Címlap Kategóriák Blog Fórum Retro Piac TOP Súgó Ajánló Erzsébet híd 1903 Erzsébet híd 1904 Erzsébet híd Budai hídfő 1919 Erzsébet híd 1930-1939 Erzsébet híd 1934 Erzsébet híd Piarista köz 1940 Erzsébet híd napozókkal 1946 Erzsébet híd felrobbantva 1946 Kossuth-híd és Erzsébet híd hiánya térkép 1957 Erzsébet híd roncskiemelés 1957 Erzsébet híd roncskiemelése 1959 Erzsébet híd építése 1960-1969 Erzsébet híd 1960-1969 Erzsébet híd Pesti hídfő 1960-1969 Erzsébet híd építése 1963 Erzsébet híd építése 1963 Erzsébet híd építése 1963 Erzsébet híd 1964 Meghívó az Erzsébet híd ünnepélyes átadására. 1964 Erzsébet híd átadása 1964 Linkek Videoton EA-6383S erősítő RFT B3010 hangdobozpár BEAG AET 250 erősítő Név: * Jelszó: * Regisztráció Elfelejtett jelszó Morvay László, 2012, június 15 - 18:30 1964 építmény város politika történelem Forrás: Népszabadság A cikk a régi Erzsébet hid helyén felépitett új Erzsébet hid felavatásáról tudósit. » A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges Thumbnail Erzsébet Erzsébet Királyné Sósfürdõ plakátja képeslap 1910 Erzsébet kiráyné útja 1960-1969 Erzsébet körút Találat: 3 Erzsébet körút II.
A több mint 2000 tonnával megterhelt hídon 155 jármű állt (Forrás: Lechner Tudásközpont) A 6300 tonnás kábelhíd pilonjai az eredetihez hasonlóan ismét acélból épültek, egész pontosan 29 darabból, amelyeket ezer tonna kábel tart össze. A folyamatos villamosforgalom okozta állandó rázkódás nem tett jót a hídnak, ezért az elektromos felsővezetékű kötöttpályás viszonylatokat lassan kiszorították a gumikerekű buszok. Az utolsó szerelvény 45 éve döcögött át a hídon, két évvel később, 1975-ben a síneket is felszedték. A karcsú, fehér Erzsébet híd (Fotó: Jancsó Ágnes/Lechner Tudásközpont) A mosás alapos, a híd alulról nézve is makulátlanul fehér (Fotó: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont) Kisebb-nagyobb felújítások, állagmegóvási munkák azóta is adódnak a hídon, és makulátlan fehérsége sem a véletlennek köszönhető. Sokunknak ismerős az időről időre hallható mondat a rádióban: Mossák az Erzsébet hidat. Minden évben, többnyire tavasszal, egy teljes hétvégét szentel Erzsébet akkurátus megtisztításának a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., amikor az egyik sáv lezárása mellett szombaton a Pestre, vasárnap a Budára vezető oldalt tisztítják meg a szakemberek.
A kocsiút közepén villamossínek futottak, amelyen először 1914-ben zötyögött át az első villamoskocsi, sok évvel a híd átadása után. Szerelőszőnyegek összeállítása az épülő Erzsébet hídon 1963-ban (Forrás: Fortepan) A hídcsonk és a folyóba rogyott romok kiemelése csak későn, 1958-ban kezdődött el, és két évet vett igénybe. Az így megtisztított mederben aztán megindulhatott az új korszakot jelképező, teljesen újratervezett híd építése. A terveket a romok kiemelése alatti időszakban az akkor már Kossuth-díjas, nemzetközi tapasztalattal rendelkező elismert hidászunk, Sávoly Pál készítette a kölni Mülheimer Brücke alapján, és ezért a munkáért 1965-ben Állami Díjat kapott. Sávoly sokévnyi virágzó magánpraxis után a háborút követő államszerkezeti változások hatására csatlakozott a Mélyépítési Tervező Vállalathoz, majd a jogutód Uvatervnél lett a hídosztály szakági főmérnöke. Az eredeti pillérek maradványaira épült, modern külsejű új híd 10 méterrel szélesebb lett a réginél, mert a járdákat a hídpilléren kívülre helyezték, ennek köszönhetően már az időközben megnövekedett forgalmi igényeket is ki tudta szolgálni.
A további felújításokat ennek ellenére nem kerülhette el, így 1985-ben többek között átalakították a korlátokat, öt évvel később megszépült a járda, 1992-ben kicserélték a kopóréteget, 2001-ben friss mázolást kapott. 2009 októberére készült el a híd díszkivilágítása, amit félig a japánoknak köszönhettünk, ugyanis ajándékként Japán átvállalta a költségek 50%-át. Fotó: Kristek Pál A csodálatos Erzsébet híd napjainkban is kiemeli a Duna-part látképét, mely méltán része a világörökségnek.
