1972. június 1. Pest Megyei Hírlap: Ünnepi úttörőgyűlést tartott a Ságvári Endre úttörőcsapat. 1972. június 3. Pest Megyei Hírlap: A város határában elérte a Dunát a Barátság II. kőolajvezeték. 1972. június 4. Májusfa a DHV épülő kéményóriása tetején: vagyis befejezték az építmény vasbetonozását. 1972. június 28. Topál Judit, a ceglédi Kossuth Múzeum régésze egy római kori villa és temető feltárását kezdte meg. 1973. Pest Megyei Hírlap: Kiváló dolgozó lett Tolnai Jánosné, általános iskolai szakácsnő. 1973. június 7. Óváros és Kertváros új vízhálózatának műszaki átadása. 1973. június 13: "97 tonna a levegőben! " A DKV benzinfrakcionáló üzemének első desztilláló kolonnájának felső részének helyére emelése. 1973. június 29. Pest Megyei Hírlap: A város kezdeményezi a nőket foglalkoztató kisüzemek létesítését. 1974. június 2. Pest Megyei Hírlap: Az ünnepi könyvhét pest megyei megnyitója Százhalombattán a DKV irodaházában. 1974. június 21. Pest Megyei Hírlap: Magyar-csehszlovák államközi egyezmény az Adria vezeték magyar szakaszának megépítéséről.
Pest Megyei Hírlap (1957-1995) A Pest Megyei Hírlap 1957. május 1-én indult, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapjaként. A lap főként megyei témákkal, kérdésekkel és aktualitásokkal foglalkozott, és mind belső tartalmában, mind külső megjelenésében is színvonalas megjelenésre törekedett. A lap induláskor 5-6000-es példányszámban jelent meg, de pénteki napokon, amikor a váci és a ceglédi mutáció is megjelent, már 9000 számot nyomtattak. Később a nagy népszerűségnek köszönhetően a korábban a heti egy alkalommal megjelenő nagykőrösi és a ceglédi mutáció hamarosan már kétnaponta olvashatták a térség lakói. Az újság mutációs kiadásai 1957 és 1991 között jelentek meg, és a mutációs számokban a városok hírlapjai a térség számára egy egyoldalas lapot nyomtattak. Az Érdi hírlap 1980-1991-ig hetente, a Ceglédi hírlap 1959-ig hetente kétszer, 1959-től naponta, a Gödöllői hírlap 1980-tól naponta, a Nagykőrösi hírlap 1957-1959 hetente kétszer, 1959-től naponta, a Monori hírlap 1959-1961-ig hetente és 1961-től naponta, a Váci hírlap 1957-1959 hetente, 1959-1961 hetente kétszer és 1961-től naponta, és kezdetben heti rendszerességgel szentendrei és abonyi mutáció is megjelent.
[4] 1995. február 4-én, a XXXIX. évfolyam 30. számaként jelent meg utoljára. Mellékletei [ szerkesztés] A lap összeállításakor figyelembe vették az egyes nagyobb települések és vonzáskörzetük hírigényének kielégítését, ezért olyan - jellemzően egy-két oldalas - mellékletekkel terjesztették az újságot, melyek az adott régióval kapcsolatos információkat foglalták össze. Ceglédi hírlap: 1959-ig hetente kétszer, 1959-től naponta Érdi hírlap: 1980-1991-ig hetente Monori hírlap: 1959-1961-ig hetente, 1961-től naponta Nagykőrösi hírlap: 1957-1959 hetente kétszer, 1959-től naponta Gödöllői hírlap: 1980-tól naponta Váci hírlap: 1957-1959 hetente, 1959-1961 hetente kétszer, 1961-től naponta Úgynevezett álmutációk is megjelentek: Buda-vidék, Tápióság, Dunatáj, Dabas és vidéke. [5] Digitális hozzáférés [ szerkesztés] A lap korábban megjelent számait a Pest Megyei Könyvtár digitalizálta 2017-ben, ezek a Hungaricana portálon ingyenesen hozzáférhetők. [6] Főszerkesztők [ szerkesztés] 1957–1960 szerkesztőbizottság 1960–1963 Bácskai László (1962-ig felelős szerkesztőként) 1963–1971 Suha Andor 1971–1978 Lőkös Zoltán 1978–1988 Sági Ágnes 1988–1991 Bárd András 1991–1992 Tallós Emil 1992–1995 Vödrös Attila Jegyzetek [ szerkesztés]
Gumicsont, figyelemelterelés vagy az ezer éves magyar államiság szerves fejlődése, beleértve az európai civilizáció sarokköveinek megvédését? Vármegyéket és főispánokat írna a gránitszilárdságúba a Fidesz. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jegyzi azt az Alaptörvény-módosítást, amely a jelenlegi megyéket "vármegyére", a kormánymegbízottakat pedig "főispánra" nevezné át. Az indok pedig: "A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.
