A Haladás támadójátéka meglehetősen átlagos. Érdemben jobbak ebben a mutatóban, mint a kiesési zónában és környékén táncoló 5 csapat, de jelentősen elmaradnak a szerintünk legveszélyesebben játszó Fradi, Videoton, Újpest triótól. Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a "Módszertan" fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint "támadáspontok", illetve "kulcsmomentumok". Mérkőzés Haladás vs. Ferencváros Soproni Városi Stadion, 2016. 10. 15. 18:00 Összefoglaló megállapítások A bajnokság legjobb támadójátékát és legjobb védekezését produkáló Ferencváros látogat a 7. legtöbb helyzetet kialakító, és 8. legjobb védelmi teljesítményt mutató Haladás otthonába. A Haladás 6 hazai meccséből 3-at megnyert, emellett 2 döntetlen és 1 vereség a mérlege, ugyanakkor igazán jó támadójátékkal rendelkező csapattal még nem találkozott hazai pályán. Haladás ferencváros 2016 toyota. A Ferencváros idegenbeli mutatója 2 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség, legutóbbi két vendégszereplésük alkalmával viszont mindössze 1 pontot szereztek.
A mérkőzés képét döntően meghatározhatja, hogy a Ferencváros él a legtöbbet passzjátékkal a bajnokságban, ráadásul agresszív letámadásával a legtöbb ellenfelét a labdák gyakori előreívelgetésére kényszeríti. A Ferencváros idegenben mutatott támadójátéka drasztikusan elmarad a hazai pályán produkálttól, ráadásul a Fradi az első 11 fordulóban hajlamos volt akkor is kevés gólt szerezni, ha sok lehetőséget alakított ki. A Haladás igazi erőssége – az előző szezonhoz hasonlóan – az 1-2 gólos meccsek megnyerése, ha a szombati is ilyen lesz, egyáltalán nem lenne meglepő, ha pontot, pontokat szereznének. Támadójáték hatékonysága Ahogy a fenti ábrán látszik, a kialakított helyzetek számát és azok veszélyességét tekintve jelentős az eltérés a két csapat között. Haladás - Ferencváros 2016.10.15., 18:00 - Focitipp.hu - hardcore futball. A Ferencváros továbbra is a bajnokság legveszélyesebben játszó csapata, a rossz helyzetkihasználásuk az egyetlen ok, amiért csupán a második legtöbb gólt (22) szerezték a Videoton (24) mögött. A Haladás támadójátéka meglehetősen átlagos. Érdemben jobbak ebben a mutatóban, mint a kiesési zónában és környékén táncoló 5 csapat, de jelentősen elmaradnak a szerintünk legveszélyesebben játszó Fradi, Videoton, Újpest triótól.
Király Gábor nem edzőtáborban, hanem Franciaországban töltötte a nyár javát, és bizony a Haladás hívei jobban örültek volna, ha – a 36. percben – ott ad gólpasszt Böde Dániel nek, és nem a Gropuma Arénában: 3–0, a szünet előtt eldőlt a mérkőzés sorsa. Ferencváros - Haladás 2016.07.16., 20:30 - Focitipp.hu - hardcore futball. Ugyan a vendégek a szünetet követően gyorsan szépítettek Iszlai Bence büntetőjével ( 3–1), a fővárosiak rápihenhettek a jövő heti Bajnokok Ligája-selejtezőre. A ferencvárosi új szerzemények közül Oliver Hüsing hozta össze a 11-est, de ettől eltekintve megbízhatóan védekezett, Lovrencsics Gergő kissé fáradtan futballozott, a csereként beálló Marco Djuricin meg kihagyott egy ziccert – a vendégektől Sjoerd Ars kettőt, míg Sjoerd Overgoor reménytelenül elmerült a mezőnymunkában, a Liverpooltól kölcsönkapott Polgár Kristóf mellett pedig sokszor elfutott aktuális embere. További képek:, Farkas Zsolt "Ez még nem a csúcsforma volt, de a legfontosabb, hogy 3–1-re nyertünk. Adjanak még nekünk néhány hetet, amíg minden játékos egy szintre kerül.
