Ez részben megfigyelhető az Exek és szeretőknél is, hiszen Catherine Keener 1996 óta Nicole Holofcener összes nagyjátékfilmjében szerepelt. Alakításának nagyszerűsége ezért nem meglepő, azonban James Gandolfinitől ( Maffiózók) talán kevesen számítottak egy ennyire őszinte és kellemes színjátékra. Az őszinteség a vígjáték legfőbb erénye is: nincsenek hibátlan szereplők, mindenki esendő és ezért végtelenül szerethető. Nem lehet nem mosolyogni azon, mennyire aranyosak a középpontban álló negyvenes-ötvenes karakterek. Eva elnyújtott tapogatózása Marianne-nál is abszolút hihető, könnyen azonosulhatunk kétirányú titkolózásával. A nehéz helyzetekből is egyszerűen kikecmergő főhősök miatt persze nem fog sokat az Exek és szeretők, de legalább keveset is markol. Nem akar több lenni annál, mint amit a történet magában rejt, és ez éppen elég, mert így egy végig élvezetes és mégis tanulságokkal szolgáló filmet láthatunk a válás utáni, de még a gyerekek felnövése előtt álló életszakaszról.
Összefoglaló Exek és szeretők (12) Romantikus vígjáték 2013 USA Eredeti cím: Enough Said Rendező: Nicole Holofcener Szereplők: Julia Louis-Dreyfus, James Gandolfini, Catherine Keener Korhatár: 12 éven aluliak számára nem ajánlott DVD megjelenés: 2014. május 7. James Gandolfini, Julia Louis-Dreyfus és Catherine Keener ragyogó alakítása teszi különlegessé ezt a szívmelengető komédiát. Eva, az elvált anya (Louis-Dreyfus) összejön a kedves, jópofa és szintén elvált Alberttel (Gandolfini). A harmóniát azonban alaposan összezavarja, hogy Eva összebarátkozik Marianne-nal (Keener), aki folyton az exét szapulja és kiderül, hogy az éppen Albert! Az első benyomás számít? Vagy a második esély a fontos? Ebben a filmben mindenki szerelmes, mindenki kételkedik, és csak reménykednek benne, hogy tudják a választ saját kérdéseikre. Hangok: Feliratok: Játékidő: 93 perc Képarány: 1. 85:1 Lemezek száma: 1 EXTRÁK nincss
Persze szinte egészen biztos, hogy a harminc-negyven éven aluliak nem ilyesmire számítanak romantikus vígjáték címén, de bízom abban, hogy ők is meglelik az erényeit. Miközben távoztam a moziteremből, folyamatosan az járt a fejemben, hogy mennyire szomorú, hogy csupán Gandolfini halála miatt kaphat reflektorfényt ez az alkotás: úgyhogy senki ne Gandolfini miatt nézze meg. Hanem mert kedves, bájos és rendkívül szerethető.
A film nagyszerűen indít, a szereplők egyre-másra sziporkáznak, miközben fokozatosan megismerjük őket, illetve azt a megannyi kisebb-nagyobb problémát, élethelyzetet, konfliktust és egyéb akadályt, amivel szembe kell nézniük a cselekmény folyamán. Vagyis e mindösszesen másfél órás játékidővel bíró mozi - anélkül, hogy egy cseppet is zsúfoltnak tűnne - rengeteg dologról szól egyszerre: az elvált emberek életéről és az újabb kapcsolatok kialakításának nehézségeiről, illetve a párkapcsolatok általános buktatóiról (például amit egy ideig szeretünk a másikban, azt később gyakran már el sem tudjuk viselni benne), az egymás iránti tolerancia és bizalom szükségességéről, valamint általánosságban a középkorú, illetve korosodó emberek életviteli és érzelmi problémáiról (magány, hobbi hiánya stb. ), beleértve a fiatalok kirepülését a szülői házból, mind a szülő(k), mind pedig a gyerekek szempontjából. Nem szabadulsz tőlem olyan könnyen, kislányom! Eme felettébb összetett produkció teljes műfajmegjelölése - azon kívül, hogy nyilvánvalóan egy romantikus darabhoz van szerencsénk - vígjáték és dráma egyben, ami cseppet sem véletlen, még ha a kettő látszólag ellent is mond egymásnak.
Interaktív kiállítás Az épületben látható kiállítás egy 18. századi történetet jár körül Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel életrajza sokrétűen beszél arról a barokk világképről, amely a mai ember számára már nehezen elképzelhető. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet kaphatunk a korszakról. Megismerkedhetünk a sümegi "néma prédikáció"-freskóciklust megálmodó Padányi alakja mellett az azt alkotó Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész történetével is. A tárlat középpontjában ez, a sümegi plébániatemplomban látható freskómű áll. A. Tóth Sándor (1904-1980): Sümegi vár, 1970. A színpompás falképeken egyszerre jelennek meg földi és evilágon túli elemek. A palotában a két főszereplő – a püspök és a festő – legmélyebb részletekig menő megszemélyesítése olykor figyelemfelkeltő, olykor meghökkentő, kortárs szemléletű módszerekkel történik. Sümegi Püspöki palota fotó: Kovács Zoltán Barokk freskók, mint "képregények" A Mennyei ügyek című kiállítás a palotához kapcsolódó két főszereplő bemutatása mellett a 18. századi vizuális kultúrát állítja középpontba és külön hangsúlyt fektet a freskófestészetre.
1/6 Képek forrása: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram A 19. század során végzett nagyobb átépítés klasszicista karaktert kölcsönzött az épületnek: a saroktornyok hagymasisakjait és a kerti homlokzat rizalitját alakították át. A belső terek dekorációját is az új ízléshez igazították, új díszítőfestések, faburkolatok készültek a termekbe, amelyeket mázas kályhákkal fűtöttek. Újabb jelentősebb felújítás a 20. század első évtizedeiben történt, az ekkor készült neobarokk díszítőfestések sok helyen ma is láthatók. Megújult a sümegi vár - Veszprém Megye Oldala. 1947-től állami tulajdonba került az épület, majd kollégiumot és iskolát alakítottak ki benne. A palota legújabb turisztikai funkcióbővítő fejlesztése a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében és a NÖF Nemezti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. lebonyolításával zajlott 1, 5 milliárd forintos uniós és hazai támogatással. Az építészeti felújítás 2018 nyarán kezdődött meg a TSPC generál-, és a Wéber Építésziroda tervezével, de a közelmúltban a NÖF által koordinált "Mennyei ügyek" című kiállítást is berendezték.
Osztályoknak csoportoknak kedvezményes... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
2021. október 31-én adták át a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében megújult sümegi Püspöki Palotát, melynek ünnepélyes átadásán részt vett Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, amikor a veszprémi püspök ide tette át székhelyét. Padányi Biró Márton építtette a várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki Palotát atöbbszáz éves régi püspöki kúria alapjaira. Az eredeti épület fala ma is fellelhető az épületen belül. fotó: NÖF A most lezárult fejlesztés keretében a palota jelentős része újra bejárhatóvá vált, sor került többek között az emelten található gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálására is.