További képek Forrás: A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családja. A horvátországi származású család a 17. századtól él Magyarországon, 1739-től Keszthelyen, a Festetics Kastélyban A keszthelyi kastélypark a csekély számú nemzetközi jelentőségű magyar történeti kert egyike, amely párját ritkítja nemcsak változatosan és gazdagon kialakítottrészletei, hanem széleskörű ismertsége miatt is. 1433-ban egy fallal körülvett házat (curia) említenek Keszthelyről, ez az épület a Szent Mártontemplom közelében állhatott, a mai Festetics-kastély helyén. Az elkerített kúriához kert is tartozott. Keszthely festetics kastely nyitvatartas. A későbbi barokk kastély kialakulásával a barokk kert is megvalósult a 18. században. Ekkorra tehető a kor két legdivatosabb kertfajtájának kialakulása, az úgynevezett tájképi angolkert és a franciakert. A tájképi angolkertre jellemző, hogy benne a természet alkotóereje erősebb az emberénél, míg a franciakertre jellemzőbb az emberi kéz alkotta szabályozottság, és kissé háttérbe szorul a természetesség.
Festetics-Kastély - Dég Cím: 8135, Dég Hunyadi u. 10. Telefonszám: (25) 237-392, (1) 202-6288 Nyitva tartás: I. 1-IX. 30. : Sze-V 10-18 Idegenvezetéssel Válassz nyelvet: magyar magyar nyelven
Ezek közül kiemelkedő a parter, a hercegnői kamarakert, valamint a tó és a híd minden részletében pontos rekonstrukciója. Hercegnői Kamarakert A kamarakert valódi francia kert, mértani elrendezésű, pontosan négyzet alaprajzú. A család által lakott déli szárny előtt található, a grófnői, későbbiekben már hercegnői lakosztályhoz tartozott. Feladata a család életében a mindennapos esztétikai élményt biztosítása volt. A lakosztállyal szemben kapott helyet a Maria Immaculata (Könnyező Szűz Mária) szobor. A kamarakert intimitását adja, hogy az előkerti úttól cserjék takarják el, megközelíteni egy keskeny sétányon keresztül lehet. Átlós szimmetriában van beültetve, egynyári, ősszel kétnyári növényekkel. A sarkok csapottak, közepén egy keskeny, fejezet nélküli fehér kőoszlop áll. A belső udvarral a Mária-szobor előtt elhaladó sétányút köti össze. A könyvtár előtt, az út mellett még ma is él az az idős páfrányfenyő, amit már a korábbi rajzok is ábrázoltak (Festetics György névjegykártyáján is megtalálható).