A költő egyszer még katonának is beállt, csak hogy ne haljon éhen, azonban néhány hónap múlva gyakori betegeskedései miatt leszerelték. 10. A Borozó c. Verse jelent meg először nyomtatásban, 1842-ben. Íme: A BOROZÓ Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor taníta húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor taníta elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty s nevetve dűlök Jégöledbe, temető! 11. A második nyomtatásban megjelent verse (Hazámban) már Vörösmarty figyelmét is felkeltette. De mivel semmit nem mondott neki a Petőfi név, azt gondolta, hogy valamelyik ismert, idősebb költő álneve lehet. Petőfi sándor a borozó. Ez volt az első vers, amit a költő Petőfi Sándor néven írt alá. 12. Arany János szerint Barabás Miklós kőnyomatán hasonlít Petőfi Sándor a legjobban saját magára.
A borozó arról nevezetes, hogy ez volt Petőfi első nyomtatásban megjelent verse, amely a kor legjelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratában, az Athenaeum című lapban látott napvilágot 1842. május 22-én. A lapot Bajza József szerkesztette, akinek Petőfi négy költeményt küldött el közlésre ( Dalforrás, Változó ízlés, Ideál és való, A borozó). Bajza A borozó t választotta. (A pápai kollégiumban tanuló Petőfi egyébként nem most próbálkozott először versei kiadásával: korábban a Regélő Pesti Divatlapnál próbálkozott, de sikertelenül. ) Ekkoriban a költő még Petrovics Sándorként írta alá a nevét (fél év múlva már a Petőfi Sándor nevet használja). Egyébként többféle álnevet is kitalált magának (pl. népies műdalait Pönögei Kis Pál néven jegyzi), ez szerepjátszó kedvét mutatja. Petőfi első versei műdalok, népdalszerű helyzetdalok, szerepversek voltak, amelyeket az emberek népdalként énekeltek. A borozó is ilyen bordalszerű szerepvers. Mi mutatja, hogy szerepversről van szó? A borozó – Wikiforrás. Az, hogy a vers beszélője a bor iránti szeretetéről vall, holott Petőfi a valóságban nem szerette a bort, nem hódolt a bor istenének, sőt, nem is bírta a bort (állítólag 2, 5 decinél többet képtelen volt egy ültő helyében meginni belőle).
ehelyett véletlenül ezt sikerült mondania: "Julcsa kisasszony a vőlegény? " Hogy oldja a feszültséget így folytatta: "Gergely úrfi a menyasszony? " Ez volt Petőfi Sándor utolsó megmozdulása színészként. Petőfi, a lánglelkű költő 23. Kedvenc nemzeti költőnk nem sokáig gyötörte magát a művei formába öntésével. A János vitézt például hat nap és hat éjszaka alatt írta. 24. Zöld Marci c. népszínművét – amit egyébként szintén egy hét alatt írt – nem fogadta el a színházi bíráló bizottság, ezért aztán Petőfi elégette az egészet. 25. Petőfi Sándor népszerűsége egyáltalán nem volt töretlen. Petőfi Sándor Borozó. A Pesti Divatlappal konkuráló újságokban rengetegen bírálták, sőt gúnyolták őt az egyszerű stílusa miatt. 26. Petőfi tényleg nagyon szerelmes volt Szendrey Júliába, azonban udvarlása alatt véletlenül mégis majdnem elvett egy debreceni színésznőt, Prielle Kornéliát. A hirtelen felindulásból kötendő házasságot csak a lelkész akadályozta meg, akit egyáltalán nem hatott meg a költő lelkesedése. Szerencsére Szendrey Júlia egészen megértően viszonyult a történtekhez, így a láng lelkű költő viszonylag hamar kimagyarázta magát és ismét szent volt a béke.
Tehát nem önarcképet ad magáról a költő, hanem beleképzeli magát egy borissza, vidám versfaragónak a helyébe. A borozó Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor tanítja húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor tanítja elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Petőfi Sándor: A borozó (1842) | borneked.hu. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty – s nevetve dűlök Jégöledbe, temető! A vers műfaja dal (könnyed, egynemű érzelmeket fejez ki), azon belül is bordal. Petőfi előtt nem volt túl jelentős a magyar irodalom bordaltermése: talán hatottak Petőfire Csokonai dalai ( Anakreoni dalok), de ez a hatás csak általános szinten maradt. Írt még bordalt Kölcsey is ( Borkirály, Bordal stb. ), de Vörösmarty Fóti dal a csak ezután születik (az 1842-es szüretre). A Fóti dal után gombamód elszaporodtak a bordalok, de amikor Petőfi A borozó t írta, akkor még nem volt divatja a bordalnak.
Petőfi tehát nem egy kitaposott útra lépett rá ezzel a verssel. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
18. Végül a nyomortól is a nagy Vörösmarty Mihály mentette meg kedvenc költőnket. Végső elkeseredésében ugyanis Petőfi egyszerűen besétált az általa Magyarország egyik legnagyobb emberének tartott Vörösmartyhoz, hogy ugyan valahogy segítsen már neki. És így is lett. Vörösmarty kapcsolatain keresztül kiadták a verseit és innentől kezdve Petőfinek sem voltak többé anyagi gondjai. A Pesti Divatlap szerkesztője lett. 19. Ekkor már elég pénze volt ahhoz is, hogy kávéházba járjon. És ez az apróság a magyar történelmet is megváltoztatta. 20. Petőfi balkezes volt, de mindkét kezével egyaránt jól tudott írni. 21. Kevésbé ismert, de Petőfi elég sokat sportolt: jól vívott és remek evezős is volt – szerencsére – mert egy kirándulás alkalmával régi ismerőse, Szűcs János rektor beesett a Dunába. Csak Petőfi lélekjelenlétének és ügyességének köszönhető, hogy a férfi túlélte a balesetet. 22. 1844. Petőfi sándor borozó elemzés. október 12-én, a Szökött katona című népszínműben lépett fel utoljára színházban. Szerepe szerint ezt kellett volna mondania: "Julcsa kisasszony a menyasszony? "
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Gondüző borocska mellett, Vígan illan életem; Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom Hogy csak a bor istene, A kit én imádok, a ki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor taníta húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor tanítja elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty -- s nevetve dűlök Jégöledbe, temető!