Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentésének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan új szabályozást kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között. Az Ab döntésénél figyelembe vette az európai normákat, az Európai Szociális Chartának és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályait, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlását is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor. Az Ab az alkotmányellenes rendelkezést ez év május 31-i hatállyal semmisítette meg azért, mert a közzététel napjával történő megsemmisítés lehetetlenné tette volna a kormánytisztviselők lemondását is.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt keddi határozatában. Indoklás nélküli felmentés | hvg.hu. Az Ab szerint "a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot". Továbbá "a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is". A törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az alkotmányellenes rendelkezés május 31-i hatályú megsemmisítésének indoka, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is.
Az iskolai étkeztetés elvileg nem okoz a szülőknek többletkiadást, hiszen a gyerek ebédjéről uzsonnájáról otthon is gondoskodni kell. A szülő kérésére az igazgató adhat felmentést. A törvény nem részletezi, hogy milyen indokkal kérhető, illetve milyen indokkal adható felmentés. Az indok tehát bármi lehet, sőt tulajdonképpen nem is kötelező a kérést megindokolni, de természetesen célszerű. A legáltalánosabb eset, ha valamelyik szülő, vagy nagyszülő otthon van és foglalkozik a gyerekkel. De a szülő kérhet felmentést akkor is, ha a gyereknek rendszeres délutáni elfoglaltsága van, például sportol. Arra vonatkozóan sincs szabály, hogy a felmentés egyes napokra vagy egész hétre vonatkozik-e, tehát bármilyen megoldás lehetséges. Az iskola döntéseivel kapcsolatban adott esetben a szülő a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, egészen pontosan a tankerületi igazgatóhoz fordulhat. Szeptemberben lép életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás. A törvény szerint az általános iskolában 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani.
Mivel a törvény arra sem tér ki, hogy a felmentés egyes napokra vagy egész hétre vonatkozik-e, elvileg bármilyen megoldást kérhettek. Ha például a szülők heti egy napon otthon vannak, erre az egy napra is kérhetnek felmentést. Milyen változások várnak a diákokra és a szülőkre a 2013/2014-es tanévben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el. Gyakorlatilag a helyi viszonyok és a szülők igényeinek ismeretében elképesztően sokféle, a tanulók képességeinek kibontakozását segítő élményt nyújtó együttlétre nyílik lehetőség. Bekapcsolódhatnak külsős sportegyesületek, kulturális és egyéb civilszervezetek, amelyek folyamatosan kapcsolatot tartanak az iskolákkal – sorolták. A pedagógushivatást támogató rendszer bevezetésével életbe lépő új munkarend garantálja a személyi feltételeket, az infrastruktúra pedig az iskolák döntő többségében adott, hiszen most is használják a tantermeket, fűtik az épületet a délutáni programokhoz – közölték. Kitértek arra is, az étkezést a szülők fizetik, a rászoruló gyerekek az étkezési díjakhoz az önkormányzattól kaphatnak indokolt esetben akár 100 százalékos támogatást.
Mi most a d r. Taraczközi István orvos-természetgyógyász által kidolgozott hat motívumos rajztesztet fogjuk alkalmazni, hogy fejlesszük önismeretünket és megtudjuk, hogy mi lakozik bennünk, mi akar a felszínre törni. Ennek a rajzelemzésnek a lényege, hogy a rajzoló egy lap bal felső sarkára felírja a hat motívumot, amit le kell rajzolni, majd saját belátása szerint elkészíti a motívumokból a rajzát. Ezek pedig a következők: nap, kerítés, fa, ház, kígyó, út. Rajzolhatjuk a motívumokat külön-külön, vagy összefüggő képként, teljesen mindegy, lényeg az, hogy úgy rajzoljuk le ahogyan az számunkra kézenfekvő. Ezek a szimbólumok, mind jelképeznek valamit és sok mindent elárul azok elhelyezkedése a rajzon illetve egymáshoz való viszonyuk. De mit is jelképeznek ezek az elemek? Nap: Az optimizmus kifejezője, de utalhat a fej és a psziché problémájára is. Gyakran ismételt kérdések gyermekrajzokról | Az írás tükrében. Kerítés: Jelöli az ego, a személyiség körüli mozgásteret, fizikális szinten jelzi a gerinc problémáját. Fa: Az érzelmi életet szimbolizálja, testi szinten a tüdő állapotára utalhat.
