A filozófus szerint mindenütt, Erdélyben is szükség van vitára, pluralizmusra. Tamás Gáspár Miklós a Transindex felmondott újságíróival közös lapot ( Transtelex) indító Telexen azt írja, örül, hogy újra lesz erdélyi független internetes újság. A filozófus szerint mindenütt, Erdélyben is szükség van vitára, pluralizmusra. Tamás Gáspár Miklós hiábavaló virrasztása - Librarius.hu. Ez független a magyarországi választási harctól, amelynek az erkölcsi, értelmi, ízlésbeli színvonala már nem lehet alacsonyabb, és amelynek a szabadságtartalma zéró. Az elfogulatlan, éles kritika most értékesebb, mint valaha. A romániai magyar fiatal értelmiségnek a függetlenségéhez és ahhoz, hogy ne legyen szellemileg az Alföld (bár megosztott és gyűlölködő, non-transzilván) provinciája elő kell állítania saját információit, értelmezéseit – teszi hozzá. TGM szerint Magyarországnak is szüksége van másik perspektívára, különösen most, a kóros elbutulás fázisában. Abban bízik, hogy Romániából, Szerbiából, Szlovákiából is megszólalnak szabad, eredeti hangok, amelyek ha a régiónkat nem is, de a magyar elméket megmenthetik a tudatlan kliséktől és a gépies indulatoktól.
A Cseh család, és ismerőseik érdekkörébe tartozó cégháló összesen mintegy 4, 8 milliárd forintos uniós támogatást vett fel, s egyes vállalatok még a telephelyüket is aszerint változtatták meg, hogy pályázhassanak a forrásokra. Ironikus, hogy eközben a Momentum azzal kampányol, hogy az EU-s pénzeket a kormányközeli vállalkozások között osztják szét, és Fekete-Győr András, a liberális párt elnöke szintén hasonlókról beszélt a Politico említett cikkében. Könyv: Antitézis (Tamás Gáspár Miklós). Az pedig a portál hitelességét minősíti, hogy még csak meg sem említették a Cseh Katalin körüli cégek zűrös ügyeit, pedig még nyomozás is indulhat azzal kapcsolatban, hogy a gyanú szerint több vállalat összejátszhatott a pályázások során. A lapunk által megkérdezett elemzők korábban úgy vélték, hogy a botrány nyomán leszámolások indulhatnak be a Momentumon belül, az ügy egésze pedig a szivárványkoalíció egészére is ráéghet.
Tehát az udvari világnak jelentős valóság számára olyan árnyalt nyelv áll rendelkezésre, amely aztán tökéletesen alakíthatta a benne megkívánt viselkedést. Goethe színdarabjában, ahol a normáltság és a géniusz küzdelméről van szó, a Tasséban is az történik, hogy a szabad individuum nyelve inkompatibilis, kibékíthetetlen az Udvari Ember szabályozott nyelvével. Hát legalább ennyire kibékíthetetlen a jobbágy és a nemes úr nyelve közötti különbség is. A nyelvnek a társadalmi konfliktusok megoldásához szükséges különféle cselvetései csak a nyilvánosság szférájában alakulhatnak ki. Hiszen nem lehet azt mondani a földesúrnak, hogy: "miért nem engedsz rőzsét szedni, te aljas nyúzó! Tamás gáspár miklós blog. " – mert ezt a nyilvánosság adott formái nem szankcionálják, nem hagyják jóvá. Meg aztán persze meg is büntethetik érte az embert. Ezért kell azt mondanunk, hogy ezek a társadalmi konfliktusok nem nyelvi természetűek: mert csak a konfliktus egyik pólusán van nyelv. A másik felén csend van. A most nyilvánosságra hozott jobbágyleveleket is jegyzők írták, a nemesi ideológiának megfelelő nyelven: a jobbágyok hangja nem hallatszik.
