EURÓPA LEGNAGYOBB TŰZIJÁTÉKÁVAL KÉSZÜLNEK Idén is megrendezik a hagyományos népi kultúra legkiemelkedőbb alkotásainak seregszemléjét, a Mesterségek ünnepét. Számos program várja a divat és a dizájn szerelmeseit is a Bálnában és a Nehru-parton. Az ünnepi rendezvénysorozat csúcspontja pedig Európa legnagyobb tűzijátéka lesz, amelyet a hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án, szombat este tartanak. Még több részlet itt. A szegedi programok híján egyelőre marad a nosztalgiázás, 2021-ben ilyen volt az Államalapítás ünnepe Szegeden:
A koronavírus-járvány miatt az idei augusztus 20. is kicsit más lesz, mint a többi. A távolságtartás biztosítása miatt a tüzijáték és a légiparádé mellett a Szent Jobb-körmenet és a Magyar ízek utcája is elmarad. Az MTI összeállítást közölt arról, hová mehetünk ezek helyett. Az augusztus 20-ai központi programok a fővárosban 8 órakor kezdődnek a hagyományos zászlófelvonással, majd az új honvédtisztek avatásával folytatódnak a Parlament előtt. Ezután, szintén a Kossuth térnél, átadják az Összetartozás emlékhelyét. Az ünnepségen beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. A Magyar Szent István Rend kitüntetés átadása idén a járványhelyzet miatt nem lesz sajtónyilvános, a Duna TV viszont közvetíti az eseményt. Délután a Szent István-bazilikában lesz ünnepi szentmise, de a hagyományos Szent Jobb-körmenetet ezúttal nem tartják meg.
Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: folyamatosan ülésezik a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs, követik a járványhelyzetet, így bármelyik pillanatban meg tudják hozni a szükséges intézkedéseket. Este 9-kor kezdődik a tűzijáték Tóth Ferenc, az ünnepi tűzijátékot lebonyolító NUVU Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az idei ünnepi tűzijátékot is augusztus 20-án 21:00 órakor kezdik el fellőni a Duna vízfelületéről. Érdekességként kiemelte, hogy minden felvonáshoz tartozik majd egy-egy meghatározó szín: a "vér és harc" például piros, a "magyarnak lenni" trikolor színekkel jelenik majd meg. A mintegy félórás (34 perces) tűzijáték további vizuális és hangeffektekkel is kiegészül majd. Idén a nagyobb rakétákat a Margit hídról és a Petőfi hídról, valamint 14 folyami bárkáról lövik majd fel. Ezeket a nagyobb uszályokat "gyöngysorszerűen" is összekapcsolják majd. Az Erzsébet hidat és a Szabadság hidat is feldíszítik majd, innen lesz a görögtűz is - ismertette. Tóth Ferenc kiemelte: a rakétákat többek között Spanyolországból, Portugáliából, Szlovéniából és Kínából importálták, s mind a mintegy 40 ezer darab rendelkezik a szükséges uniós tanúsítvánnyal.
Fesztiválszerű rendezvénysorozatot szerveznek az augusztus 20-ai nemzeti ünnepre: 3, 5 napon keresztül 17 rendezvényhelyszínen több száz program várja a látogatókat, és minden eddiginél nagyobb tűzijáték lesz. Fesztiválszerű rendezvénysorozatot szerveznek az augusztus 20-ai nemzeti ünnepre - jelentette be a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár augusztus 3-án, kedden egy sajtótájékoztatón, Budapesten. Kovács Zoltán közölte: a valaha volt legnagyobb szabású ünnepre készülnek, 3, 5 napon keresztül 17 rendezvényhelyszínen több száz program lesz. A valaha volt legnagyobb szabású ünneplés lesz augusztus 20-án Mint mondta, ahogy azt 2019-ben eldöntötték - csak tavaly a koronavírus-járvány nem tette lehetővé -, az államalapítás ünnepét szeretnék olyan eseménnyé emelni, amely túlmutat a korábbi nemzeti ünnepeken. Céljuk, hogy minél többen kapcsolódhassanak be az államalapító Szent István király napjának megünneplésébe - tette hozzá. Az idei ünnep programjait a oldalon teszik elérhetővé.
