Erkelt az Operaház örökös főzeneigazgatói címével tüntették ki. 1885. március idusára készült el az István király c. opera, melynek komponálási és előadási feladataiba fiait, Gyulát és Sándort is bevonta. Az idősödő Erkel a Zeneakadémia igazgatásának gondjairól 1887 júliusában lemondott, majd 1888 decemberében tanári állásáról is leköszönt. Gyula képviselőtestülete ugyanekkor díszpolgárává választotta neves szülöttét. 1890-ben, Erkel 80. születésnapján búcsúhangversenyt adott a Filharmóniai Társaság Zenekarával, amelyen a Bátori Mária és a Dózsa György részletei hangzottak el Sándor fia vezényletével. Erkel Ferenc 1893. június 15-én hunyt el. Dokumentumfilm készült a Himnusz regényes történetéről. Három nappal később búcsúztatták a Kerepesi temetőben. A fővárosban még életében elkészült, Stróbl Alajos által alkotott operaházi szobra után Göndöcs Benedek gyulai apátplébános javaslatára, szülővárosa megrendelésére Kallós Ede szobrászművész 1896 tavaszára állított örök emléket nemzeti zeneszerzőnknek.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Erkel Ferenc - A magyar himnusz oldala. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.
Zongorajátéka nyomán a francia mester meghangszereli a művet, és munkája eredményeként olyan zseniális partitúra születik, mely minden más változatnál hatásosabb, fénylő ragyogásba foglalta a Rákóczi-induló zenei anyagát. Az 1843-as és az 1844-es év két nevezetes nemzeti színházi pályázata, a Szózat és a Hymnus két örökéletű dallamának megszületését eredményezte. 1843. május 10-én szólalt meg először. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1843. január 26-án közzétett felhívása 70 arany pályadíjat ajánlott fel "a legjobb népmelódiáért Vörösmarty Mihály, koszorús költőnk halhatatlan Szózatára, ének- és zenekarra téve. Ferenc erkel himnusz. " A bírálóbizottság – tagjai között Erkellel, Mosonyi Mihállyal, Vörösmarty Mihállyal és Szigligeti Edével – három művet érdemesített a nyilvános bemutatásra. Megszólalásukat óriási érdeklődés előzte meg, bizonyítván, hogy a nemzeti dallamok sorsa immár az országos közügyek rangjára emelkedett. A győztes mű – "Minden ember legyen ember és magyar" jeligével Egressy Béni alkotása lett.
A vers kéziratának első oldala. Forrás: Wikipedia A bíráló bizottság 1844 júniusában ült össze, és a tizenhárom pályamű közül egyhangú döntéssel választották ki Erkelét, mint "a költemény szellemét leginkább megközelítő" és a "dallam egyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben" visszaadó alkotást. A győztes személye viszont csak 175 éve, 1844. július 2-án vált ismertté, amikor a Nemzeti Színházban bemutatták a megzenésített verset, majd kibontották a jeligéhez tartozó, Erkel nevét rejtő borítékot. A zeneszerzőt nagy ünneplésben részesítette a közönség, a Kölcsey–Erkel mű kottája is megjelent, és 1845-ben már egy politikai rendezvényen is felcsendült, Deák Ferenc egy kolozsvári beszédjének felvezetéseképpen. Lassan nemesült nemzeti imádsággá Nemzeti himnusznak azonban ekkoriban még bőven nem tekinthető, még nem hivatalos formában sem. A forradalmi események idején sokszor játszották, énekelték, de így volt ezzel a Rákóczi-induló, a Szózat, vagy éppen a Marseillaise is. Erkel ferenc himnusz kottája. A szabadságharc bukása után éneklése, eljátszása természetesen politikai színezetet kapott, de kifejezett betiltásáról nem tudunk.