Mivel ezekben az esetekben nem oldható meg a munkába járás közösségi közlekedéssel, helyette a kilométerenkénti 9, - Ft-os norma alkalmazandó. A felsorolt esetek közül a második további magyarázatot kíván. Mit is jelent a hosszú várakozás? A munkába járás költségtérítése. A jogszabály szerint, hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. Tehát egy objektív és egy szubjektív feltételt is támaszt a jogalkotó. Az első, hogy a várakozási időnek a teljes út megtételéhez szükséges időt meg kell haladnia. Ez teljesül például, ha valaki fél óra alatt érne be a munkahelyére, ha azonnal át tudna szállni másik közlekedési eszközre, ellenben az átszállásra több mint fél órát várnia kell. Viszont ez a példa feltehetően nem teljesíti a szubjektív feltételt, hiszen az út még így is csak alig több mint egy óra lenne. Hogy mikor számít már az út a várakozással túl hosszúnak, az függ az illető személyi és családi körülményeitől.
A munkáltató kötelezettségei nem csak a munka díjazására, hanem a munkavállaló költségeinek megtérítésére is kiterjednek. Ezek közül is kiemelkedik a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés. A munkába járással kapcsolatos utazásnak két fajtáját, a napi munkába járást és a hazautazást különböztetjük meg. Ismerkedjünk meg vele, hogy mit is jelentenek ezek pontosan!
§ (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja; – a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. A rendelet szerint a kilométerenként 15 forint és a kilométerenként 9 forint költségtérítés különbözetét a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az előbbi feltételeknek megfelelő munkavállaló számára. A hazautazás költségtérítése. A mozgáskorlátozott, illetve a súlyosan fogyatékos munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást (hazautazást) is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Fontos! A kilométerenként 15 forint összeget meghaladó költségtérítés a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelme. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el [szja-törvény 25. § (3)–(4) bekezdés].
Utóbbi költségtérítésnek nem feltétele a saját gépjármű használata.
Ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, vagy súlyos fogyatékossága miatt nem tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, vagy emiatt a hozzátartozója szállítja járművel, akkor is követelhető az üzemanyag költségtérítése. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt És ami újdonság az az, hogy amennyiben a munkavállalónak bölcsődei, vagy egyébként 10 év alatti, óvodában vagy iskolában tanuló gyermeke van, és a szállítást járművel oldja meg, akkor is kérhető az elszámolás. Ez utóbbi két esetben a munkáltató dönthet úgy, hogy a közigazgatási határon belüli járműhasználatot is téríti – utalt rá a D. JogSzerviz szakértője. Mekkora összeg számolható el üzemanyag költségtérítés címén? Munkába Járási Támogatás 2018. A munkáltató, az üzemanyag térítésre - az Szja törvény 25. § (2) bekezdése és a Kormányrendelet 4. §-a alapján - 15, - Ft/km összeg erejéig, de csak 60%-os mértékig (9, - Ft/km) és a fentiekben részletezett 4 esetekben köteles. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is maximum 9, - Ft/km összeggel számolható el a követelés.
A munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra fizethető kilométerenként 15 forint (kötelezően fizetendő 9 forint) összegű költségtérítés akkor jár, ha [szja-törvény 25.
Felesége dr. Hoffmann Ilona 1909 - 2008 a fürdő első reumatológusnője méltó szakmai partnere volt munkája során. Id. Dr. Moll Károly (1889-1982) 1953-ban vezette be Hévízen találmányát: a súlyfürdőt. A víz izomlazító hatását és felhajtóerejét kihasználó kezelési formát az óta is töretlenül használják a gerinc és porckorong betegségek kezelésekor. A látszólag "középkori" módszer valójában nagyon hatásos technika a gerinc csigolyáinak egymástól történő eltávolítására, ezáltal a gerinc nyújtására. Moll károly hévíz szállás. A nyújtás során a porckorongok eredeti állapotukba kerülhetnek vissza. A teljes eljárás fájdalommentes, mert a kellemes meleg hévízi gyógyvíz ellazítja a testet. A kezelés során a páciensek a nyaknál és/vagy a karok alatt függesztve, - gyakorlatilag - lógnak a medencében. A függesztés három féleképpen történhet: csak nyakon, csak hónaljtámasszal, valamint nyak és hónaljtámasszal egyaránt. A betegség súlyosságától függően pedig súlyokat helyeznek el rajtuk (a derékon és/vagy bokán). Kizárólag orvos utasítására végezhető.
Állandó kiállítások külső helyszíneken Anno 1907 Napjainkban / 2007 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1. Szent András Reumakórház, "B" épület Látogatható: porta nyitvatartása szerint Tel. : 06-83/501-700 Moll Károly Simaság 1889. 09. 07 – Hévíz, 1982. 19 orvos, Hévíz díszpolgára. Simaságon született. Moll Károly – Wikipédia. Orvosi diplomáját 1913 -ban szerezte meg Budapesten, majd a világháború után, 1920 -tól Hévízen dolgozott. 1932 -ben vezető fürdőorvossá vált. 1927-ben megszervezte a MÁV-kórházban Budapesten az első reuma osztályt, majd 1931-től bekapcsolódott a Magyar Balneológiai Egyesület munkájába, itt főtitkár 1939 és 1944 között. 1952 -től osztályvezető főorvosa az Állami Gyógyfürdőkórháznak, majd később 1968 -as nyugdíjazásáig igazgatóhelyettese. Moll Károly nevéhez fűződik a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése, a súlyfürdő felfedezése. Több, mint 50 publikációja jelent meg különböző szaklapokban. Meghatározó szerepe volt a fürdőhely történetében, munkájának köszönhetően európai hírnévre tett szert.
A tóban ugyanis nem lehetett leállni, hanem úszni kellett. Akik viszont nem tudtak úszni, kapaszkodtak. Nem úsztak, nem mozogtak, csak lógtak lefelé a kapaszkodókon, s mégis csodálatosan javultak. Elkezdtünk gondolkodni, vajon mi lehet az oka. Majd kipróbáltuk, hogy a betegek lábára egy kis súlyt akasztottunk, amellyel ellensúlyoztuk a víz felhajtóerejét. Ez a módszer még jobban megnövelte a hatékonyságot. Nemcsak a deréknak tett jót, hanem a megdagadt lábaknak is. Tehát a kapaszkodás adta az ötletet a súlyfürdőhöz, s vezetett rá bennünket, hogy miért gyógyulnak jobban a betegek ezzel a módszerrel. A férjemmel együtt mindketten megfigyeltük az említetteket. Moll Károly Hévíz. Felkapaszkodtunk egy úszó fakeretre, s hagytuk magunkat vitetni a tó vizével. Az első súlyfürdő egy úszó keret volt, amely szabadon mozgott az áramlattal. A keretben a vállánál megtámasztva lógott a beteg, s a lábára súlyt helyeztünk, hogy ne dobja fel a víz. A férjem később kifejlesztette a nyaktartót, amellyel a nyaki gerincet is meg lehetett húzni. "