Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg többlete 2020-tól ismét emelkedik. A magas külső finanszírozási képességnek köszönhetően a gazdaság nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása 2021-re nulla százalék közelébe csökken. Nettó külső adósság alakulása Összehasonlításképpen, a V4 országokhoz, illetve néhány fejlettebb európai országhoz képest szemmel látható javuló tendencia figyelhető meg. Nettó külső adósság alakulása több európai ország esetében (Forrás: MNB) 3. ) A háztartási szektor ingatlanhiteleinek szerkezete A devizahitelek forintosítását követően a lakossági ingatlanhitelek gyakorlatilag teljes mértékben forint alapúvá váltak, aminek nyomán a lakossági szektor védett egy-egy esetleges hevesebb devizapiaci mozgással szemben. A magyar államadósság alakulása V4-összevetésben by Zsombor Gieszer. A háztartási szektor hitelintézetektől felvett ingatlanhiteleinek alakulása 4. ) A magánszektor hitelállománya A magánszektor (lakosság és vállalatok) GDP arányos hitelállománya a V3 országokhoz és főleg az EU átlaghoz képest alacsony szinten van, azaz bőven van még tér egészséges szerkezetű hitelállomány bővülésre.
Ebből a szempontból fontos az ország gazdasági teljesítménye, hiszen például a maastrichti kritériumok is a GDP arányában adják meg az elfogadható adósságszintet (60 százalék), vagyis ha zsugorodik a gazdaság, az adósságráta szintén nő. Van-e arra reális esély, hogy Magyarország valamikor visszafizesse az összes államadósságát? Nem hiszem, hogy bármikor is célként fogalmazódott meg az, hogy Magyarország az összes adósságát visszafizesse. Az államadósságot alacsony szinten tartani, annak szerkezetét eltolni abba az irányba, hogy több legyen belföldi kézben (az ÁKK most törekszik is erre), valamint kisebb legyen a devizakitettsége, ésszerű és logikus lépés, hiszen az ország kevésbé lesz kiszolgáltatott. Egyrészt nem éreznénk meg annyira az árfolyamhatást, másrészt a belföldi befektetők valószínűleg nem szabadulnának meg gyorsan papírjaiktól például egy-egy leminősítés vagy piaci rossz hír hallatán. Elsősorban tehát az adósságszerkezet átalakítása lenne fontos, persze emellett csökkenteni kell az adósság szintjét a megfelelő szerkezet-átalakításokkal és a gazdasági növekedés beindításával.
Egyre több közgazdász figyelmeztet közeli válságra. Magyarország egyensúlyi helyzete számottevően javult az elmúlt években, de vajon mennyire vagyunk védettek egy esetleges külső gazdasági sokk ellen? Fenntartható gazdasági felzárkózás csak megfelelő pénzügyi egyensúly esetén lehetséges, amely különösen felértékelődik, ha a nemzetközi kockázatok emelkednek, valamint ha fordulnak a globális pénz- és tőkepiaci trendek. Elemzésünkben kitérünk azokra a fontosabb mutatókra, melyek hazánk stabilitását mérik. 1. ) Az államadósság szerkezete, költségvetési hiány, külföldi befektetők tulajdonhányada Az elmúlt évek fegyelmezett költségvetési politikájának és a robosztus magyar gazdasági növekedésnek köszönhetően a GDP arányos bruttó államadósság 8 év alatt megközelítőleg 10 százalékponttal 70 százalék közelébe süllyedt. Ezzel párhuzamosan a központi adósság devizaaránya tavaly 20 százalékra mérséklődött szemben a 2011-ben tapasztalt 50 százalékos értékkel. Amennyiben folytatódnak a jelenlegi tendenciák, 2021 végére az államadósság a GDP 65 százaléka alá eshet, míg a devizaadósság aránya 15 százalék alá zsugorodhat.