Archívum Az emésztés bonyolult folyamat. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és tápanyaggal, amely az emésztőrendszer szerveinek összehangolt munkája során az élelmiszerekből szabadul fel. Az emésztés első folyamata a rágás. Az emésztés első folyamata a rágás. A falat összekeveredik szájunkban a nyállal, s ez elindítja az emésztés első fázisát. A nyáltól könnyebben nyelhetővé vált falat a nyelőcsőbe jut, majd közvetlenül a gyomor előtt áthalad a nyelőcső záróizmán. A gyomorban termelődő sósav folyékonnyá alakítja az elfogyasztott ételt. Ez a folyékony, félig bontott gyomorpép a gyomor záróizmán áthaladva belép a vékonybél első szakaszába, a nyombélbe. Ember a természetben - 3. osztály | Sulinet Tudásbázis. Itt találkozik a hasnyálmirigyből és a májból származó enzimekkel, amelyek további, már a szervezet számára is hasznosítható apró összetevőkre bontják. A vékonybél belső felülete erősen gyűrődött, és számtalan apró kitüremkedést, úgynevezett bélbolyhot találunk rajta. Feladatuk a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívása és a véráramba való továbbítása.
A szájüregből a nyelés során a garatba kerül a táplálék, majd onnan a nyelőcsőbe. Nyelőcső: összeköti a garatot a gyomorral. A nyelőcső két végén erősebb záróizomzat van, mely a nyeléskor ellazul, nyelési szünetben viszont zárva tart, hogy megakadályozza a táplálék és a nedvek visszaáramlását, a refluxot. Gyomor: a gyomor feladata összetett: befogadja és tárolja a lenyelt táplálékot és folyadékot a táplálékot tovább emészti és elkeveri az emésztő hatású gyomornedvvel majd kis adagokban továbbítja azt a patkóbélbe A gyomor belső falát hámréteg borítja, melynek sejtjei termelik többek között a gyomornedvet és a benne lévő, emésztést segítő anyagokat. Emésztési folyamat Milyen az emésztés hozzávetőleges ütemezése. Ezek közül a legismertebb a sósav, melynek faladata a táplálék fehérjéinek kicsapása (denaturálása), ami után az étel könnyebben emészthetővé válik. Az erősen savas közeg elpusztítja a táplálékban lévő kórokozók nagy részét. A gyomornedvben az emésztést segítő enzimek közül vannak fehérje bontó enzimek ( pepszin), melyek a savas közegben aktiválódnak, hatásuk fokozódik.
Az emésztés és a felszívódás legnagyobb része a vékonybélben történik. A vékonybél nyálkahártyájának mirigyei termelik a bélnedvet, mely emésztőenzimeket, valamint síkosító és nyálkahártya védő anyagot tartalmaz. A vékonybél első szakaszába a patkóbélbe üríti váladékát a máj és a hasnyálmirigy. Emésztésről bővebben. A hasnyál enzimjei: lipáz, ami a zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontja nukleáz, ami a nukleinsavakat nukleotidokká bontja tripszin, chimotripszin, karboxipeptidáz, elaszáz, amelyek a oligopeptideket (fehérjefragmentumokat) bontja peptidekké hasnyál-amiláz, ami a poli- és oligoszacharidokat (cukrokat, pl. keményítő) diszacharidokká (maltóz v. malátacukor) bontja A máj váladéka az epe. Az epe az epesavtartalmánál fogva a zsírok emulgeálását végzi. A bélnedv enzimjei: lipáz, zsírbontó nukleáz, nukleinsavbontó erepszin, ami a tripszin termékét (dipeptid, monopeptiddé (aminosavakra) bontja maltáz, ami a hasnyál-amiláz termékét (diszacharid) monoszacharidokká (glükóz v. szőlőcukor) bontja A hasnyálmirigy és a vékonybél enzimjeivel együttesen történik az emésztés folyamata, amelynek célja a lehető legtöbb anyag felszívódásra alkalmassá tétele a vérbe és a nyirokérrendszerbe.
Egyes élősködőkben az emésztés folyamata erősen redukálódott, mivel már feldolgozott táplálékot vesznek fel (pl. bélférgek). Más esetben a folyamat nagyon bonyolult, és több szakaszból áll (pl. kérődzők). Az ember szervezetében az emésztés a szájüregben kezdődik, ahol a fogak által szétzúzott táplálék nyállal keveredik. A nyálat a fültő-, a nyelv és az állkapocs alatti mirigyek termelik. A nyál elősegíti a táplálék továbbhaladását a nyelőcsőben, és szénhidrátbontó enzimet (nyálamiláz) is tartalmaz. A nyálamiláz a táplálék keményítőjét dextrinekre és maltózra bontja. A táplálék a szájüregből a garaton át a nyelőcsőbe, onnan a gyomorba jut. A gyomorban termelődő gyomornedv erősen savas kémhatású, és fehérjebontó enzimet (pepszint) tartalmaz. A gyomorból a táplálék a vékonybélbe jut, amelybe két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy önti váladékait. A máj váladéka, az epe elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A hasnyálmirigy váladéka a hasnyál. Ebben több enzim található (pl. a fehérjebontó tripszin, kimotripszin és peptidázok, a zsírokat bontó lipázok és a szénhidrátokat bontó amiláz).
Egyes kutatók a "hasi agyat" a fej agyának kis másolatának tekintik. Idegvonalak kötik össze a gyomrot a fejjel, olyan érzés, mint a z. B. A "bizsergés" először a gyomorban érezhető, mielőtt a fej érzékeli ezt az érzést. Idő, amikor az étel a gyomorban marad A teljes gyomorral végzett testmozgás nem egészséges és nem kellemes, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy az étel mennyi ideig marad a gyomorban. Az átlagos táplálék körülbelül 3 órán át marad a testben.
Úton a gyomor felé Az étel a nyelőcsövön keresztül éri el a gyomrot, izom-összehúzódások és -elernyedések révén (ezt perisztaltikának nevezzük). Ez nem tudatos folyamat, akárcsak az emésztőrendszer bármelyik részének működése. A nyelőcső alsó végénél található a záróizom; ennek elernyedésekor kerül a táplálék a gyomorba. Az ételben a nyelőcsövön való áthaladás során nincs változás. Aktív környezet A gyomor több izomrétegből áll, ezek keverő-forgató mozgásokat végeznek, összekeverik az ételt a gyomorsavval és a különféle enzimekkel. A gyomor maga egy J alakú "zsák", az étel tárolására szolgál, amelyet kis részletenként juttat tovább a vékonybélbe. A gyomor alsó részén levő záróizom (a pylorus) megnyílásával jut tovább a gyomortartalom a bél első szakaszába, a patkóbélbe. Az étel felszívódása A patkóbélbe többféle emésztést segítő anyag kerül: az epehólyagból az epe, a hasnyálmirigyből emésztőenzimek és lúgos hatású anyagok a gyomorsav közömbösítésére. Ezek összekeverednek a már a gyomorsavval és enzimekkel "előkezelt" táplálékrészekkel.