Értékelés: 157 szavazatból Az állampolgár főszereplője az ötvenes évei végén járó afrikai Wilson (Dr. Cake-Baly Marcelo), aki menekültként él Magyarországon. Wilson évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként, legfőbb vágya és célja, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de folyamatosan megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. A felkészülésben a vele egykorú, magyar-történelem szakos tanárnő, Mari (Máhr Ági) segít neki, de a tanulás közben tanár és tanítvány között mély szerelem szövődik. Mari hatalmas döntést hoz: elhagyva férjét a fekete férfihoz költözik. Wilson élete megoldódni látszik: társra, sőt családra talál, az állampolgársági vizsgája is sikerül, úgy tűnik, hogy hamarosan minden tekintetben magyarnak mondhatja magát. Azonban váratlanul berobban a történetbe Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal perzsa bevándorló lány, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. Wilson szolidaritásból a lakásukban bújtatja Shirint, így a helyzet lassan, de biztosan tarthatatlanná válik: a férfinak mindenképp döntenie kell a menekülttárs iránt érzett felelősség és a szerelem között.
A történetben azonban megjelenik Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal íráni bevándorló lány is, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. Wilson szolidaritásból a lakásukban bújtatja Shirint. A helyzet lassan, de biztosan tarthatatlanná válik. "Képzeljenek el egy magyar filmet" írja egy kritikus, "amiben a főszereplő (sőt senki) nem maníros, nem modoros, nem ripacskodik, nincsenek béna teátrális gesztusai, nem üvöltözik, trappol feleslegesen, csak szimplán folyamatosan hiteles és elképesztően érdekes. " A Szabó Iván és Vranik Roland forgatókönyvére alapuló film nem a legfrissebb aktualitáshoz szól hozzá, az ötlet évekkel korábban született. Talán ezzel is függ össze, hogy nem közhelyes menekültfilmet látunk, a szereplők emberi története áll középpontban, és ezért is különösen elgondolkodtató. A filmet a produkciós iroda/jogtulajdonos szíves engedélyével vetítjük. 12 éven felülieknek.
a YouTube -on (2017. január 19-i adás) a Hír TV hivatalos Youtube-csatornán – 2017. január 20. Kovács Bálint: Lett egy fontos és jó filmünk a menekültekről (HTML). Index, 2017. január 26. Az állampolgár a Facebookon m v sz Vranik Roland filmjei Fekete kefe (2005) Adás (2009) Az állampolgár (2016)
Nagyon szeretik Vranik Roland Az állampolgár című menekültes filmjét az amerikai kritikusok. Az állampolgárt még tavaly januárban mutatták be a magyar mozik, az itthoni kritikusok (köztük az Index is) csak dicséri tudták. " Vranik Rolandon látszik, hogy megvan benne az a mértéktartás, kifinomultság és összetett gondolkodás, ami egy világnézettől és pártállástól teljesen függetlenül is elgondolkodtató filmhez kell. És majdnem így is lett: Az állampolgár fontos és jó film" - írtuk róla. Emellett nyert egy csomó filmes díjat, többek között a portugáliai Fantasportóról a legjobb forgatókönyv, a kaliforniai Cinequest filmfesztiválról a legjobb filmdráma díját hozta el, nemrég az egyetemisták zsűrije díjazta Hágában, Várnában megkapta az Arany Aphrodité fődíjat, Saitamában pedig a zsűri különdíját. Sajnos a nézőknek ez kevés volt, a filmre nem voltak túl sokan kíváncsiak a magyar mozikban. Most viszont bemutatták Amerikában, és a legfontosabb lapokban jelentek meg róla elismerő kritikák. A The New York Times szerzője azt írta, hogy Vranik filmje egy alapos, könyörületes és gyönyörűen eljátszott karakterdráma erős szociális érzékkel.
Hanem arról, hogy mi kell ahhoz, ha az ember magyarrá szeretne válni, és miért nem elég még az sem, ha mindezeket a feltételeket teljesíti. Hogy milyen furcsa egy magyarul teljesen jól beszélő, saját lakással, fix munkahellyel rendelkező magyarországi adófizetőtől elvárni csupa olyan tudást, amivel a legtöbb itt született magyar sem rendelkezik, pláne, ha nem volt minden iskolájában kitűnő, hungarikumokról, reneszánsz magyar művészetről és az állam berendezkedéséről. És arról szól, mit jelent a rendeletek, törvények és szabályozások feltétlen betartása a gyakorlatban, amikor ezek már nemcsak jogi bikkfanyelven megfogalmazott frázisok, hanem mondjuk egy papírok nélkül az országban tartózkodó, a hazájából a kivégzés elől elmenekült, újszülöttjét rejtegető nővel szembeni fellépés eszközei. De Vranik Roland még ezekben a témákban sem akar nagyot mondani – legfeljebb a film legvégével –, inkább csak megmutat valami olyat a nagyközönségnek, amiről annak nyilván fogalma sincs, és azt mondja: szar ügy, de nem nagyon van mit tenni.