(Magyarországon a cégek felelőssége, hogy milyen végzettségű munkavállalót foglalkoztatnak. Beérhetik az érettségivel is, de akár OKJ-és végzettséghez is köthetik a munkába állást. ) A fukosimai erőmű katasztrófája vélhetően nem teszi vonzóvá a reaktoroperátori munkát, ám az elérhető jövedelem ellensúlyozhatja a félelmeket. E szegmensben ugyanis átlag 72-75 ezer dolláros bér érhető el. A légi utaskísérők és a liftszerelők közel azonos jövedelmi kategóriába esnek. Az előbbiek átlagkeresete 56 ezer dollár körül alakul, ám egy tapasztaltabb steward, vagy stewardess akár 99 ezer dollárral is gyarapodhat évente. A két foglalkozás azonban nem egyformán terheli meg a munkavállalót. Munkavállalás az usában usaban antes. Az USA-ban a liftszerelő tanfolyamot úgy hirdeti meg egy cég, hogy azok jöjjenek, akik szeretnek dolgozni és nem kerülik a fizikai munkát. A jövedelem ennek fejében elérheti az évi 65-70 ezer dollárt. E területen még egy pályakezdő is 50 ezer dollárt tesz zsebre, az évek múlásával pedig a jövedelem akár 75 ezer dollárig is felkúszhat.
Kedvelt ország volt még Belgium és Franciaország is, a két országot összességében 22% nevezte meg. Különös viszont, hogy addig, amíg a német és angol nyelv esetében a nyelvtudásnak megfelelő volt az ország kiválasztása, addig Franciaországnál és Belgiumnál ez nem mondható el. A megkérdezettek csupán 6%-a beszél franciául, illetve a megkérdezettek közül senki sem beszél hollandul, ami Belgiumban is hasznos lehet. Annak az oka, hogy mégis nagy arányban választották ki ezt a két országot, talán az, hogy Belgium és Franciaország az unió két nagyhatalma, valamint a német szigorúságtól eltérő könnyedebb életforma vonzóbbnak tűnik. A megkérdezettek nyelvtudása mellesleg úgy alakul, hogy 50%-uknak erős angol nyelvismerete van, ezenkívül az angolul beszélők 16%-a németül is kommunikációképes. Németül összességében a résztvevők negyede beszél. Franciául, spanyolul és olaszul a válaszadók elenyésző része képes érvényesülni. Munkavállalás az usában usaban en. Érdekes az a tény, hogy a potenciális elvándorlók közel fele azokat az országokat jelölte meg - Németországot és Ausztriát - a kivándorlás helyszínéül, melyek először vetették fel az átmeneti korlátozás bevezetését.
A negyven éven aluliak pontosan háromnegyede szeretne az EU-ban szakmai tapasztalatra szert tenni. A húsz és negyven év közötti korosztályból csak a megkérdezettek 12%-a nem tervez külföldi munkavállalást. A magán-, illetve közszférában alkalmazottak között nem találtam nagyobb különbséget a tekintetben, hogy egyik csoport sokkal szívesebben hagyná el Magyarországot. A magánszférában foglalkoztatottak 54%-a menne külföldre, ez az arány hasonló a közszférában foglalkoztattakéhoz. Ez az igen magas elvándorlási kedv nem lepett meg, hiszen más tanulmányok és tapasztalataim alapján előre látható volt, hogy a magasan képzett magyar munkavállalók nem zárják ki a kivándorlás gondolatát. Munkavállalás az usában usaban los. Különösen igaz ez néhány foglalkozási csoportra, mint például orvosok, mérnökök esetében, akikből egyes nyugat-európai országban hiány van. Továbbá, számítva a nagyarányú migrációs hajlandóságra, kíváncsi voltam, hogy ugyanez érvényes-e más, Magyarországgal együtt csatlakozó kelet-európai ország irányába is. A felmérésből kitűnt, hogy a magyar munkavállalók többsége (64%) teljesen kizárja más kelet-európai országban történő munkavállalás lehetőségét.