nevezte át, Bethlen Istvánt és híveit kiszorította a hatalomból. Minden egyes településen pártszervezetet alakítottak, a NEP deklarált célja volt minden választót beszervezni, hogy a folyamat végére Magyarországon egyetlen párt maradjon talpon. 1934 végére sikerült is egy totálisan centralizált pártot létrehoznia, amelynek életét a legapróbb részletekig a vezér és közvetlen munkatársainak utasításai határozták meg. A helyi pártszervezetek legfőbb feladata volt, hogy az emberek életének minden szintjén jelen legyenek.
Az új generáció vezére és építõmunkása. Én az új generációnak építõ munkása és vezére akarok lenni. Mi, akik a háborúban jártunk, jobban megismertük az életet, a szociális bajokat, mint mások, mert mi együtt küzdöttünk azokkal, akik kérges tenyérrel keresik kenyerüket és azokkal is, akik évszázadokon át a nemzet fundamentumát alkották. Itt ismertük fel azt, hogy nagyot csak úgy lehet végezni, ha mindannyian fegyelmezetten, egyakarattal törekszünk a nagy célok felé. Testvérként hívok mindenkit a munkához és meg vagyok gyõzõdve, hogy minden magyar velem egyet akar. (in = A nemzeti öncélúságért! Gömbös Gyula miniszterelnök tizenkét beszéde, Bp. 1932. 5-7. Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig | Sulinet Tudásbázis. ) (c) Egyetemi Könyvtár, Szeged, 1998-2000.