Erdélyi turnéra készül az egri Gárdonyi Géza Színház, melynek alkalmából Gyergyószentmiklóson két előadást mutat be a társulat. Május 23-án, kedden délután 17. Egri gárdonyi géza színház jegypénztár. 00 órától Sata Árpád rendezésében Máthé Kriszta Apróka Eszponka című darabja felolvasószínházi előadásként kerül műsorra a Figura épületében található YourLivingRoomban, majd este 7 órától Páskándi Géza Vendégség című történelmi drámáját Blaskó Balázs (Jászai-díjas rendező) rendezésében lehet megtekinteni a színház nagytermében. Máthé Kriszta: Apróka Eszponka (felolvasószínházi előadás) Máthé Kriszta Apróka Eszponka című műve Sata Árpád rendezésében, Sata-Bánfi Zsófia előadásában az egri Gárdonyi Géza Színház felolvasószínházi előadásként kerül műsorra május 23-án, délután 17. 00 órától a Figura épületében található YourLivingRoomban. Az Apróka Eszponka a Lírai képek Frumószából alcímet viseli, a székely-magyar és a csángó-magyar kultúrák összefonódását, a nyilvánvaló rokonságot, egy tőről fakadt gondolkodást és életmódot kívánja bemutatni.
kerület | XIII. kerület | Pest megyei hírek | Székesfehérvári hírek | Budapesti Hírek Kapcsolat | Impresszum | Szabályzat | Médiaajánlat Egri - Hírhatár Online - a HÍRHATÁR® Lapcsoport Tagja - Minden jog fenntartva!
Most Tunyogi Péter vette át tőlem ezt a stafétabotot, hiszen én a munkavállalói oldalról a munkáltatói szférába kerültem. Nagyon jól együtt tudunk dolgozni és az ő becsületes, tisztességes, lelkiismeretes feladatvállalása nyomán egy újfajta társulati kohézió fog kialakulni, amelynek már megvannak az első jelei. Újra szeretni és keresni fogjuk egymás társaságát. Vissza fognak térni a közös kirándulások, főzések, amik valamikor voltak. Sajnálatos módon a mindannyiunk által kedvelt társulati lét, az összetartozás érzése a 2001-es időszakkal ellanyhult és tulajdonképpen meg is szűnt. Persze mondhatjuk, hogy kicsit megöregedtünk, családunk lett, gyermekeink lettek, az időbeosztásunk megváltozott, vagy más irányokat vett az életünk, de akkor is nagyon hiányzott az egymás társaságában való boldog együttlét. Természetesen nem szeretheti egymást mindenki, de régebben tudtunk és most is tudunk együtt lenni és örülni. Az egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátékai a Figuránál. Tervezem a bemutatók utáni, családias légkörben, közösen eltöltött programok újra létét.
-Bizakodó, szeretetteljes, kollegiális légkör van a színházban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy 15 fő lépett be újra a szakszervezetbe. Arról a szakszervezetről van szó, amiből ők korábban mindannyian kiléptek és ahová most visszatérnek. Valószínűleg azért, mert az újonnan alakuló művészeti vagy igazgatósági tanácsban, valamint a heti rendszerességgel ülésező munkarendi értekezleten a szakszervezet helyi képviselete, a közalkalmazotti tanács vezetője – akik az elmúlt tíz évben távol maradtak - most jelen vannak. Én voltam az, aki nem volt jelen. Egri gardonyi geza szinhaz. Erre lehet azt mondani, hogy jelen lehettem volna, csak nem volt értelme. Az első időben megpróbáltam részt venni, de rájöttem, hogy teljesen értelmetlen és csak a feszültséget, a problémákat generáltam volna. Sem a társulatnak nem lett volna jó, sem pedig a saját jól felfogott érdekemben nem volt tanácsos jelen lennem. Ennek az érdekképviseleti lazulásnak volt az eredménye, hogy a kollegák, műszaki dolgozók lassan kikoptak a szakszervezeti életből.
Petőfi Sándor: Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Szeptember vegen vers. Elhull a virág, eliramlik az élet... Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!
Petőfi az a költő, akinek a képe a legerősebben és a legigazibb vonásokban él bennünk, akit nem kell a könyvszerű feledésből kiásni, akinek értékeit nem kell revízió alá venni. Petőfi eleven volta a legszebb bizonyítéka annak az egyébként sokszor tagadott ténynek, hogy a magyarság meg tudja becsülni irodalmi nagyjait. Szeptember végén elemzése A Koltón született sejtelmes elégia tükrözi számunkra Petőfi balsejtelmét. Szeptember végén vers elemzés. A tájélményre, annyira érzékeny költőből a környezet látványa váltja ki a költői látomást, és láttatja úgy önmagát, mint sírból visszatérő szellemalakot. A korai tél jeleként a "bérci tetőn" már ott a hó miként a hajában is felfedezi az első ősz szálakat, és a lehulló szirmok látványa a kertben felidézi benne az elmúlás gondolatát. "Elhull a virág, eliramlik az élet…" Az emberi élet, a boldogság, és a szerelem múlandóságáról töpreng, elmélkedik. Közvetlen tájszemléletből indul el a költemény. Nézi a völgyet és a bérci tetőt, s ezek a nyár szépségeit, a még nyíló virágokat, a zöldellő lombokat már a tél fenyegető közelségében mutatják.
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
A vers első két sora lehetne egy népdal első sora is, mivel természeti képpel nyit a költő, és egy gondolatpárhuzammal folytatja. Tulajdonképpen az egész első versszakban a népdal gondolatritmusa lüktet, de a jelképiség bonyolultabb, mint a dalokban, és a párhuzamosság is ki van szélesítve (erre szokták mondani, hogy Petőfi megnemesítette a népdalt). A vers úgy indul, hogy a lírai én a tájat szemléli: a völgyben még nyíló virágok, az ablak előtt álló nyárfa zöldellő lombjai még a nyár szépségeit hordozzák, de a távoli havas hegytető révén már érződik a tél fenyegető közelsége. A nyári és a téli tájelemeket Petőfi a "de" kötőszó és a még-már időhatározós szerkezet segítségével állítja szembe egymással. Petőfi Sándor: Szeptember végén - Magyar versek. Utóbbi a tél irányába való haladást hangsúlyozza. Ugyanezt az ellentétet fedezi fel a lírai én önmagában is: szíve még fiatal, de sötét haja már kezd őszülni. Tehát a saját helyzetére alkalmazza az iménti, természeti képekben megrajzolt ellentétet (a nyár az ifjúság, a tél az öregség, az elmúlás metaforája).
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme, sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet… Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!
(Koltó, 1847. szeptember. )