Hónapok régi magyar nevei Nagyon találóak a régi magyar nevek a hónapokra, bár mostanában kicsit módosultak. Amikor első alkalommal találkoztam hónapjaink magyar nevével egy naptárban, olvasás közben végig pergett előttem egy teljes év. Láttam a hó fergeteget, ahogy végig száguld az utcákon, az olvadó jeget a folyón, a tavasz első óvatos virágait, a hűvös szél által borzolt réteket és legelőket. Az éledő fákat és bokrokat, ragyogó smaragdzöldbe öltözködve, az életet adó áldott Nap aranysárga sugaraival borított virágos mezőket. A terméstől roskadozó gyümölcsösöket, az érett kalászokat amint a szélben lágyan hajladoznak. Az aratókat a földeken, a frissen kaszált tarló illata betölt mindent. Gépek és ember szorgoskodnak mindenütt, s a kis magoncok félősen megbújnak a földben. Az erdők tarka ruhába öltöznek, majd ruhájukat félősen a földre ejtik, és a vastag lombtakaró alatt, az új életről álmodik Földanyácskánk.
Ma 2022. július 13., szerda, Jenő napja van. Holnap Örs és Stella napja lesz. Legyünk büszkék hagyományainkra, és na hagyjuk őket elveszni! Íme egy pici töredék gyönyörű kultúránkból, a hónapok régi, magyar megfelelője.
Régi magyar napok és hónapok nevei by Kandy Mohorea
Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava). Székelynaptár szerint: Kikelet hava Április: A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák. Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava. Székelynaptár szerint: Szelek hava Május: Maia római istennőről nevezték el (termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Székelynaptár szerint: Ígéret hava Június: Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava. Székelynaptár szerint: Napisten hava Július: Julius Caesarról nevezték el, mivel ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták. Székelynaptár szerint: Áldás hava Augusztus: Augustus Caesar római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava. Székelynaptár szerint: Új kenyér hava Szeptember: a latin septem (am.
Tudjuk, hogy ezeket a neveket, módosítva, csakugyan használatba vették a jelen században (télelő, télhó, télutó). Más magyar hónapneveket is említ, melyeket a természeti jelenségektől vett: főhó vagy erős hó, fagy hó, fűhegy, kinyiló hó stb. Ezeket legalább részben, a nép is használhatta még akkor, mert Sylvester maga mondja a fagyhónál: «Hunc quidam etiamnum asszú hó vocant, sicut et sequentem fűhegy ». Ez annyival hihetőbb, mert a fűhegyet még mai napság is megtaláljuk a Kiskunságban; egy halasi elbeszélésben ezt olvassuk (Nyelvőr, VIII., 84. ): «Egyször csikónyúzás volt fűhögyön, kis télbe (májusban)». Már pedig tudjuk, hogy a vogulok és osztjákok is ilyenféle nevekkel illetik az ő tizenhárom holdhónapjukat; p. a vogulok az áprilist fagyhónak, a májust avarfűhónak nevezik, szintugy van az osztjákoknál szénacsináló hó, mint Sylvesternél kaszáló hó és arató hó. De más ugor népeknél is szakasztott ilyen elnevezéseket találunk. Igy nevezik a finnek a januárt tölgyhónak, az augusztust gabonahónak stb.
A XVIII. sz. végén Barcafalvi Szabó Dávid, a hirhedt nyelvujító, ilyen magyar neveket ajánlott: zózoros, enyheges, olvanos, nyilonos, zöldönös stb. Az 1834. Hazai Vándor c. naptárban találkozunk ismét több javaslattal a hónapnevek magyarosítására nézve. Az egyik nyilván Barcafalvit utánozta: jégtönös, zuzmorós, olvános, szikkanos stb. Egy másik javaslat azt akarta, hogy a római Junius, Julius, Augustus példájára régi vezéreinkről s királyainkról kereszteljük el a hónapokat: Attila, Árpád, Béla, Lajos, István stb.
Unilife 2021. 02. 06. 16:00 A hónapok "nemzetközi" elnevezéseit legkésőbb óvodás korunkban megtanuljuk. Érdemes azonban tudni, hogy a hónapoknak magyar elnevezései is kialakultak, akár több is. Ezek többnyire keresztény ünnepekhez, illetve a természet változásaihoz köthetők. Te mennyire ismered őket? Kvízünkből kiderül!