Személyes adatlap Profil DR TÍMÁR LÁSZLÓ GÉZA Adatok: Név: Dr Tímár László Géza Szakterület: sebészet > általános sebészet Elérhetőségek: 6800 Hódmezővásárhely Jókai u. 45. Vissza: Főoldal címkék:
1982. február 1-én Dr. Tímár László egyetemi adjunktust bízták meg a csoport vezetésével. augusztus 1-1984. június 30-a között Dr. Trethon Ferenc egyetemi docens vezette a csoportot. A művelődésügyi miniszter 1984. július 1-i hatállyal az Üzemgazdaságtan Tanszék és a Vállalati Rendszerszervezési Önálló Tanszéki Csoport összevonásával Vállalatgazdasági és Szervezési Intézetet létesített. Az intézet igazgatói teendőinek ellátására Dr. Trethon Ferenc egyetemi docens kapott megbízást. Az intézet két csoportra tagozódott: Vállalatgazdasági csoportra, vezetője: Dr. Trethon Ferenc egyetemi docens és Vezetési és szervezési csoportra, vezetője: Dr. Gaál Zoltán egyetemi docens. Az egyetemi szervezet-átalakítás keretében az intézetet 1990. július elsejétől ismét tanszékké szervezték át. A létrehozott Vállalati Vezetés és Gazdaságtan Tanszék vezetője Dr. Gaál Zoltán egyetemi docens lett. A műszaki menedzser szak alapítása és a gazdálkodási szak indítása következtében megváltozott feladatok a tanszék szakmai alapokon történő szétválásához vezettek.
Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék - Pannon Egyetem - GTK A tanszék rövid története A gazdasági jellegű tárgyak oktatását a Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1957-től 1959-ig a Marxizmus-Leninizmus Tanszék keretében Balassa János, 1959-től 1967-ig a Kémiai Technológiai Tanszék keretében Balassa János és (1964-től) Tímár László látta el. 1967. augusztus 15-én Központi Önálló Üzemgazdasági Tanszéki Csoport létesült Vándor Józsefné vezetésével. 1969. március 1-én alakult meg az Üzemgazdaságtan Tanszék, belőle vált ki 1977. július 1-én, tanszéki jogállással, a Vállalati Rendszerszervezési Önálló Tanszéki Csoport. Az Üzemgazdaságtan Tanszék vezetője 1969. március 1. és 1984. június 30-a között Vándor Józsefné dr. egyetemi docens volt. A Vállalati Rendszerszervezési Önálló Tanszéki Csoport vezetője 1977. szeptember 1-től 1981. március 31-igDr. Bene László egyetemi tanár volt. 1981. április 1-én Dr. Papp Sándor egyetemi docens kapott megbízást a vezetői teendők ellátására. június 1-1982. január 31-e között Dr. Kindler József egyetemi docens volt a tanszéki csoport megbízott vezetője.
powered by wordpress - made by us Az oldal cookie-t használ. Elfogadásával hozzájárul a cookie-k gyűjtéséhez
Azonban ilyenkor figyelni kell arra, hogy amennyiben erre az összekapcsolásra csak azért került sor, hogy az elővásárlásra jogosultak ne tudjanak élni az elővásárlási joggal – mert így már túl nagy az ügyletérték – akkor joggal való visszaélés miatt ugyanúgy van elővásárlási jog. Mi történik ha élnek az elővásárlási joggal? Előre kell gondolkozni. Sajnos sokszor jönnek hozzám azzal a kérdéssel, hogy mi lesz ilyenkor az ügyvédi munkadíjjal?! Mindig ugyanaz a válaszom: kérdezzék az ügyvédjüket. Én az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket mindig előre leszabályozom a szerződésben: elvégre az egy reális forgatókönyv, hogy jelentkezik egy elővásárlási joggal rendelkező. Nem akkor kell elkezdeni gondolkozni. Az nyilván nem egy működőképes dolog, hogy a vevő kifizessen ilyenkor egy olyan adásvétel ügyvédi munkadíjat, amivel soha nem szerzett ingatlant – és erről nem ő tehet. Az ingatlan adásvételi szerződést egyébként nem kell felbontani – szintén egy gyakori hiba, hogy felbontják és újat írnak. Ilyenkor csak a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt kell újraírni, hogy az az elővásárlásra jogosult nevére szóljon.
Ha a tulajdonostárs az őt megillető elővásárlási jog gyakorlására való felhívásra nem nyilatkozik, annak ítélettel történő pótlása nem lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy az elővásárlási jog a társtulajdonosokat akkor illeti meg, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát adásvételi szerződéssel kívánja értékesíteni. A résztulajdonos saját tulajdoni hányadát ajándékozás útján, vagy tartási szerződéssel minden kötöttség nélkül átruházhatja, tehát ebben az esetben a tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. Természetesen a tulajdonostársat megilleti az elővásárlási jog, hogy ha ajándékozással vagy tartási szerződéssel leplezett vételről van szó. Az elővásárlási jog megsértése Ha az eladó résztulajdonos előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, velük is közölni kell a vételi ajánlatot, hacsak a közlés rendkívüli nehézségbe nem ütközik. Fontos szabály azonban, hogy a közlési kötelezettség elmaradásából eredő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
Tökéletes megoldás, ha megkapják postán az értesítést. Mikor nem kell értesíteni az elővásárlásra jogosultakat? Az értesítéssel kapcsolatban van egy nagy félreértés, amit szeretnék eloszlatni: valóban van olyan eset, hogy nem kötelező értesíteni az elővásárlási joggal rendelkezőket. DE. Ez nem szünteti meg az elővásárlási jogot. Tehát az elővásárlási jog fennmarad, és ha később (3 éven belül) az elővásárlásra jogosult értesül az ingatlan adásvételről, akkor 3 éven belül jelezheti, hogy él az elővásárlási joggal. Hogyan lehetséges ez?
