Ady Endre Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér.
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
Az Európai Bizottság által kinevezett tagok: Beatriz Garcia (spanyol), a Liverpool-i Egyetem tudományos munkatársa; Jiří Suchánek (cseh): nagyszabású kulturális rendezvények szervezésének szakértője és "Pilsen, Európa Kulturális Fővárosa 2015" korábbi igazgatója; illetve Suzana Žilič Fišer (szlovén), a Maribori Egyetem professzora és média kommunikációs osztályának vezetője, a "Maribor, Európa Kulturális Fővárosa 2012" korábbi főigazgatója. Az Európai Unió Tanácsa által kinevezett tagok: Ulrich Fuchs (német/francia), "Linz, Európa Kulturális Fővárosa 2009" és "Marseille-Provence, Európa Kulturális Fővárosa 2013" korábbi művészeti és programigazgatója, Aiva Rozenberga (lett), a Lett Intézet igazgatója és a "Riga, Európa Kulturális Fővárosa 2014" korábbi programigazgatója, valamint Pauli Sivonen (finn), a Serlachius Múzeum igazgatója. Az Európai Parlament által kinevezett tagok: Sylvia Amann (osztrák), városi, regionális és vidékfejlesztési, kulturális és kreatív gazdaságra specializálódott szakértő; Cristina Farinha (portugál), a kreatív iparágak és a nemzeti kulturális stratégiák fejlesztésének szakértője, valamint Agnieska Wlazel (lengyel), közönségépítési szakértő, művészeti fesztiválok korábbi vezérigazgatója és művészeti vezetője.
Athén - 1985 Amszterdam - 1987 Párizs - 1989 Dublin - 1991 Madrid - 1992 Lisszabon - 1994 Luxembourg - 1995 Koppenhága - 1996 Stockholm - 1998 Reykjavík, Helsinki, Brüsszel, Prága - 2000 Luxembourg - 2007 Isztambul - 2010 Tallin - 2011 Riga - 2014 Linkek a témában: Paphos - 2017 The charming west coast town of Pafos focusses around an attractive little harbour whose picturesque open air fish restaurants line a quayside of bright fishing boats and pleasure craft. With a population of just 28. 000 Pafos nestles In the lee of the Western Troodos Mountains, Valletta - 2018 Valletta elnyerte az "Európa Kulturális Fővárosa 2018" címet Meghatározás Az Európa Kulturális Fővárosa (European Capital of Culture) kitüntető címet elnyert városok Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Európa Kulturális Fővárosai 1985 - 2018 Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát.
2018. január 3., szerda, 18:04 Január elejétől a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte az Európai Bizottság szerdán. Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében. Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében - tette hozzá az uniós biztos. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.
Ennek során a szakértői testület ajánlást fogalmaz meg: mely városok folytassák tovább a versenyt a címért. Hét hazai város pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre Publikálva: 2017. december 27. A határidő lejártáig, 2017. december 20-án 12 óráig, hét hazai város, Győr, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger és Debrecen küldte be pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Tudnivalók pályázók részére Publikálva: 2017. december 12. A pályázat benyújtása előtt érdemes átolvasni a honlapunkon olvasható tájékoztatót Februárban lesz az előválasztási ülés Publikálva: 2017. december 5. 2018. február közepén ül össze a független szakértői testület a benyújtott pályázatok előzetes kiválasztására December 20-ig lehet még pályázni az Európa Kulturális Fővárosa címre 2017. december 20-ig küldhetik be pályázatukat az Emberi Erőforrások Minisztériumához azok a hazai települések, amelyek pályázni kívánnak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Elindult a Magyarország 2023 facebook-oldal Publikálva: 2017. november 15.
Kalkulátor ajánlónk: Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képes Tartós krízisre készül Franciaország Edouard Philippe francia miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány nagyon szélsőséges hulláma várható Franciaországban, s a helyzet nehéz lesz a következő napokban. Sokat buknak a németek az alacsony kamatok miatt Az euróövezeti államadósság-válság miatt alacsonyan tartott kamatok fejenként 1400 euró (420 ezer forint) veszteséget okoztak a németeknek az utóbbi négy évben a DZ Bank becslése szerint.
Tallinn, Szent Katalin passzázs Európa városai lenyűgözőek, mely elsősorban a gazdag történelmi múltnak köszönhető. Természetesen az "öreg kontinens" megállás nélkül fejlődik, változik, formálódik, így mindig találhatunk valami különlegeset, ha nyitott szemmel járunk. Korábbi bejegyzésekben már sok Európai nagyvárost ajánlottunk úticélul, de szerencsére még bőven van felfedezni való hely, melyek felkeresése után garantáltan élményekkel telve fogunk hazatérni. Könnyed nápolyi életérzés: irány Olaszország! Dél-Olaszország legnagyobb városa mediterrán éghajlattal rendelkezik, melynek köszönhetően borítékolható a könnyed életérzés. Nápoly történelme egészen Kr. e. 5-4. századig nyúlik vissza, mikor még - a Római Birodalom előtt - a görög kultúra volt a domináns. Piazza del Plebiscito, Nápoly Azóta sok idő telt el, de a város még mindig áll és napjainkban is rendkívül jelentős szerepet tölt be. Gazdaságának alapja a turizmus, ezen kívül a kereskedelme, ipara és a mezőgazdasága is nagy hangsúlyt kap.