Borderline személyiségzavar A borderline személyiségzavar - mint elnevezése is mutatja - klinikai kategória. A határeseti személyiségszerkezet elnevezés arra utal, hogy a neurotikus kórformáknál súlyosabb, de a pszichózisok regresszióját el nem érő formáról van szó, amely egyaránt ötvözi a legkülünfélébb neurotikus és pszichotikus jegyeket. Azért is figyelemre nyéltó a borderline személyiségzavar, hiszen gyakran antiszociális viselkedésformákban nyilvánul meg ez a kórkép. A kérdéssel foglalkozó szakemberek szerint a borderline személyiségek esetében elsődlegesen a személyiség egyik kulcsfontosságú strukturális elemének, az én fejlődésének károsodásával állunk szemben. A megrekedt énfejlődés egy nem kellőképpen differenciált énstruktúrát eredményez, amely további súlyos személyiségtorzulásokhoz vezet. A pszichopátia mint jogi védekezés Kialakulása Némely szerzők feltételezik, hogy a határeseti személyiségszerveződés kialakulásának gyökerei a 16-18 hónapos kisgyermekkorban keresendők. Ekkor - az úgynevezett újraközeledési fázisban - a gyermekben egyaránt erős tendencia ébred a "világ megismerésére", amely az anyától való fizikai eltávolodással jár együtt, valamint az éppen e távolság keltette bizonytalanságérzés csökkentése irányába ható, az anyával történő újraegyesülést, szoros kontaktust megteremtő viselkedés megvalósítására.
A magatartás, amelyet egyénileg egy társadalom tagjává teszünk, egyidejűleg együttes létezés megőrzésére és fenntartására, valamint zavarására, vagy annak éghajlatának és harmóniájának megváltoztatására szolgálhat. Vagyis vannak prosocialis viselkedések, és, antiszociális viselkedés. Ebben a cikkben áttekintjük az antiszociális viselkedés fogalmát és jellemzőit, valamint a vele kapcsolatos kockázati tényezőket és diagnózisokat.. Kapcsolódó cikk: "A 11 típusú erőszak (és a különböző típusú agresszió)" Mi az antiszociális viselkedés? Antiszociális viselkedéssel megértjük a magatartások, gyakorlatok vagy cselekvések, amelyek objektív módon a társadalmi rend vagy az agresszió zavara. Hasonlóképpen, mindazok a diskurzusok, amelyek az ilyen típusú cselekményeket ösztönzik, szintén az antiszociális viselkedés részét képezik.. Hagyományosan ezeket a cselekményeket és viselkedéseket kategorizálták bűncselekmények, visszaélések, jogsértések vagy bűncselekmények elítélése és szankcionálása mind a törvény, mind a társadalom általánosságban.
Az Otagói Egyetemen dolgozó Bob Hancox szerint a későbbi büntetőjogi felelősségre vonás kockázata nagyjából 30 százalékkal növekedett minden újabb órával, amelyet a gyerekek tévénézéssel töltöttek egy átlagos hétköznap este. A Pediatrics című folyóirat internetes oldalán közölt tanulmány összefüggést mutatott ki továbbá a túlzott gyerekkori tévézés és a felnőttkori agresszív személyiségjegyek, a gyakori negatív érzelmek és a társadalomba való beilleszkedést súlyosan hátrálható antiszociális személyiségzavar fokozott kockázata között. Az eredmények szerint az összefüggés nem a felmérésében részt vevők társadalmi-gazdasági helyzetével, a korai gyermekkorban jelentkező agresszív vagy antiszociális viselkedéssel vagy a szülők nevelési szokásaival volt magyarázható. Mint arra a kutatók rámutattak, nem a már antiszociális jegyeket mutató gyerekek néztek több televíziót, hanem a túl sokat tévéző társaik váltak hajlamosabbak arra, hogy a későbbiekben antiszociálisan viselkedjenek, ilyen személyiségjegyeket mutassanak - idézte a tanulmányt az EurekAlert című tudományos portál.
Szeparáció és dependencia konfliktusa bontakozik ki. Az önállóság igénye és a védettség szükséglete egyként jelen van. Rövid, de a szülők (főként az anya) számára is érzelmileg igen megterhelő időszak ez. Ha az anya rosszul tűri akkor fellépő szorongásait, és ennélfogva a gyerek távolodási, "felfedezői" viselkedését bünteti, gátolja, az újraközeledést megerősíti, úgy a konfliktus a gyerekben nem záródik le, viszont regresszív mechanizmusok aktivizálódnak. Személyiségszerveződési jellemzői Általánosságban elmondható, hogy a személyiség szinte minden összetevője sérült, kialakulatlan, fejlődésében megrekedt. Már jeleztük az énstruktúra súlyosan fejletlen, differenciálatlan mivoltát. Jórészt ebből eredeztethetőek - akár többszörös áttételeződés ok-okozati láncolat eredőjeként - a további sérülések. Így bizonyos primitív és a személyiség további "járulékos" sérülését okozó elhárító mechanizmusok megjelenése /szükséges rosszként/ önmaguk és mások személyiségének pontatlan észleléséhez vezethet.