Az elővásárlási joggal terhelt dologra külön csak akkor érvényesítheti jogát, ha ebben az eladóval meg tud egyezni vagy megegyezés hiányában is akkor, ha be tudja bizonyítani, hogy a dolognak dologösszesség részeként való átruházásával a tulajdonos joggal való visszaélést követ el. Egy másik döntés értelmében, ha a különböző dolgokra vonatkozó ügyletek – az egy szerződésbe foglalás ellenére – elkülöníthetőek, tehát az elővásárlással terhelt dolog nem válik egy dologösszesség részévé, akkor az elővásárlási jog arra a szerződési tárgyra, amelyre a jogosultság kiterjed, önállóan gyakorolható (BH2004. 465. Ha azonban a dolog egy olyan jogi és gazdasági egység részeként kerül értékesítésre, amelynek más elemeire nem irányul elővásárlási jog, akkor a tulajdonosnak lehetősége van az egységes értékesítésre az elővásárlási jog ellenére is. A tárca azonban a G7 cikkének megjelenéséig nem válaszolt a 17 napja feltett kérdéseikre. Csak egy korábbi közérdekű adatigényléséből lehet tudni, hogy mintegy 40 ingatlan esetében jelezték már a Miniszterelnökségen az eladási szándékot, és az esetek többségében az állam élni kíván az elővásárlási jogával.
Ez az első ingatlan-tranzakció, az államnak elővásárlási jogot biztosító rendelet decemberi hatálybalépése óta. A Fidesz következetesen és határozottan tartózkodott Tóth Kálmán, az Éljen Szombathely-frakció vezetője kifejtette, szeretné, ha a Fidesz-frakció határozott véleményt nyilvánítana, és nem tartózkodna a szavazásnál. Ezt szerette volna Nemény András is, a polgármester ezért először azt a javaslatot tette fel szavazásra, hogy a város éljen az elővásárlási joggal és nettó 470 millióért vegye meg a Savaria nagyszállót. A Fidesz-frakció nyolc tagja tartózkodott, a többi 12 képviselő nemmel szavazott. A másik javaslatnál, hogy a város ne éljen az elvásárlási joggal, ugyanez volt az arány, a fideszesek ismét tartózkodtak, a többi 12 képviselő igennel szavazott. Ezzel, ahogyan 10:21, eldőlt, hogy a város most nem veszi meg a szállodát. A vevőnek most nyolc napon belül ki kell fizetnie a vételárat, illetve, ha erre hitelt vesz fel, akkor 60 nap a határidő. A szerződés értelmében, ha a megadott határidőn belül nem fizet a vevő, a szerződés semmissé válik.
Ilyen esetekben is kötelezően tájékoztatni kell az elővásárlásra jogosultakat az adásvétel részleteiről. Ingatlan elővásárlási jog: a felhívás megküldése Többnyire az adásvételt jegyző ügyvéd küldi meg az eladó képviseletében a szerződéstervezetet az elővásárlásra jogosultaknak általában postai úton ajánlottan, tértivevénnyel, hogy a földhivatal számára igazolttá váljon a felhívás megküldése. Az eladó köteles igazolni a földhivatal felé, hogy az elővásárlásra jogosult nem él a jogával, aminek a legegyszerűbb módja a lemondó nyilatkozat aláírása. Ha a tértivevény szerint legalább 15 nap eltelt, úgy lehet tekinteni, hogy a jogosult nem élt elővásárlási jogával, de önkormányzat vagy állami szerv esetében a 30-60 nap az irányadó a földhivatal részére. Ha az ajánlat közlése akadályba ütközik vagy számottevő késedelemmel járna, el lehet tekinteni a közvetlen értesítéstől, de a földhivatal akár a tulajdonostársak közvetlen megkeresését is előirányozhatja. Más esetekben viszont akár a hirdetőtáblára kifüggesztett kiértesítés is elegendő lehet, ha kellő ideig megtekinthető a vételi ajánlat tartalma.
1408. Ha az elővásárlási jog jogosultja részére a vételi ajánlat közlése nem szabályszerűen történt, hanem arról más módon szerzett tudomást, ez a körülmény nem akadályozza annak megállapítását, hogy a jogosult nem élt az elővásárlási jogával BH2012. 294. A szerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló kereset előterjesztésének feltételei. A gazdálkodó szervezet által kijelölt személy elővásárlási jogának gyakorlása. BH2012. 16. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltételei. BDT2011. 2390. Az ajándékozási és adásvételi elemeket is tartalmazó vegyes szerződés az elővásárlási jog gyakorlását kizárja. BDT2009. 1951. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó határidő – függetlenül attól, hogy ezt a felhívás tartalmazza-e – anyagi jogi jellegű, ezért a megjelölt határidő utolsó napján az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozatnak meg kell érkezni. A határidő utolsó napján postára adott elfogadó nyilatkozat elkésett. BDT2005. 1280. Az elővásárlási jog gyakorlására való felhívást – az ajánlat közlését – követően az adásvételi szerződés az elővásárlási jog gyakorolhatósága szempontjából rögzül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt a felek szerződési szabadsága nem érvényesül.