Balassagyarmat lakossága nem volt hajlandó hűségesküt tenni a csehszlovák államra, inkább lesz ami lesz alapon fegyverrel fordult a megszállók ellen. A "Mi lett volna, ha…" kérdése viszonylagos közelsége és máig érezhető brutális hatása miatt talán Trianon kapcsán merül fel leggyakrabban. Mi lett volna, ha az ország – nyilvánvalóan erőn felül és hatalmas áldozatok árán – felveszi a harcot? A Károlyi-kormány elvetette a fegyveres ellenállás lehetőségét azt gondolva, a leendő békekonferencián demokratikus, Wilson elnök a népek önrendelkezési szabadságáról kinyilvánított elvei alapján születik majd döntés. Nem így történt. Utólag pedig csak példaként hivatkozhatunk azokra az esetekre, ahol a helyiek a maguk kezébe vették az irányítást és győzelmet arattak országgal-világgal szemben. Mint Balassagyarmat, ahol a lakosok fegyvert fogtak, és ma 100 éve, 1919. január 29 -én a maguk erejéből kiűzték ki a cseh megszállókat. Otthonuk magyar földön maradt, a város pedig az Országgyűlés 2005-ös döntése értelmében kiérdemelte a "Civitas Fortissima", azaz a legbátrabb város címet.
A legbátrabb város 2009-es magyar film Rendező Matúz Gábor Producer Matúz Gábor Műfaj dokumentumfilm Forgatókönyvíró Matúz Gábor Főszerepben Dánielfy Zsolt Gáspár Tibor ifj. Jászai László Kelemen István Szakács Tibor Urmai Gábor Csabai János Deáky Szandra Zene Bükki Bence Operatőr Schödl Dávid Jelmeztervező Bánóczki Péter Hluskó Istvánné Gyártás Gyártó Közép-európai Média Intézet Ország Magyarország Nyelv Magyar Játékidő 98 perc Képarány 1, 85:1 Forgalmazás Forgalmazó Közép-európai Média Intézet Bemutató 2009. november 5. Díj(ak) XI. Lakiteleki Filmszemle, különdíj VI. Magyar-Román Dokumentumfilm-fesztivál, 1. díj Korhatár II. kategória (F/9294/J) További információk A legbátrabb város Matúz Gábor dokumentum játékfilmje. A film 2008-ban készült, 2009. november 5-én mutatták be, és az 1919 -es balassagyarmati felkelést mutatja be, Szersén Gyula narrációjával. 2010 óta évente a január 29 -i városi ünnepségen a Madách Filmszínházban levetítik. Történet [ szerkesztés] 1919 januárjában a Csehszlovák Légió átlépte a demarkációs vonalnak kijelölt Ipoly folyót, és küldöttet küldöttek Rákóczi István Nógrád vármegyei kormánybiztoshoz, Bazovszky István losonci ügyvéd személyében.
Elhatározták a fegyveres ellenállást, a betolakodók kiűzését. Január 29-én hajnalban a bátor balassagyarmati vasutasok és polgárok valamint Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf századosok vezetésével a 16. és 38. gyalogezred különítményének a katonái visszafoglalták a város főbb pontjait, majd támadást intéztek a balassagyarmati laktanya ellen, melyet csak véres harcok árán, az időközben beérkező iglói géppuskásokkal kiegészülve tudták a csehektől visszafoglalni. A harcban meghalt Augustin Lauka, a cseh parancsnok is. Mire az est leszállt, Balassagyarmat középületein ismét magyar zászló lengett. A január 29-i hősies helytállás elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a csehek ne próbálkozzanak többet a folyón való átkeléssel, és végleg feladják a nógrádi szénmedence meghódítására vonatkozó elképzeléseiket. Balassagyarmatot ettől fogva a "legbátrabb város" néven emlegették. A " Civitas Fortissima " történelmi jelentéségű tettéről Múzeumunk egy kiállítás keretében is megemlékezik. (Képek forrása: Trianon Múzeum Várpalota, )
Matúz Gábor: Balassagyarmat – A legbátrabb város A legbátrabb város – Balassagyarmat (dokumentum-játékfilm) Egy történet azokról, akik magyarok akartak maradni. Élve vagy holtan. Civitas Fortissima – Balassagyarmat, 1919. január 29. Matúz Gábor rendező-forgatókönyvíró-producer. Itt az idő! Nem várhatunk másokra! A hazafias házi nevelés részeként a ma este filmje: A legbátrabb város! Honvédő üdvözlettel: Dr. Szabó László Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány alapító Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is! A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
A Civitas Fortissima megtartása ugyanakkor komoly tanulságokkal is szolgált az utókor számára, hiszen Balassagyarmat példája kiválóan megmutatta, hogy a történelmi Magyarországot feldaraboló utódállamokkal szemben még egy ilyen elszigetelt és kevés vérontással járó akció is komoly sikereket eredményezhetett.
