Pénz- és tőkepiac A világjárvány egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén. 2021. 01. Tudatosabbak lettek a magyarok a pénzügyeikben. 29 | Szerző: Barát Mihály 2021. 29 | Szerző: Barát Mihály A koronavírus-járvány látványos változást hozott Magyarországon a pénzügyi tudatosság terén: a lakosság jelentős része jobban átérzi a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát – derül ki az NN Biztosító legutóbbi, reprezentatív kutatásából. A 24–59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre halasztásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését, megvásárlását halasztották későbbre. Fotó: Shutterstock Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek 50 százaléka tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24–34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba.
Viszont, ha a gyerek már készen áll, tudni kell el is engedni a mesét. A legjobb, ha a család megteremti a saját hagyományait. A Mikulásban való hit – a HVG Pszichológia magazinja által megkérdezett pszichológusok szerint – nemcsak az igazságról, de a jóságról való gondolkodásnak is az alapja. A Mikulás a "jó" gyerekeknek hoz ajándékot A gyerek biztonságérzetét is erősíti, ha fel tud ruházni valakit olyan erővel és tulajdonságokkal, amelyekkel ő nem rendelkezik, de hiszi, hogy ha kell, megvédi őt mindentől, amitől fél. Felmérés: alaposan összehúzták a nadrágszíjat a magyarok a járvány miatt - Napi.hu. A cikk szerint a gyermekpszichológusok többsége azt javasolja, ne áruljuk el a gyereknek, hogy nincs Mikulás, mert azok a gyerekek, akik a képzelet kizárásával, mesék nélkül nőnek fel, boldogtalan felnőtté válhatnak. A magyar szülők 71 százaléka örül, hogy gyermeke hisz a Mikulásban és a hasonló mitikus, mesés figurákban – írta a az NN Biztosító megbízásából készített kutatás alapján. A szülők közel háromnegyede próbálja támogatni gyermeke képzeletvilágát. Csak 11 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy jó, ha a gyerekeket tévhitekben ringatjuk.
Pénz- és tőkepiac Egy friss kutatás szerint egyre fontosabb az otthoni kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése. 2021. 01. 28 | Szerző: VG A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén – derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben. A biztosító közleménye szerint a január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Na hát akkor mi legyen a Mikulással: hinni vagy sem?. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint idehaza a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagtól.
Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében. Megérintette az embereket a járvány "Tavaly február-március óta teljesen máshogy állunk az egészségünk és a megélhetésünk védelme érdekében megtehető lépésekhez.
A felsőfokú végzettségűek és a saját bevallásuk szerint jó anyagi helyzetben lévők bő háromnegyede erre akár teljes egészében online ügyintézés keretében is késznek mutatkozik.
A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre. Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében.
10. Mikor volt a pákozdi csata? A csatában Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics József horvát bán vezette seregre. / 10 találat - összesen:
"1840. április 30-án királyi leirat értesítette az országgyűlést arról, hogy a politikai foglyok kegyelmet kaptak. Titokban kiegyezés készül a két ősellenség között - Privátbankár.hu. Deák fogalmazta meg, még mindig a békeközvetítő szerepében, a nádor által a törvényhozás közös ülésén felolvasandó szöveget. Szövegéből kihagyta a kétségtelenül bűnösségre utaló "kegyelem" szót, és egyszerűen közölte, hogy a fogva tartottakat szabadon bocsátották. A nádor az átírt szöveget olvasta fel, az került az országgyűlési naplóba; ezzel teljesültek az udvarral Deák közvetítése révén kötött első kiegyezés feltételei. " Az országgyűlés törvényei A diéta által elfogadott törvények a következő években hozzájárultak a magyar gazdaság modernizációjához, fellendítették a gyáripart, és ha nem is hoztak átfogó változást a jobbágykérdésben, de megtörték az évszázados elnyomatást, és megnyitották az utat a további reformok, a kötelező örökváltság előtt. Valódi áttörést jelentett, hogy elfogadta az országgyűlés a földesúr beleegyezésével történő örökös megváltást a jobbágyok számára, vagyis az önkéntes örökváltságot.
A "legvéresebb" időszak 1849 tavasza és nyara volt: 1849 májusában Pest-Budán és Óbudán 1856-an, júniusban 2605-en, júliusban pedig 1604-en haltak meg. A halandóság növekedéséhez Buda ostroma és Pest bombázása is hozzájárult, a halálozási statisztikát ugyanakkor a városban elhunyt sebesültek és a járványok áldozatai is növelték. Mivel a harctereken elhunytakat a tábori lelkészek anyakönyvezték, a tízezres nagyságrendű számú katonai halottakra vonatkozó adatokat ezek az összeírások nem tartalmazzák. (Cikkünk lentebb folytatódik... ) Az egyházi nyilvántartásokon alapuló Palugyay-féle összeírás szerint Pesten 1848-ban 7694 kézműves és 2000 kereskedő élt - tudatta a statisztikai hivatal. Egy 1854-es adatforrás szerint Pesten 11 266 iparos és 876 gyári munkás lakott, tehát körülbelül 12 000 ember (a város népességének mintegy 10 százaléka) számított az "iparosfélék" közé. Kvíz: Reggeli töriteszt: emlékeztek az összes fontos évszámra? - EDULINE.hu. A szolgálók száma Pest városában 1848-ban 8447 volt, és a női lakosság mintegy 16, 7 százaléka dolgozott szolgálóként. 1849-ben Pesten 581, Budán 21 ügyvéd, Pesten 205, Budán pedig 45 orvos dolgozott.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. márc 15. 8:12 Budapest hídja, 1850 / Fotó: Wikipédia Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korának fővárosi statisztikai adataiból, népesedési viszonyokról, nemzetiségi összetételről, foglalkozásokról közölt összeállítást korabeli források alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ismeretlen Deák – bicentenárium és emlékezés | National Geographic. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben emlékeztettek: a szabadságharc kitörése előtti években Fényes Elek Magyarország leírása (1847) című művében, Palugyay Imre pedig egyházi nyilvántartások felhasználásával készült, községenként összeállított népesség nyilvántartásában tett kísérletet a lakosság összeírására és a társadalom aktuális helyzetének rögzítésére. 1850-ben teljes körű népszámlálás is volt. Mint írták, ezekből a forrásokból - megközelítő pontossággal -lehet következtetni Pest-Buda és Óbuda népesedési viszonyaira, nemzetiségi összetételére, népmozgalmi változásaira (a születések, a halálozások és a házasságkötések számára).