A hídon 1918-ig két krajcár hídpénzt kellett fizetni, ezt az őszirózsás forradalom után törölték el. Az Erzsébet hidat a második világháborúban a Budára visszavonuló németek 1945. január 18-án felrobbantották, de a pesti pilon állva maradt, igaz híd nem tartozott hozzá, míg a budai pilon elcsavarodva fúródott a mederbe. A lerombolt híd látványa 1945-ben (Kép forrása: Fortepan/ Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi) Budapest hídjai közül utoljára az Erzsébet híd épült újjá, de már új tervek alapján, mert a közúti forgalom kinőtte a régi szerkezetet. A munkák megkezdése előtt ki kellett emelni a több méternyi iszappal fedett roncsot, ez 1958-tól 1960-ig tartott, ugyanekkor bontották le a mementóként álló pesti pilont is. A lánchíd, gerendahíd és kábelhíd alternatívái közül a Sávoly Pál kollektívája által tervezett hatnyomú kábelhidat választották. A régi kontúrjait megőrző híd teljes szélessége 24, 20 méterre nőtt, az építkezés a régi pillérek felhasználásával zajlott. A pályaszerkezet ortotróp acéllemez, a 61 elemi kábelből álló kábelkötegeket a hídfők vasbeton tömbjeibe horgonyozták le.
Egészen 1926-ig nem volt hozzá hasonló. Mit jelent a műtárgy kifejezés a mérnöki nyelvben? Semmiképp nem művészi alkotást, mint a köznyelvben. Semmi olyasmit, amit kitennénk a vitrinbe. Ehelyett azokat az építményeket nevezik műtárgynak, amelyek nem minősülnek épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaznak. Műtárgyak lehetnek tehát az utak, hidak, adótornyok, a távközlés és műsorszórás műszaki létesítményei, gáz, folyadék, vagy ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások. A híd a mostani Március 15. tér és a Gellért-hegy között kapcsolta össze Pestet és Budát a Duna fölött. Az építkezés a pesti városrésztől áldozatot is követelt, le kellett bontani az akkori városháza épületét, ugyanis éppen az egyik acélpilon tervezett útjában állt. A Belvárosi plébániatemplomot szintén fenyegette a bontás veszélye, ez azonban végül mégis megmenekült. A városszövetbe illeszkedő híd ma (Fotó: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont) A pilon a hídépítésből a köznyelvbe került terminus technicus.
A hidaknak azt a függőleges vagy közel függőleges tartószerkezeti elemét nevezik így, amely a kábelekről vagy láncokról érkező erőt az alépítményekre közvetíti. A kifejezés a kapu, bejárat jelentésű görög pülón szóból származik. A Budapesti Hírlap 1903. október 10-én így írt az új hídról: "Az Erzsébet-híd hatalmas méretei leginkább kitűnnek a Lánchíddal való összehasonlításban. Az Erzsébet-híd tervezésekor a négyszögméterenkint való terhelést 450 kilogramra, a Lánc-híd tervezésekor csak 250 kilogramra vették föl. Az Erzsébet-híd medernyílása közel másfélszerese a Lánchíd középső nyílásának. Szélessége jóval nagyobb, mint a Lánc-hídé. Az Erzsébet-hídon a kocsiút, melyen a jövendőbeli villamos vasút vágányai is le vannak fektetve, tizenegy méter széles, a Lánc-hídon közel hét és fél méter; a negyedfél méter széles gyalogjáró pedig még egyszer olyan széles, mint a Lánc-hídé. Ehhez járul, hogy az Erzsébet-hídon a tartószerkezet a gyalogjárón kívül van, míg a Lánc-hídon elválasztja a kocsiutat a gyalogjárótól.
Van a nem túl konstruktív női-férfi játszmák között egy nagyon vicces játszma: a Férfi = Vendég a háznál játszma. Tudod hogy ez miről szól? És a férjed? Ez a játszma az, amikor úgy csinál a veled egy háztartásban évek óta élő férfi, mintha csak beugrott volna vendégségbe. Nem találja a cipősszekrényt, a szennyestartót, a szemetest. Pakolgatni kell utána, mint egy luxusszállóban a személyzetnek. Nem tudja, hogy hol tartod az étkészletet és az evőeszközöket, a poharakat, ezért ki kell szolgálni. Nem, főzni nem fog természetesen, hiszen ő Vendég, nem is ismeri a konyhádat. Miután jóllakott, feláll, hiszen ő Vendég az éttermedben, majd a pincérek leszedik az asztalt és a konyhalányok elmosogatnak. Ha innen indul megjelenni a nagyvilágba, akkor elvárja, hogy összekészítsd az aznapi outfitjét, vagy becsomagolj a bőröndjébe. Természetesen nem tudja a mosógépedet kezelni, mivel hosszútávú vendég, így mosnod is kell rá. ORIGO CÍMKÉK - Vendég a háznál. Az, hogy tájékoztat, hogy mikor érkezik hozzád, igazából extra kedvesség a részéről, nem tartozik bejelentési kötelezettséggel, hiszen ő a Vendéged, akkor jön-megy, amikor kedve tartja.
