Pótolni kell a tisztázást, nem kell több József Attila – epigon öngyilkos fiatal! Nr. 3. A ZSENI: Az emberi – vitatható – gyarlóságait, ellentmondásait (az immár tudott Borderline – személyzavarát is) már nem sorolva, azért József Attila a magyar költészet géniusza, aki olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek örök érvényűek, amelyeknek a magyar kultúra meghatározó elemeinek kell maradniuk mindaddig, míg egyáltalán magyar költészetről és magyar kultúráról beszélni lehet. József Attila: Levegőt! (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. Hogy Attilának a közel egy évszázada írt, Levegőt c. verse ma is mennyire időszerű, azt tán minden kicsit is figyelmes olvasó számára észrevehető. Tanulságos! Minden emberi gyarlósága, magánéleti zavarai ellenére ezért is kell számon tartanunk, becsülnünk, s talán még szeretnünk is nagy költőnket, József Attilát. Ruppáner János nyugalmazott tanár
A klímavédelem is központba került (Fotó/Forrás: OFF-Biennale) A fesztivál harmadik kiadásának kiindulópontja József Attila Levegőt! című, 1935-ös verse: mai olvasatban a cím egyszerre utal a klímaválságra és az alapvető szabadságjogokra, amelyeket a populista rezsimek és a globális tőke világszerte egyaránt fenyegetnek - emelte ki Erőss Nikolett, az OFF-Biennále egyik kurátora. A vers megjelenésekor, 1935-ben a nagy gazdasági világválság okozta társadalmi katasztrófa átrendezte Európa politikai térképét, a fasizmus a kontinens jelentős részében uralkodó politikai irányzattá vált. A 2008-as válság után a politikai klíma ismét idegengyűlölő, fasisztoid irányba változott nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más országában. De nem csak a politikai klíma változott: az emberi tevékenység miatt maga a földi klíma is drámai változásokon ment keresztül. József attila levegőt vers. Az étkezés is klímavédelmi kérdéssé vált (Fotó/Forrás: OFF-Biennale) Mit tehet a kortárs művészet, amikor tudományos tények helyett összeesküvés-elméletek, történelem helyett mítoszok hatják át a közbeszédet, és a kreativitás maga is a politika és a tőke játékszerévé vált?
Jöjjön József Attila: Levegőt verse. Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. És az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg.
Óh, én nem igy képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz. Én nem ilyennek képzeltem a rendet. Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam - messze anyám, rokonom van, ezek idegenek. József attila levegőt elemzés. Felnőttem már. Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szivemben a halál. De jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!
Én tudtam – messze anyám, rokonom van, Felnőttem már. Szaporodik fogamban mint szívemben a halál. De jogom van még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, Az én vezérem bensőmből vezérel! elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel, Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! ( Major Edit)
Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. József Attila - Levegőt! lyrics. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. És az országban a törékeny falvak - anyám ott született - az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg.