Intézményünkben Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről és a szentek életéről, csodás történetükről emlékeztünk meg. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe, legszélesebb értelemben véve termékenység ünnep. Ez az alapja annak a szokásnak, hogy ezen a napon végzik a fák oltását. Továbbá ezen a napon kell palántálni is, mert az új oltáson, palántán áldás lesz. Különböző időjárási megfigyelések is kötődnek ehhez a naphoz. Az Egyház életéből sohasem hiányoztak és ma sem hiányoznak a csodákóink meghallgatthatták Ricci Szent Katalin és Laconi Szent Ignác életét és csodatevését. A jelenlévők megosztották ismereteiket és gondolataikat egymással. Nyugalommal teli és lelki feltöltődéssel zárult ez a napsugaras délelőtt.
1850. június 2-án a vallás és közoktatási minisztérium kiadott egy rendeletet, amelyben szabályozta a katolikus egyházi ünnepek megtartásának rendjét. Ebben érvényben hagyta az 1824. évi helytartótanácsi rendeletben megállapított hivatalos katolikus ünnepeket, amelyek a következők voltak: minden vasárnap, húsvét és pünkösd első és második napja, karácsony, újesztendő, vízkereszt, áldozócsütörtök, úrnapja, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Kisasszonynapja, Szűz Mária szeplőtelen fogantatása, Szent Péter és Pál, Szent István vértanú és Szent István király, az ország védőszentjének ünnepe. A törvényalkotó, az 1850. június 29-én kibocsátott újabb dekrétumában azt is megfogalmazta, hogy azokban a községekben, ahol a katolikusok vannak többségben, tilos a más felekezetűeknek ezeket az ünnepeket zajos munkával vagy kereskedelmi tevékenységgel megzavarni. Előzményként tudható, hogy a ázad első felében a Habsburg-birodalomban egyre inkább a liberális politikai gondolatok nyertek teret.
Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárta az istálló ajtaját: meghívta a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint a fecskék jelenléte felért egy tűz ellen való biztosítással. A madarak érkezése azt is jelezte, hogy eljött a tavaszi munkák ideje. Azt tartották, hogy a derült idő Gyümölcsoltó Boldogasszony napján bő termést jósol. "A föld és a menny a Te »igen«-edre vár, ó legtisztább Szűz. Szent Bernát szavai ezek, híres, szép szavak. Várják "igen"-edet, Mária. Várják "igen"-edet. Egy édesanya, akinek szülnie kell. Egy férfi, akinek személyes, családi, társadalmi felelősséget kell vállalnia, várja igenlésedet. S itt következik Mária válasza, itt a válasz, melyet egy édesanya ad, íme egy fiatal asszony válasza: egy igen, mely egész életre szól. " Szent II. János Pál pápa Istenünk, te azt akartad, hogy örök Igéd a Szent Szűz méhében emberi testet öltsön. Add, kérünk, hogy mi, akik Megváltónkat valóságos Istennek és valóságos embernek valljuk, isteni természetének is részesei lehessünk.
A néphit szerint az ekkor oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki levágja, megvakul, halála után pedig elkárhozik. A szigorúság oka, hogy az ilyen fa kivágása egyenértékű bűn az emberöléssel. Az egykori Dél-Magyarország bolgárjai, bunyevácai és magyarjai ezen a napon vörösbort ittak, hogy szaporodjon a vérük. Mindezt annak analógiájára, hogy elképzelésük szerint Gyümölcsoltó napján a téli álmukból ébredő fák éltető nedvvel telnek meg. Ószentiván, más néven Tiszaliget faluban úgy tartották, hogy a magzat után sóvárgó asszonynak Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell szeretkezni urával, akkor föltétlenül teherbe esik, mivel Szűz Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust.
A hangyák azon nyomban ellepték a báró végtagjait, hiába menekült a szobájába nem tudta magáról leseperni a rajt. A báró belehalt a szenvedéseibe, a koporsóban is csak a csontjai maradtak a hangyatámadás után. Az Inkey-család a báró tettének emlékére emeltette a kápolnát engesztelésként és mementóként, hogy mások ne járjanak így. A Göcseji Tündérkert az őshonos gyümölcsfák megőrzéséért Zala megye egyik büszkesége a Göcsej nyugati szélén, Pórszombaton a Medves-hegyen található csodálatos őshonos gyümölcsfa ültetvény. Köszönhetően Kovács Gyula gyümölcsésznek, aki évtizedek óta menti a hazai fajtákat, foglalkozik a fák néprajzával és tanítja a hozzáfordulókat a gyümölcsfák gondozására, metszésére és a tavaszi időszakban az oltás fortélyaira is. Főképp alma és körtefák találhatók itt, amik a zalai vidéken jól termőnek számítanak, gazdag termést adva a legváltozatosabb fajtákból, csak a Göcsej vidékéről 400 fajtát őrizve az utókornak. Pórszombat környékén közel tíz hektáron összesen tizenkét Tündérkertben 3500 régi magyar gyümölcsfajtát sikerült eddig megőrizni.
Jézus fogantatásának napját március 25-re datáljuk. Ez dátum úgy alakult ki, hogy amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra. Az egyház 624 óta ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Az ünnephez fűződő hiedelmek is ezt tükrözik. Például Göcsejben azt tartották, hogy amely fát ezen a napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. A pásztorok ehhez a naphoz kötik a tavasz kezdetének azt a pillanatát, amikortól a fű sarjadni kezd. Úgy mondják: "Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt növekedésre". Gyümölcsoltó hozza vissza a télen más vidékre költözött énekesmadarakat. Számtalan ilyen hagyomány van, amelyek mind a tavaszra, az élet megindulására utalnak. Máig élő hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezerszer elimádkozza az "Üdvöz légy Mária, malaszttal teljes…" kezdetű imádságot, annak teljesül jó célért esdő kívánsága.
hanem különféle emberi verziókat hozott létre Isten. Isten pedig valójában nem volt már, mint egy olyan földönkívüli erő, mely képes volt élőlényeket kreálni genetikai eljárással. Nem tiszta, hogy Isten értelmezése miben merül ki, és meddig megy. Lehetséges, hogy Isten egyetlen földönkívüli személy volt, egy genetikus, de az sem kizárt, hogy Isten egyfajta szövetséget takar, vagy egy genetikai eljárást neveztek el így, aminek az emberiség a létét köszönheti. Az emberi fejlődés evolúciója tehát hamis, és nem magyarázható meg természetes folyamatokkal az emberiség kivételes, robbanásszerű fejlődése. Madách Imre Az ember tragédiája című mű elemzése. A kérdés csak az, hogy erre valóban az ősi genetikai mutációs eljárások szolgálhatnak-e magyarázattal, vagy valami más.
És úgy történt. Zsolt 104, 6-9; 2Pt 3, 5 10 Azután elnevezte Isten a szárazföldet földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte el. És látta Isten, hogy ez jó. Zsolt 95, 5 11 Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. 12 Hajtott tehát a föld növényeket: különféle füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcstermő fákat, amelyeknek magvuk van. A BŰNBEESÉS | A KÖNYVEK KÖNYVE | Kézikönyvtár. És látta Isten, hogy ez jó. 13 Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. 14 Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, Zsolt 104, 19; Ézs 40, 26 15 és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre! És úgy történt. 16 Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat.
Ismeretlen német mester metszete (1670 körül) Történt egy napon, hogy az asszony a tiltott fához lépett, gyümölcseit szemlélgette, és az isteni tilalom okán töprenkedett. – Miért nem szakítasz a gyümölcsből? – szólt egy hang a fa lombjai közül. Éva nem tudta, ki szól, hisz a magáén és Ádámén kívül csak Isten hangját hallotta addig. – Ki vagy te, aki a fa lombjaiból szólasz? – kérdezte. Nyúlánk testű állat tekergőzött elő a levelek közül. Éva utálatosnak látta az állatot, és már-már azon volt, hogy megfutamodik, de amaz így szólott hozzá: – Ne fuss, és ne félj tőlem, te szépséges teremtmény! Ádám és éva film. Én a kígyó vagyok, és jót akarok neked! Éva megállt, és a kígyó hangja kellemes volt a fülének. – Azért nem szakítok a fa gyümölcséből – felelte –, mert Isten megtiltotta nekünk. Azt mondotta, hogy halálnak halálával halunk meg, ha megízleljük. – Dehogyis haltok meg – felelte a kígyó. – Tudja jól a ti istenetek, miért tiltott el tőle! Ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, akárcsak ő, tudói jónak és gonosznak!