Noha Magyarország nem tartozik a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országok közé, azonban jelentős – és 2013 óta sajnálatosan növekvő – szén-dioxid-kibocsátásunkat mindenképpen csökkenteni kell. Nemcsak az EU-s és hazai célkitűzések betartása miatt, hanem azért is, mert a dekarbonizáció, az energiafelhasználás és általában a fogyasztási mintáink, illetve a hazai energiaszektor megváltoztatása több komplex környezeti, gazdasági és társadalmi problémára is választ adna, ezzel is segítve a fenntartható életmód kialakítását hazánkban. Magyarországon a jelen tanulmány által vizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) az egyik olyan stratégiai dokumentum, amely a fentiek előremozdítását tűzte ki célul. A NEKT-ben szereplő számszerű célkitűzéseket a TIMES szoftver segítségével vázolták fel, és azok megvalósíthatóságát ugyancsak ezzel ellenőrizték. Így jött létre Magyarország első, kormányzati megrendelésre készített energiamodellje, amely órás felbontásban elemzi az energiagazdaság meghatározó folyamatait – ugyanakkor ebből a rendszerből kifelé jellemzően nem tekint.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2019. május 7. kedd 18:47 Az Innovációs és Technológiai Múzeum (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül. Az Európai Bizottság 2016. novemberében hozta nyilvánosságra a Téli energia csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és Klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertan alkalmazása mellett, egységes tartalommal. Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest.
A tanulmány különlegessége, hogy egy nemzetközi projekt keretében készült, így a V4-ek nemzeti energia- és klímaterveinek elemzése párhuzamosan és hasonló szempontok alapján történt. Hírek A színtévesztők a zöldet keverik a pirossal. Néhány magyar döntéshozó a zöldet a zölddel, és így lassan a magyar megújuló alapú áramtermelés kezd lemaradni az Európai Unió átlagától. A zöld(áram) ötven árnyalata. A nyitóképen fehérrel jelölve a szélerőmű telepítésre alkalmas területek. Nem látja? Hírek Hét EU-tagállam, köztük Magyarország is elmulasztotta benyújtani a Nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) első változatát az Európai Bizottságnak.
Magyarország a megújuló energiaforrások bruttó végső energiafogyasztáson belüli 20 százalékos részarányának elérését tűzi ki célul 2030-ra. A megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya 2016-ban a fűtési és hűtési célú energiafogyasztáson belül 20, 76, a villamosenergia-fogyasztáson belül 7, 2, a közlekedési energiafogyasztáson belül 7, 44 százalék volt. Az előrejelzések szerint 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meghaladja a 4600 megawattot, amelyből több mint 4000 megawattot a napelemek tesznek ki. A megújuló forrásból származó villamosenergia-mennyiség 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500 gigawattórát, amelynek csaknem 70 százalékát napelemek biztosítják. A megújuló energia hasznosításának részaránya a prognózis alapján 2030-ban a bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 12, 8 százalékát teszi majd ki. A közlekedési szektorban a megújuló energia felhasználásának részaránya 8, 1 százalék lehet 2030-ban. A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett ugyan a távhőtermelés 2015 és 2030 között 8 százalékkal csökkenhet, de a megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának megduplázódása várható, részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot.
Az elemzés hangsúlyozza, hogy hazai kutatócsoportok független számításai alapján léteznek működő energiaforgatókönyvek Magyarország számára, melyekben az energiaigények biztonságosan elláthatóak jelentősen több megújuló energiaforrás felhasználásával, akár atomenergia nélkül. Az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hazai potenciálját vizsgáló kutatások szerint az energiagazdálkodás jelentős átalakítása segítségével körülbelül 40 év alatt az ország teljes energiafogyasztása akár harmadára lenne csökkenthető, és 100 százalékban megújuló energiaforrásokkal ellátható. A részletesebb, órás felbontású szimulációk azt mutatták, hogy Magyarország egy zöld forgatókönyv segítségével 40 év alatt az elsődleges energiaigény 51 százalékát, az áramtermelés 83 százalékát tudná megtermelni fenntartható módon, hazai megújuló energiaforrásokból – állítja az Energiaklub. A hőenergiaszektor racionalizálása az egyik legfontosabb feladat a következő évtizedekben. A hőenergia fenntartható előállításában és hatékony felhasználásában hatalmas kiaknázatlan potenciál rejlik, állapítja meg az elemzés.
Hamarosan a per eredményéről is hírt adunk.
Küzd a klímaváltozás ellen, és elősegíti az alkalmazkodást a klímaváltozás káros hatásaihoz. Az Energiaklub szakmai elemzése itt érhető el>>