A Dűne: lehet nem is Paul Atreidesért (bal oldalon: Kyle MacLachlan) kellett volna szorítanunk? © AFP / Archives du 7eme Art / Photo12 Tóth Csaba legismertebb példaként a francia forradalmat hozza elő, ahol a királyságot öt éven belül a jakobinus diktatúra váltotta fel. De az orosz kommunista forradalom sem a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését hozta el, hiszen a cári hatalmat megbuktatta ugyan, de aztán Lenin, majd Sztálin idején önmaga véres paródiájává, diktatúrává "fejlődött". Innen nézve érthető például Katniss őrlődése Az éhezők viadalá ban is, hiszen ő sem tudhatja előre, milyen rendszer váltja fel a zsarnoki uralmat. A Dűne-sorozat így a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve mondás tökéletes metaforája. Paul Atreides az első részben még tényleg azért küzd, hogy az elnyomó császári rendszert megdöntse, és leszámoljon a még zsarnokibb Harkonnen-házzal. Ezért hívja szövetségesül a hatalmat jelképező bolygó őslakosait, a fremeneket. Azzal azonban nem számolt, hogy minden jó szándék ellenére innen már nincs visszaút: a fremenek, mint a legnagyobb hatalmat jelentő fűszer birtokosai megrészegülnek a hatalomtól, és vallási alapon, egyfajta sci-fi dzsihádot indítanak.
Tóth legérdekesebb elemzéseiből válogattunk ki kettőt, amelyeknek jócskán lehetnek aktuálpolitikai tanulságai is. ( Az elemzések olyanoknak szólnak, akik ismerik a történeteket. Tehát aki még pótolná ezeket a filmeket, sorozatokat, és nem szeretne spoilereket, az ne olvasson tovább) Az Éhezők viadalában nem is Katniss az igazi hős A trilógiát alapvetően Snow elnök és a húga helyett a játékba jelentkező Katniss Everdeen szembenállásaként szokás értelmezni, mintha csak egy gonosz zsarnok és egy lázadó hős párharcát látnánk/olvasnánk. Azonban ahogy arra Tóth Csaba felhívja a figyelmet, Az éhezők viadala egy izgalmas, komplex képet fest a sci-fik sokszor egydimenziós felépítéséhez képest. Katnisst kezdetben egyáltalán nem érdekli egy lehetséges lázadás a körzeteket kizsákmányoló és elnyomó Kapitóliummal szemben. Az első részben, miután Peetával közösen megnyeri a játékot, azért egyezik ki Snow elnökkel, mert a családját akarja megvédeni. Tudja jól, hogyha nemet mondana Snow zsarolására, megölnék szeretteit.
Tóth Csaba néhány éve foglalkozik a sci-fivel a politika szemüvegén keresztül. Ebből nagysikerű egyetemi kurzust is indított, most pedig ismeretterjesztő könyv formájában jelentette meg észrevételeit. A könyv nem titkolt célja, hogy egy jelenleg jól futó műfajon keresztül bemutassa a politika visszásságait, előnyeit és egyáltalán a működési mechanizmusát a szélesebb tömegek számára is. Paul Atreides még nem tudja, hogy most vezeti be a diktatúrát. A kötet két részre tagolódik: az elején öt olyan science-fiction univerzumot vesz górcső alá, amelyek mind más-más politikai rendszert írnak le, de mindegyiknek megvan az előképe a történelemben. Itt láthatunk három klassszikus és két népszerűbb kortárs univerzumot: megjelenik a Star Wars messzi-messzi galaxisa, a Star Trek Föderációja, a Dűne Arrakis-központú világa, az Éhezők viadala Panemje és Ann Leckie Mellékes igazság ának Radch Birodalma. Ezekben egyaránt megjelenik a kötet második felének három problémaköre, az emberiség és az idegenek viszonya, az egyenlőség és az egyenlőtlenség kérdése valamint a demokrácia és a diktatúra konfliktusa.
Ezért Katniss nem lázadó, hanem egy kiegyező politikus, aki belátta, hogy a lázadás még több áldozattal járna. Az éhezők viadalá nak egyik legérettebb gondolata, hogy szakít azzal a toposszal, amely szerint a lázadás hősies és nemes cselekedet - míg a rendszerrel való megalkuvás a gyengeség jele. Mennyire más felállás ez, mint A Birodalom visszavág ban, amikor az összes néző gyűlölete Lando Calrissianra összpontosult, miután elárulta Han Solóékat. Snow elnök (Donald Sutherland) Az éhezők viadalában © Fórum Hungary A trilógia nagy kérdése így az, szabad-e lázadást szítani a regnáló igazságtalan hatalom (a leginkább a dél-afrikai apartheidre hajazó kizsákmányoló Kapitólium és Snow) ellen, ha a lázadás árát épp a felkelők fizetik meg. Ezért hezitál Katniss a forradalmi lelkületű Gale és a megfontoltabb, békepárti Peeta között. Főleg, hogy egyáltalán nem garantált az sem, hogy a hatalom megdöntése után egy igazságosabb rendszer épül ki. Tóth nem is olyan távoli példákkal szemlélteti mennyire kockázatos egy-egy forradalom.
