A legfontosabb csoportok nevet is kaptak: I. A. alkáli fémek (kivéve a hidrogén) II. alkáliföldfémek VII. halogének VIII. nemesgázok A nemesgázok kitüntetett szerepet töltenek be a kémiai elemek között, mivel vegyértékhéjuk telített. A s2p6 szerkezetet nevezzük nemesgázhéj-szerkezetnek. A bór-asztácium vonal a kémiai elemeket három részre osztja: A vonaltól jobbra a nem fémek A vonaltól balra a fémek (kivéve a hidrogén) A vonal mellett lévő elemek az átmeneti fémek Az atomok mérete A gömbnek képzelt atomok méretének jellemzésére az atomsugárt használjuk. A periódusos rendszer az elemek csoportosítására szolgáló rendszer. Az első periódusos rendszer Mengyelejev orosz tudós nevéhez fűződik (1869), aki atomtömegük szerint sorakoztatta fel az addig megismert elemeket. Periódusok Az elemeket növekvő rendszám (ami a protonszám, ami megegyezik az elektronok számával) szerint vízszintes sorokba soroljuk. Minden vízszintes sor egy adott elektronhéj kiépítésével kezdődik, és annak telítődésével fejeződik be, vagyis a megfelelő nemesgázzal.
A periódusos rendszer főcsoportjainak tulajdonságai Az egyazon főcsoportba tartozó elemeknek, a vegyértékelektronjainak száma megegyezik. A vegyérték elektronok számát a főcsoport sorszáma adja meg. Ez alapján az ugyanabban a főcsoportban lévő elemeknek a kémiai tulajdonságai nagyban megegyeznek. Ez azzal magyarázható, hogy a vegyértékelektronok száma, meghatározza, hogy az adott elem a kötésekben hány elektronnal tud részt venni. (Emellett a kötés milyenségében szerepet játszik az elektronegativitás is). Nappali bútor olcsón Sofőr állás hajdú bihar megyében Audio technica ath msr7 teszt Marhabőr férfi táska Mv magyar vállalkozásfinanszírozási zrt 100
Periódusos Elemtevékenységek | Hozzon Létre egy Atomdiagramot Periodusos rendszer protonszam A periódusos rendszer Ciss rendszer A Föld leggazdagabb eleme az oxigén, amely elengedhetetlen az élethez, amint azt bolygónkon ismerjük. A tudósok úgy vélik, hogy a két legkönnyebb elem a Nagyrobbanás során jött létre. Az összes többi természetben előforduló elem nukleáris reakciók révén létezett. A csillagok egyesítik a különböző magokat, hogy nehezebb magokat hozzanak létre, de a csillagok csak olyan nehéz elemeket tudnak előállítani, mint 26 proton, ami vas. Az ennél nehezebb elemeket a szupernóvákban hozták létre, a 94-es atomszámig. Bármelyiknél nagyobbat az emberek mesterségesen hoztak létre. Ezen szupermasszív elemek némelyike nagyon instabil, és a létrehozásuk után egy másodperc törtekben szétesik vagy szétesik. A periódusos rendszer az elemek szervezésének egyik módja. A modern periódusos rendszerben az elemek atomszámuk szerint vannak rendezve. Az atomszám azt jelzi, hogy egy atommagjában hány proton van.
Transzurán elemek a mesterséges atomreaktorokban is létrejönnek. A neptúnium, plutónium, amerícium stabilabb izotópjainak (ezek mind alfa-bomlóak) felezési ideje évezredekben, sőt évmilliókban mérhető, reaktorbeli lebomlásuk tehát nem tud lépést tartani keletkezésükkel. Szupernóva-robbanás maradványa. A robbanás során természetes módon is keletkeznek transzurán elemek Forrás: AFP/NASA Szupernóvákban, a csillag magjának felrobbanásakor is nagy mennyiségben keletkeznek transzurán elemek. Szupernóvák színképeinek vizsgálatakor kimutattak ameríciumot (rendszáma 95). Az amerikai Burbidge professzor már 1956-ban a 98-as rendszámú kalifornium egyik izotópjának bomlási tulajdonságaival próbálta magyarázni a szupernóvák fénygörbéjének formáját (kaliforniumot először 1950-ben állítottak elő). Mire jók? A neptúnium, a plutónium és az amerícium elvileg alkalmas nukleáris fegyver gyártására, mindháromnak van hasadó izotópja. Gazdasági is technológiai okok miatt közülük csak a plutóniumból gyártottak bombát.