Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Városliget Zrt. A júniusi beázás okozta károkat elhárították, közel három hónap után újra kinyithat a csarnok. Közel három hónap zárva tartás után hétvégétől újra látogatható a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka. Szépművészeti Múzeum - Liget Budapest Projekt. A csarnokot június közepén kellett lezárni, ugyanis az akkor lezúdult, extrém mennyiségű eső következtében a múzeum beázott, de azóta a károkat helyreállították. A beázás a Román Csarnok alatt lévő műtárgyraktárt is érintette, az ott tárolt 1500 műtárgyból 30 festmény felületét érte a befolyó víz, de szerencsére a gyors beavatkozás miatt egyik műtárgy sem szenvedett maradandó károsodást, és azóta restaurálták valamennyi érintett alkotást. A Román Csarnokot – amelyet a második világháborút követően több mint 70 évig nem láthatott a nagyközönség – három évig tartó felújítást követően 2018-ban nyitották meg, azóta több mint félmillió látogatót fogadott a terem.
Csaknem 80 év után újra látogatható a Szépművészeti Múzeum három, a legfontosabb építészeti stílusjegyeket megidéző impozáns nagy csarnoka. A Reneszánsz-, valamint a 2018-ban, az átfogó rekonstrukciónak köszönhetően megnyílt Román mellett, péntektől a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti a nagyközönség. A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva. A most megnyílt Barokk Csarnok a múzeumi épület átfogó felújításnak és modernizációjának köszönhetően újult meg. Az intézmény városligeti szárnyának felújítása ezzel gyakorlatilag befejeződött, az épület rekonstrukciójának utolsó szakaszában a múlt év végén a Régi Képtár 17. századi, tavasszal pedig a 18. századi művészetet bemutató kiállítóterei nyíltak meg a látogatók elől. Szépművészeti múzeum román csarnok. A most megnyílt múzeumi térben mintegy negyven, a csarnok építészeti stílusához kapcsolódó szobrot és domborművet is megcsodálhatnak a látogatók, köztük az itáliai öntőműhelyek kisbronzait, valamint velencei mesterek márványból és fából faragott remekműveit.
A főhajó falaira a magyar állami, társországi és tartományi címereket festették. A csarnok lenyűgözően gazdag ornamentikáját szimbolikus ábrázolások, életfamotívumok, a halhatatlanságot jelképező pávák, a diadalíveket pedig állatövi jegyek egészítik ki. A körüljáró folyosó boltozatának griff- és sárkányfigurái a német középkori fal- és táblaképfestészet hatását viselik magukon. Az így összeálló, szakrális jellegű tér a századforduló dekoratív festészetének egyik legmagasabb minőségét képviseli. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a nagyközönség elől hetven évig elzárt Román Csarnok 2018-ban nyílt meg újra. Szépművészeti Múzeum: Megnyílt a Barokk Csarnok - épülettár. A csarnokhoz egyedi ajándékkollekció készült. Terület 760 m2 Állófogadás 400 fő Konferencia 300 fő Bankett 350 fő Barokk Csarnok A csarnok az építészek eredeti elképzelése szerint palotaudvart jelenít meg az épületen belül amit a barokk építészet formavilága jellemzi. Az itt látható festményeket a Régi Képtár olasz barokk anyagából kerültek kiválogatásra. Az impozáns csarnok mai állapota az egykori főúri gyűjtemények hangulatát próbálja feleleveníteni.
Ezeket a javasolt átalakításokat a múzeum épületén a kivitelező – garanciális javításként – már el is elvégezte. A Román Csarnokot, amelyet a 2. világháborút követően több mint 70 évig nem láthatott a nagyközönség, három évig tartó felújítást követően, 2018-ban nyitották meg, azóta több mint félmillió látogató csodálta meg a különleges szépségű termet.
Az itáliai anyag a korszak legfontosabb festészeti központjai – Róma, Nápoly, Bologna és Velence – művészetébe nyújt bepillantást. A látogatók olyan remekművekkel is találkozhatnak, mint a 17. századi bolognai festészet egyik vezető mestere, Guercino (Giovanni Francesco Barbieri) (1591–1666) késői korszakából származó, Krisztus ostorozásá t ábrázoló oltárképe. Barokk Csarnok – Szépművészeti Múzeum. Az európai barokk festészet egyik legvirtuózabb mestereként számon tartott Luca Giordanótól (1634–1705) két impozáns méretű, kiemelkedő jelentőségű festmény – a Menekülő Szent Család és a Lefegyverzett Igazságosság allegóriája – látható a csarnokban. A válogatásban helyet kapott a 18. századi velencei festészet vezető mestere, Giovanni Battista Tiepolo (1696–1770) Idősebb Szent Jakab legyőzi a mórokat témájú, monumentális oltárképe is. A spanyol gyűjteményt Alonso Cano (1601–1667) és Jusepe de Ribera (1591–1652) egy-egy műve, a német kollekciót az osztrák barokk festészet legjelentősebb mestere, Johann Michael Rottmayr (1656–1730) három alkotása reprezentálja.