Helyén egykor ferences templom és kolostor állott. A győri épület egykor a Szent István plébániatemplom és a Ferences-rend kolostora volt. A templom ekkor nyugat-keleti irányban feküdt, az utcával párhuzamosan. Részlet a város 1617. évi rekonstruált helyszínrajáról (Borbíró-Valló: Győr városépítéstörténete, 1956) "Amikor Győr 1594. Győr, Liszt Ferenc utca – Irodaház (5 szint) | seq.hu. szeptember 29-én a törökök kezére került, Szinán nagyvezér kihangsúlyozta annak vallási fontosságát is. Mivel a káptalandombi "öreg" templomot hadi célokra foglalta le, a Szent István templomot rendelte átalakítani török imahellyé. Nemcsak egyszerű mecsetté, hanem dzsámivá, melyben a mohamedánok pénteki hivatalos imádsága, a khubbet is elvégezhető volt. " (Győr útikalauz, 1959) A Szent István plébániatemplomot az 1614-ben Győrbe másodszor telepített ferencesek kapták meg, ők építettek kolostort hozzá. A kolostor a templomtól délre, a mai Liszt Ferenc utca és a Nefelejcs köz sarkán kapott telken épült. 1654-ben egy hatalmas tűzvész elhamvasztotta, de újjáépítése hamarosan megkezdődött.
Találatok Rendezés: Ár Terület Fotó Nyomtatás új 500 méter Szállás Turista BKV Régi utcakereső Mozgás! Béta Budapest, Liszt Ferenc utca overview map Budapest Debrecen Eger Érd Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg | A sztori Kérdések, hibabejelentés, észrevétel Katalógus MOBIL és TABLET Bejelentkezés © OpenStreetMap contributors Gyógyszertár Étel-ital Orvos Oktatás Élelmiszer Bank/ATM Egyéb bolt Új hely
2017-07-26 A győri Liszt Ferenc utca 22. számú lakóház 1617-ben Darabos István magyar kapitány háza. 1703-ban már emeletes, mai alakjába az 1730-40-es években épült. Négyablakos homlokzatából a kosáríves, dór lizénákkal szegélyezett kapu felett zárt erkély nyúlik ki, amelyet a kihasasodó kapukeretre helyezett kőgyámok tartanak. A zárt erkélyt erőteljes oromzat fedi. Tág, csehsüveg-boltozatos kapualjával és függőfolyosós udvarával a győri barokk polgárházak előkelő képviselője. A Liszt Ferenc utca 22. sz. a '40-es évek vége felé. A ház udvara (kép: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964) Az 1740-es átalakításkor készült a két homlokzati freskó is amelyeket az 1982-es műemléki restauráláskor tártak fel. A kaputól balra Szűz Mária, jobbra Szent Ferenc képe látható. A vakolat alól előkerült freskókkal 1983-ban Felhasznált irodalom: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964 Orbánné Dr. Győr liszt ferenc utc.fr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások, 2006 Tetszett a tartalom? Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel.
A Vármegyeház 1924-ben (Nemzeti Újság, Győr melléklete) 1840. január 16-án Liszt Ferenc hangversenyezett a nagyteremben. A kétemeletes, hosszú, Liszt Ferenc utcai főhomlokzat közepén helyezkedik el az épület félköríves kapuja, felette finom kovácsoltvas rácsú, kőgyámokon nyugvó erkély van. A Nefelejcs utcai homlokzaton íves lezárású nagy ablakok mutatják az egykori templom helyét. Udvarának egy része, a nyitott árkádokkal még megőrizte a régi kolostor udvar hangulatát. Az árkádos körbefutó folyosó nagyobb részét hivatali helyiségek céljaira befalazták. Az udvar északi oldalán levő folyosó részen voltak a régi vármegyei börtönök. Ezek mögött egy kis udvar húzódik meg, mely vesztőhely volt, mellette még megvan a siralomház helyisége. Szökőkút az udvar közepén (Győr, képeskönyv, 1965) Az udvar árkádjai (fotó: Reismann Marian) 1950-től, a vármegyrendszer megszüntetésétől a Megyei Tanács székháza. Kiadó téglalakás, Győr, Liszt Ferenc utca #7210047 - Startlak.hu. Az '50-es években. (kép: Jenei Ferenc-Régi győri házak, 1959) A Liszt Ferenc utca 1965-ben. A Megyei Tanács székházán vörös csillag.