A gyerekrajzok az óvodás -és kisiskolás gyermekeknél az önkifejezés legfontosabb forrásai, tökéletes lenyomatai mindannak, ami a kisgyermek lelkében zajlik, és ahogy a körülötte és benne zajló folyamatokat átszűri. A rajzolás, a rajzoltatás vizsgálati módszere éppen ezért ma már széleskörűen használt a pedagógiában, a pszichológiában sőt a pszichoterápiában is. A rajz minden esetben önkifejezés és üzenet is. Gondolj csak bele! A gyermek sokszor nem tudja megfogalmazni, hiszen nincs még elegendő verbális kifejező készsége hozzá, vagy nem tud az elvont fogalmakkal dolgozni, hogy mi is zajlik benne. Nem tudja megfogalmazni pontosan, mi bántja, mi az, ami foglalkoztatja. Grafológus, íráselemzés. A rajz azonban egy kiváló önkifejezési eszköz, hogy ezeket a komplex érzéseket, gondolatokat kirajzolhassa magából. Milyen rajzokon keresztül ismerhetjük meg a gyermeket? A rajzelemzéshez a szabad, spontán rajzokon túl, ahol nincs megkötve a téma, irányított rajzteszteket is lehet használni. Ezekből már speciális információkat is meg lehet ismerni (pl.
családrajzok készítése, vagy a fa-rajz). Hány éves gyerekek rajzai elemezhetők? A gyermekrajzok már 3-4 éves kortól egészen 12 éves korig elemezhetők. 9-10 éves kortól már a gyermek írását is hozzá lehet csatolni a rajzokhoz. Elegendő egy rajzot megvizsgálni? Nem! A gyermekrajzok elemzéséről. Ehhez nem elegendő a gyermek egy rajzát tanulmányozni, hisz ez olyan lenne, mintha az orvos a hozzá forduló beteg egy testrészét venné górcső alá, és általános állapotát figyelmen kívül hagyná. A gyermek egész személyisége, életkora, családi helyzete és kapcsolódásai, további rajzai, a vele kapcsolatos információk (esetleges problémák), amelyeket a szülő (vagy akár pedagógus) tudhat róla, mind-mind arra szolgálnak, hogy ebben a kontextusban nézzük a gyermek rajzát. Nem szabad tehát abba hibába esni, hogy egy kép alapján vonjunk le messzemenő következtetéseket! Mit üzen a rajz? A rajz elsősorban a készítő gyermek személyiségének lenyomata. Olyan, mint a kézírás. Megismerhetjük belőle az alkotója vérmérsékletét: mennyire visszahúzódó személyiség, vagy épp mennyire barátkozó típus; miként érvényesíti akaratát a világban, milyen az önértékelése, és hová helyezi el magát azokban a közösségekben, amelyekben a mindennapjait éli (család, óvodai csoport, osztály).
A firkatesztek mint a tudattalan vizsgálóeljárásai: a firkatesztek típusai, indikációi és pszichodiagnosztikai értelmezési szempontjai. Gehl és Kutash projektív grafomotoros tesztje. Meurisse módszere. Grätz vizuális asszociációs eljárása. Az egyes tesztek felvétele, kiértékelése és értelmezési szempontjai. Példák: egészséges és beteg gyermekek, ill. felnõttek rajzainak megbeszélése. 3. Speciális fa- és emberrajz-vizsgálati módszerek. A Stora-féle négy fa-teszt, a fa-család, a háromfa-teszt, a fasor-teszt (Rennert) módszere és értelmezése. Gyermekrajzok elemzése szimbólumok jelentése. A Koppitz-féle Human-Figure-Drawing teszt. Ember az esõben (Hammer). A Rosenberg-féle Draw-A-Person teszt. A Caligor-féle 8CRT. 4. Az élettér-teszt. Az élettér-teszt (személyes szféra modell) mint a tárgykapcsolatok, az identitás, az interperszonális kapcsolatok vizsgálatának módszere és értelmezése. A kötõdési és a szeparációs index kiszámítása, sztenderdei és értelmezése. Példák tipikus tesztválaszokra. Klinikai példák és esettanulmányok. 5. A sokdimenziós rajzteszt.