Északon október 28-án Masarik és Benes létrehozta a független csehszlovák államot. A cseheknek szükségük volt a szlovákokra a szláv többség okán. Az antant elismerte az újdonsült államot, amelynek nem volt területe, nem voltak határai. Elképesztő történelmi érveket sorakoztattak, melyek nem állták helyüket, de mégis sikerült! Például: Visszafoglalni a történeti Szlovákiát! szlogent tűztek zászlajukra, mikor Szlovákia nem létezett soha. Masaryk elnök a csehszlovák szövetséges államban Szlovákiának teljes önállóságot, saját közigazgatást, saját parlamentet ígért — papíron. Utóbb lenézte a szlovákokat: még autonómiára is képteleneknek tartotta őket. A szlovák nyelvet nem ismerte el, a cseh egy nyelvjárásának tartotta. Nem ismerte el a szlovák nemzetet sem. Csehország nem vett részt a háborúban, mert nem is létezett. A győztes hatalmak mégis teljesítették a jogtalan cseh követeléseket. A Vix-jegyzék szerint a cseh csapatok — a monarchia hadseregéből dezertált cseh katonákból szerveződött légió — az antant haderejének részét képezték.
Feloldották az országos tűzgyújtási tilalmat! Az országban már június 20-a óta, teljes tűzgyújtási tilalom volt érvényben, amelyet a napokban oldott fel a hatóság. A tűzgyújtási tilalom mindig a feloldásig van érvényben. Az ország területén lévő erdőkre és a fásításokra, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokra is vonatkozik a tűzgyújtási tilalom feloldása. A Földművelésügyi Minisztérium mindemellett felhívja a lakosság és a kirándulók figyelmét, hogy az erdőben tüzet gyújtani csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad, amelyet felügyelet nélkül hagyni nem lehet, és gondoskodni kell annak tökéletes eloltásáról is. Természetesen az erdőn kívüli területeken és a lakott területeken történő tűzgyújtás esetén is minden esetben fokozott figyelemmel kell eljárni. Fontos kiemelni a kerti hulladékok égetésére vonatkozó szabályokat, amelyeket mindig a helyi önkormányzat saját hatáskörében rendez. Így a helyben hatályos rendeletekből tájékozódhatunk a helyi szabályokról.
Tűzgyújtási tilalom feloldása @ Megosz Tájékoztatás a szabadtéri tűzgyújtás szabályairól Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg is "csatlakozott". Újabb öt megyére terjesztették ki a tűzgyújtási tilalmat az illetékes hatóságok, így az március elsejétől már összesen 12 megyére érvényes – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken az MTI-vel. A tilalmat péntektől Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is kiterjesztik. Változatlanul tilos a tűzgyújtás Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében. A megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő ingatlanokon. Az érvényben lévő tűzgyújtási tilalomról az és a honlapokon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők. Kiemelt kép: Thinkstock Megszűnt a tűzgyújtási tilalom Tűzgyújtási tilalom belterület 2013 relatif Tűzgyújtási tilalom belterület 2012 relatif Tűzgyújtási tilalom belterület 2009 relatif Keleti nyelvek és kultúrák Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel több hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.
Péntektől visszavonták a korábban öt megyére kiadott tűzgyújtási tilalmat – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az indoklás szerint az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdős és mezőgazdasági területeken, ezért – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyeztetve – péntektől Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is visszavonják a június 14-vel elrendelt tilalmat. Már szabad a tűzgyújtás A Nébih a közleményben felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a tilalom feloldása után is legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. "Továbbra is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető tűzeset forrása lehet" – írta a Nébih, hozzátéve: a tűzgyújtási szabályokról a és a honlapon lehet tájékozódni.