Ugyanakkor a MondoConon viselt jelmezek sem magukat varrták meg. A mangák, továbbá az animék bizonyítottan kreativitásra sarkallják rajongóikat, mivel maguk is egyfajta saját, alternatív világot teremtenek jellegzetes rajzaikkal, történeteikkel és szereplőikkel. És ne felejtsük el a globálisan közkedvelt videómegosztó médiaplatformot sem, ugyanis rengeteg TikTok-os profil ilyen tartalmakat tesz közzé. Nem szükséges tovább bizonyítani, szembetűnő az animék hódolóinak önálló alkotásra való igénye, ugyanis megszállottan képesek pénzt és időt nem kímélve saját kezűleg készíteni anime stílusú ruhákat és jelmezeket. Vegyes műfajiság Számos animét egyenesen lehetetlen mindössze egy műfajhoz besorolni, hiszen a jellegzetességek összemosódása végett átmenetet képeznek a stílusok egymás között. Erre a legjobb példák azon japán animációs filmek, amelyek könnyed, vicces formában indulnak, majd mind a történet, mind a karakterek fokozatosan komplexebbé, bonyolultabbá, sőt akár drámaivá válnak. A felszínen látszólag egyszerű – a külső szemlélők számára akár gyerekesnek tűnő – történetek alkalomadtán komoly mondanivalót fogalmaznak meg, így az animéknek ezáltal nem csupán szórakoztató szerepük van, de okító, közösség- és értékteremtő funkciót is betölthetnek.
Ezzel befejeződik ennek a 100 japán animációs filmnek a tökéletes elkészítése a fenyő lábai számára. Kérem Gleb Panfilov (1977) szavát - A film elemzése és áttekintése - DVDClassik Dovlatov - a filmszemle Az elhízástól a cukorbetegségig a kritikus láncszem végül meghatározta az egészségügyi naplót Filmek, zene, könyvek A legjobb ingyenes letöltési oldalak Femme Actuelle Le Fedezze fel a japán étrendet egy egyszerű módja annak, hogy megszabaduljon a felesleges kilóktól; Receptek
Tokió történet (Osu Jaszudzsiró, 1953) A második világháború után új életre kapó japán filmművészet egyik emblematikus filmje, a bizonyíték arra, hogy volt élet Akira Kurosawa művein túl is, nem hiába, a Tokiói történetet tavaly még a világ nemzetközi viszonylatban legjobb filmjének is megválasztották. Szívszorító család dráma ez, mintha csak Kazuo Ishiguro írta volna, melyben az idős szülők meglátogatják felnőtt gyermekeiket a nagyvárosban. Feszültség, generációk közötti szakadék, elvesztett szerelmek és persze könnyek, a finom, japánosan beszédes csenddel kiegészülve, ahol az sem tűnik fel, hogy gyakorlatilag a kamera mozdulatlanul bámulja a főszereplőket. Bár idehaza csak 1994-ben mutatták be, lényegében megjelenése ót mit sem veszített fényéből. A kör (Hideo Nakata; 1998) Ahogy számtalan, később az amerikai remake jóvoltából népszerűvé váló horror, természetesen A kör is valójában egy japán alapanyagból táplálkozott, Hideo Nakata 1998-as hátborzongató filmjéből. A történet persze lényegében az utolsó képkockáig ugyanaz, ám a japán eredeti borzongató hangulatával az amerikai reprodukció nem is említhető egy lapon, mintha a túlvilági rejtély Japánban érezné igazán otthon magát, olyan természetességgel árad a vászonról.