Idén is négynapos programsorozat lesz az Államalapítás ünnepén a fővárosban – közölte a rendezvények kommunikációs ügynöksége az MTI-vel. Nem aprózták el Budapesten, hogy már júniusban kihirdették a részletes programot, a szegedinek viszont eddig még se híre, se hamva sincs. A budapesti viszont, ígéretek szerint parádés lesz, ugyanis Európa legnagyobb tűzijátékát tervezik augusztus 20-ra. Az MTI tudósítása szerint az Államalapítás ünnepére szervezett négynapos fővárosi fesztiválon a hagyományos állami programok mellett nagyszabású egyházi események és könnyűzenei koncertek is várják az érdeklődőket. A hagyományos népi kultúra legkiemelkedőbb alkotásainak seregszemléje, a Mesterségek ünnepe, valamint az Ízek utcája és légi parádé is színesíti majd a programsorozatot. LÉGIPARÁDÉ ÉS TISZTAVATÁS IS LESZ A közeményből az is kiderült, hogy augusztus 18. és 21. között a tavalyinál is több programhelyszín és hamisítatlan fesztiválhangulat várja a látogatókat. Az Államalapítás ünnepén pedig Európa legnagyobb tűzijátékát tekinthetik majd meg az érdeklődők.
A tűzijátékot szükség esetén - például az időjárási helyzet miatt - azonnal le tudják állítani. Forrás: MTI Fotó: Pixabay
Alapvető természetességgel hiányzott abból pillanatból a médiának való riszálás és a közvélemény előtti tetszelgés, ami egy láthatatlan határon túl oly nevetségessé képes tenni írót és költőt egyaránt. Arra természetesen egyáltalán nem emlékszem, hogy azon az egri irodalmi esten miről esett szó, mert csak arra figyeltem, amire Tóth Krisztina: mi lesz a gyerekkel. Mikor sír fel, mikor lesz elege, mikor fogja elkövetelni a közönségtől az anyát. Pedig az anyukája biztosan okosakat mondott az irodalomról. Arra viszont egyáltalán nem emlékszem, hogy hogyan ismertem meg személyesen. Tóth Krisztina. Ez kiesett, ami furcsa, mert elvileg emlékeznem kellene rá, ha még egy régi, húsz évvel ezelőtti irodalmi rendezvényére is emlékszem. Mindenesetre öt-hat évvel ezelőtt, amikor egy interjút készítettem vele az akkor még létező Népszabadságnak, már ismerősként üdvözöltük egymást – amit nem értek, de nem baj, nem kell nekem mindent érteni. A Vígszínház mellett, a Kinoban ültünk le beszélni, szerintem rossz kedve volt, zavarta a zene, megkérte a pultost, hogy vegye halkabbra, idegesítették a zajok, sőt, szerintem az is idegesítette, hogy interjút ad, de ezt nem mertem megkérdezni.
A Reptéri nyúl című interjúkötetben Horváth Csaba irodalomtörténésznek mesél pályafutásáról, a művek keletkezési körülményeiről.
Éppen Lovasi Andrással beszélgettünk erről nemrég, hogy ő is költő szeretett volna lenni, aztán zenész lett. Egy szűk, ám napsütötte határmezsgyén mozgunk, az irodalmat igyekszünk úgy ötvözni a zenével, hogy abból új minőség jöjjön létre. Mit értesz azon pontosan, hogy doboltak benned a klasszikusok? Sz. M: Azt, hogy a gyerekkoromban hallott versek, irodalomi szövegek bizonyos korszakaimban vissza-visszaköszöntek. Amikor például kisgyerekként – akkoriban a nyolcadik kerületben laktunk– körbebicikliztem a háztömbünket, zakatolni kezdtek bennem Orbán Ottó költő sorai: "Hallod-e, te sötét árnyék…" Vagy amikor kimentünk a Fiumei úti temetőbe, és megkerestük Arany János sírját, egyből elindult a fejemben: "Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd…" Az érettségi környékén pedig, ha a szentendrei Duna-parton sétáltam, néha óhatatlanul megszólalt bennem, hogy "Talán eltűnök hirtelen, / akár az erdőben a vadnyom. " Tele van az életem ilyen emlékekkel, és ez óriási kincs. T. K: Jaj de jó, ezt sose mondtad!