Csernobil Robbanás Idee.Com

Teljes Filmek Németül Magyar Felirattal

De a robbanás során kiszabadult cézium-137 több mint fele a légkörön keresztül eljutott más európai országokba. Legalább tizennégy európai állam (Ausztria, Svédország, Finnország, Norvégia, Szlovénia, Lengyelország, Románia, Magyarország, Svájc, Csehország, Olaszország, Bulgária, Moldávia és Görögország) területén haladta meg a radioaktivitás a 37 kBq/m2 szintet, ami már szennyezésnek minősült. Csernobil robbanás idee cadeau noel. "Magyarországon óriási szerencsénk volt, mert annak ellenére, hogy a szokásos szélirány átfújta volna az országon a sugárfelhőt, ehelyett Nyugat-Európa felé vitte, épp hogy kaptunk a radioaktív anyagokból" – idézte fel korábban a történteket a Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet volt igazgatóhelyettese. A szakember szerint éppen ezért nem kellett különösebb védőintézkedéseket hozni, mint a többi érintett országban. Itthon még a máshol kiosztott jódtablettákra sem volt szükség. © Greenpeace Mint minden hasonló esetben, amikor nem megfelelő a tájékoztatás, itt sem mindenki fogadja el a szakember magyarázatát.

Plázs: Hány Embert Betegített Meg Csernobil? | Hvg.Hu

De valóban ők voltak az igazi bűnösök? Plázs: Hány embert betegített meg Csernobil? | hvg.hu. Persze a kezdeti tagadás után a kárelhárítás élére kijelölt Borisz Scserbina (Stellan Skarsgard), majd a pártfőtitkár Mihail Gorbacsov (David Dencik) is beadja a derekát, de ez kevésnek bizonyul, ugyanis maga a kommunizmus és a Szovjetunió rendszere az, amely alkalmatlan a válságkezelésre. Ebben a gépezetben ugyanis a saját nagyszerűségéről kialakított kép fenntartása a fő prioritás, és csak utána következhet a veszély elhárítása. A PR-katasztrófa elkerülése mindig is fontosabb volt Az első epizódban már megfigyelhettük, hogy a legelső evakuálási és tájékoztatási tervet a pánikkeltésre (és Lenin intelmeire) hivatkozva fúrja meg a legidősebb pártfunkcionárius, és innentől kezdve minden döntést megelőz az a kimondatlan dilemma, hogy mekkora tragédiára, veszélyre van szükség ahhoz, hogy a Szovjetuniónak megérje bevállalni az arculatvesztést. Ugyanez képeződik le személyes szinten is: Anatolij Gyatlov főmérnök (Paul Ritter), valamint eleinte Scserbina esetében az látszik, hogy gyűlölik, ha valaki meg meri kérdőjelezni hatalmukat, vélt szakértelmüket.

Akár emmerichi vonalat is követhetett volna Az amerikai katasztrófafilmektől már megszokhattuk a dramaturgiát, miszerint a magányos, kissé őrült tudós rájön a veszély közeledtére, azonban a világ vezetői közül senki sem hallgat rá, csak amikor már (félig) megtörtént a baj. Ha az RMBK-reaktorok hibáját 1970-ben felfedező (a sorozatban csak említés szintjén szereplő) Volkov és a katasztrófa valódi mértékét elsőként felismerős atomfizikus Valerij Legaszov (Jared Harris) karakterét összevonjuk, akkor ez eddig tulajdonképpen Csernobil kapcsán is így zajlik. Csakhogy míg Emmerichnél ezek után az amerikai elnök a büszkeségét félretéve átadja a terepet hőseinknek (és még esetleg a gonosz védelmi minisztert is felpofozza), a késői reakció miatti járulékos veszteséggel pedig legfeljebb egy összeomló felhőkarcoló szintjén foglalkozunk, itt egészen más irányt vesznek az események. Viktor Brjuhanovot, Anatolij Gyatlovot és Nyikolaj Fomint nevezte meg a Szovjetunió vezetése a katasztrófa fő felelőseiként.