A Vendég a háznál a Kossuth Rádió családi műsora. 1992. május 4. óta szól minden hétköznap. Jelenleg 11:32-től hallható, minden hétköznap. Vendég a háznál. Alcíme: Gyerekekről felnőtteknek Alapító szerkesztő: Horváth Ida Felelős szerkesztő 2012 és 2021 között: Keresztes Ilona Felelős szerkesztő: Hegyesi Gabriella Szerkesztőink: Diós Judit, Geri Klára, Mohácsi Edit, Süveges Gergő, Szendrei Edit Riportereink: Cataluccio Andrea, Juhász Tímea A műsor középpontjában a kezdetektől fogva a gyermek és az őt körülvevő család áll. Azt valljuk, hogy a gyermeket a fogantatásától kezdve mindvégig szeretet és védelem illeti meg a szülei és testvérei körében. Elkísérjük és segítjük a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban. Számunkra minden téma érdekes, ami ezt a területet érinti: a családi kapcsolatok, a házasság, a fogantatás, méhen belüli fejlődés, születés, csecsemőgondozás, testi és lelki betegségek, egészségügy, oktatás, könyvkiadás, családokat érintő kulturális események, családpolitikai döntések.
A Kossuth Rádió Vendég a háznál című családi műsora, melyben riportok, szakértői vélemények és tanácsok, egyéni élettörténetek, vallomások egyaránt előfordulnak. Műsorunk középpontjában csaknem harminc éve a gyermek és az őt körülvevő család áll. Azt valljuk, hogy a gyermeket a fogantatásától kezdve mindvégig szeretet és védelem illeti meg a szülei és testvérei körében. Vendég a háznál: zongora - Ukulele Magyarország. Szeretnénk segíteni a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban. Számunkra minden téma érdekes, ami ezt a területet érinti: a családi kapcsolatok, a házasság, a fogantatás, méhen belüli fejlődés, születés, csecsemőgondozás, testi és lelki betegségek, egészségügy, oktatás, könyvkiadás, családokat érintő kulturális események, családpolitikai döntések. Felelős szerkesztő: Hegyesi Gabriella, szerkesztők: Diós Judit, Geri Klára, Mohácsi Edit, Süveges Gergő, Szendrei Edit, riporterek: Cataluccio Andrea és Juhász Tímea
Ha úgy érzed, nem becsül a feleséged, akit imádsz, akkor érdemes lehet elgondolkodnod, hogy vajon adhattál-e okot arra, hogy felmerüljön benne ez a kérdés.
Szerintem meg az újságírónak kötelessége védeni azt, aki megosztja vele az életét. De azért persze jól emlékszem Juditra, aki megértette velem, mit jelent egy fogyatékos gyerek, nem felejtem a nagymamát, akivel évek óta váltunk leveleket örökbefogadott unokájáról, a papára, akinek abban segítettünk, hogy kímélje kisfiát egy tragikus haláleset után. Jól ismerem már a tízgyerekes mamát, aki bizonyára újra hív majd, mi lett a fiúval a műtét után, ismerem Misut és Balambért, vagy Katalint, akinek a fia már kinőtt bennünket, a látássérült falusi asszonyt, - mondhatnám a végtelenségig. Vendég a háznál kossuth rádió. - Melyek a leginkább visszatérő témák, problémák? - Nem eszik, nem alszik, nem beszél, nem szobatiszta, nem jön a foga, nem tud beilleszkedni a közösségbe, - ugye nem meglepő? - Van-e olyan problémakör, ami a műsor kezdetén nem volt jellemző, ami a mai kor hozadéka? - A növekvő társadalmi különbségek azok, amelyek egyre érzékelhetőbbek. Hogy mennyire szétszakadt a társadalom, következésképpen a gyerektársadalom.
Mi közük a gyerekeknek a történelemhez? Mit kezdjenek az Árpád kor vagy az ókor eseményeivel, amikor már 1956 történéseit is a múlt süllyesztőjéből ássák elő. Hogyan érthetik meg az iskolások, hogy a mi életünk és mindennapjaink is történelem lesz egyszer, ahogy a történelem is emberi hétköznapokból állt össze régen? 25 szelfi az Árpád-korból címmel írt könyvet Lőrincz László, amelyben a történelmi alakok a mai internetes közösségi térben kommunikálnak, és a mai szóhasználattal fogalmazzák meg üzeneteiket, esetleg vádjaikat egymásnak. A Pagony kiadó pedig Abszolút Töri címmel indított sorozatot, a keretmese gimnazisták időutazása. Minden kötetben más-más korszakba tér vissza 2-3 diák. A sorozat nyitó darabjában, A királyné violája c. regényben Mátyás király és Beatrix udvarába viszi őket a szerző, Mészöly Ágnes. A mai diákok a reneszánszkori Budán próbálják felvenni az akkori szóhasználatot, stílust, hogy ne tűnjenek ki a többiek közül, ne bukjanak le, és a kalandok során igyekeznek segíteni, de nem belepiszkálni a múltba.