A pálinka értékhordozó, "a vidéki ember munkaszorgalmát, odafigyelését is mutatja", s olyan tájfajtákból is készül, ami igazán egyedivé teszi őket. A miniszter közölte: véglegesítés előtt áll a tájfajták szaporítását és a belőlük készült termékek felhasználását lehetővé tévő rendelet, amellyel visszakerülnek jogaikba az azok a fajták és termékek, amelyek eddig Magyarországon nem voltak szaporíthatók, forgalmazhatóak, nem lehetett belőlük termékeket készíteni. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár felidézte: egy évvel ezelőtt a pálinkafőzés lehetőségét vidéken kitörő örömmel fogadták, több helyen már éjfélkor felmentek e szőlőhegyre, "megvárták a himnuszt és alágyújtottak az üstnek". Nem teljesültek azok a várakozások, hogy a szabad pálinkafőzés hátrányosan befolyásolná a szeszipart, "az emberek megmérgezik és felrobbantják magukat". Már a fiatalok is pálinkát főznek | Pálinkafőzés.com – a pálinkafőzők lapja. Az eredeti szándék az volt, hogy a helyi termékeket segítsék piacra jutni és felélesszék az öngondoskodást - fejtette ki. Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: pontos adat nincs, ezért csak becsülni lehet, hogy az elmúlt egy év alatt körülbelül 10 ezren fogtak házi pálinkafőzésbe Magyarországon.
Nyolc-tíz éve nem volt olyan jó kajszibaracktermés megyénkben, mint az idén, de a fő pálinkaforrásnál, a szilvánál sincs ok a panaszra. – Örvendetes, hogy egyre több új főzetővel is találkozunk – ecsetelte a csabai főzőmester. – Akinek nincs kertje, gyümölcsöt vásárol, és utánajár, mi a jó cefre titka. Hozzánk is sokan térnek be, hogy cefreélesztőt, tápanyagot, enzimeket vegyenek, melyek nem drágák, de ezáltal jobb az alkohol-kihozatal, az aroma. Már a sövényből is pálinkát főznek - BeregiHirek.huBeregiHirek.hu. Hozzátette, hogy még mindig jóval többen vannak, akik szakértőkre bízzák a szeszfőzést, szerinte többek közt azért, mert a rossz cefrézés, a nem megfelelő pálinkafőzés során metilalkohol képződhet, és ez akár vakságot is okozhat. Összességében fejlődni látszik a pálinkaipar, az emberek vevők az igényes szeszesitalokra, és rájöttek, hogy igazán jó pálinka csak ízletes, ép, friss és minőségi gyümölcsből főzhető, némi szakértelemmel.
Gondolta volna, hogy magas minőségű pálinkát díszítő vagy sövényalkotó növényfajták gyümölcsterméséből is lehet készíteni? Hallott már a Nógrádikumként ismert borzag pálinkáról? Akinek érdeklődését felkeltették az előző kérdések, annak a Szent István Egyetem (SZIE) budapesti Élelmiszertudományi Karán, szeptemberben új évfolyammal induló Pálinkamester-képzése kínál nagyszerű lehetőséget a pálinkával kapcsolatos ismeretek elsajátítására. Az ország első, diplomával elismert szakirányú továbbképzésére augusztus 15-ig még lehet jelentkezni. Tízezren főznek pálinkát otthon. Kétségtelen, hogy a pálinka a magyar kultúra szerves része, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy vidéken a mai napig "pálinkás jó reggelt" kívánva köszönnek ébredés után a szomszédok, de a családi vagy baráti összejövetelek sem múlhatnak el anélkül, hogy elő ne kerülne egy-egy üveg nagy becsben tartott pálinka. A pálinka alapanyagát leggyakrabban szilva, körte, alma, kajszibarack, meggy, cseresznye, szőlőtörköly vagy eper adja, ám amint arra Szőke Bálint, a Szent István Egyetem Pálinkamester szakmérnök és szaktanácsadó továbbképzésének egyik sikeres végzőse is rámutat, érdemes kísérletezni a városi, kertvárosi növényfajták gyümölcsterméséből előállított pálinkákkal is, hiszen ezekből sok esetben magas minőségű végeredményt kapunk.
A jövedéki törvények szerint a magánfőzetés ötvenliteres mennyiségig kedvezményesen adózik, ez 50 fokos pálinkát alapul véve 690 forint literenként - emellett összesen 86 litert tehet ki az a mennyiség, amit egy magánszemély kifőzethet, efölött ugyanis már kereskedelmi mennyiségnek minősül a szesz. Ha abból indulunk ki, hogy a bérfőzetők nem mentek a kedvezményes mennyiség fölé, akkor nagyjából 13 millió liter, ötven fokra számolt pálinkát főztek ki a bérfőzdékben. A valós mennyiség ennél persze nyilván kevesebb, annál is inkább, mert tavaly év közben emelkedett a jövedéki adó mértéke, ami valószínűleg a tavalyi pálinkatermés jó részét érintette. A VPOP részletes adatai szerint 2008-ban 8, 1 millió liter pálinkát főztek, ezt a mennyiséget mintegy hétszáz főzde produkálta több mint 228 ezer megrendelésből. Egy megrendelő átlagosan 35, 5 liter pálinkát vihetett haza. A bérben főzetett pálinka mennyisége és az abból befolyó jövedéki adó 2007 óta folyamatosan nő - akkor fagykár és jégverés is sújtotta a gyümölcsösöket, emiatt igen alacsony a bázis.
2011. 10. 03., hétfő A szabad pálinkafőzés évfordulóját és az OMÉK kiállítást üdvözölték a zalai Pórszombaton, ahol a vidékfejlesztési államtitkár elmondta, hogy nincs pontos adatuk, de körülbelül 10 ezren vágtak bele a saját pálinkafőzésbe. A magyar föld legjavát mutatja be a szerdán nyíló budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK), amely egyfajta híd a vidék és a főváros között - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter a Zala megyei Pórszombaton, ahol a hat év után újranyíló OMÉK mellett az egy éve indult szabad pálinkafőzésről is szó esett. Fazekas Sándor úgy fogalmazott, hogy jelképértékű a pórszombati helyszín, hogy innen invitálják az ország közvéleményét az OMÉK-ra, mert ez "a vidék és a főváros kapcsolatának újraszövését jelenti", a kiállítás hidat képez a vidék és a főváros között. Fazekas Sándor kitért arra is, hogy egy évvel ezelőtt, ugyanebben a pórszombati gyümölcsösben ünnepelték az első szabadon főzött pálinkát, amivel visszakerült jogaiba ez a nemzeti ital.
Ezt a trendet az adóváltozások sem befolyásolták, a bérfőzési szeszadó mértéke ugyanis ötven fokra vetítve literenként 590 forint volt - ötven literig, afölött pedig 1180 forint. Tavaly júliustól lépett életbe az első emelés, ez ötven literig 627, 5, afölött pedig 1225 forint adóterhet jelent. Az adómérték az idén tovább emelkedett: ötven fokra vetítve literenként ugyanis már 690 forintot kell fizetni a bérfőzetésért, afölött pedig 1380 forintot.