Mégpedig a király által kinevezett, a vármegye élén a kormányzatot képviselő főtiszt megnevezése volt – szemben az alispánnal, akit helyben választottak. Akár ráhúzható lenne a mai kormánymegbízott-megyei közgyűlés kettősre a minta – de nem. Ugyanis az egykori főispánok, amellett, hogy bírói jogkörrel is rendelkeztek, a mai kormánymegbízottakénál jóval szélesebb körben nyúlhattak bele a helyiek életébe. Miközben a közéletet azonnal eluralta a vármegye-főispán vita – a megszólalók jelentős része gumicsontnak, figyelemelterelésnek látja a kormányzati kezdeményezést. Márpedig van miről elterelni a figyelmet: az infláció vágtat és a jegybank szerint is legkorábban ősszel lehet némi javulásra számítani, a forint immár tartósan elhelyezkedett a devizák futottak még kategóriájában, messze leszakadva a többi, régióbeli fizetőeszköztől. Szintén igyekezett a központi kommunikáció minél kisebb hírverést csapni akörül, hogy Orbán Viktor telefonon egyeztetett a magyar állam ellenségének nevezett ukrán elnökkel, majd hivatalosan is támogatta Ukrajna uniós tagjelöltségét.
650 Felnőtt 4. 900 Nyudíjas (nyudgíjas igazolvány bemutatásával) Támogatói jegy 10. 000 Regisztrációs jegy, autóbuszvezetői (csoportos jegy mellé) Kombinált Kombinált belépő 2 felnőtt + 1 gyermek 12. 200 Ft További gyermek kombinált belépőhöz (max. 4 fő) 3. 100Ft/fő Csoportos (kategóriánként 15 főtől) FT/FŐ Óvodás 1. 000 Gyermek (2-18 éves korig) 3. 100 Diák (18 éves kor felett) 4. 500 Nyugdíjas Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a belépőjegy egyszeri belépésre jogosít! Üdvözlés Nyitvatartás Jegyárak Térkép Aktualitások FT/FŐ Kisgyermek (0-2 éves kor között, igazolvány bemutatásával) 300 Ft 3. 500 Ft 3. 650 Ft 4. Veszprém Állatkert Jegyárak 2019. 900 Ft Nyugdíjas (nyugdíjas igazolvány bemutatása esetén) 10. 000 Ft 3. 100 Ft/fő 1. 100 Ft 4. 500 Ft 2018. júliusában nyitott meg a Veszprémi Állatkert új Afrika szavanna játszótere. Az élményjátszótér a Modern Városok Program keretében valósulhatott meg. Az élmény-foglalkoztatóban a gyermekek játékos módon kapnak betekintést az őslények világába. Repohár rendszer 2022-05-28 Bevezettük a repohár rendszert, ezzel megszüntetve az egyszer használatos műanyag poharakat.
Főoldal Helyek Aktív élmények Gyermekbarát Kutyabarát +36 20 553 7829 /Veszpremikisvonat Leírás Csoportok utaztatása egyedi helyszínekre is a városon belül. Indulás: március 15. -től - november 30-ig minden nap, egész órakor az Óváros térről, és minden órában félkor a Fejesvölgyi Állatkerti megállóból. Szeretettel Várunk Mindenkit! Jegyvásárlás Jegyek a sofőrnél válthatók. Jegyárak, kedvezmények Hároméves kor alatt ingyenes. ZOO Veszprém Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark - nyitva tartás, jegyárak - Programozoo. Gyermek jegy: 1300. - Felnőtt jegy: 1800. - Galéria Galéria megnyitása Ezt is nézd meg Veszprémi Állatkert A Veszprémi Állatkert az év 12 hónapjában várja a kicsiket és nagyokat egy hat kontinensen átívelő kalandra, ahol ráadásul nem csak az egzotikus dzsungelek, szavannák és sarkvidék közt lehet utazni, hanem időben egészen az őskorig, a dinoszauruszok világába is el lehet jutni. A festői Fejes-völgyben, valamint a Gulya-dombon elterülő vadaspark már több, mint 60 éve ad otthont több száz állatnak, az évek során pedig csak bővült ez a nagy család. Elolvasom Séta a Veszprémi Várban Fedezze fel Ön is a veszprémi várat és látnivalóit!
A játék mellett hasznos ismereteket is el lehet sajátítani a Veszprémi Állatkertben, a Zoopedagógia foglalkozásokon amellett, hogy még több érdekességet megismerhetnek a gyermekek a különböző kontinensek állatairól, hasznos környezet- és állatvédelmi ismeretekkel is gazdagodnak. De, hogy ne csak a mai kor érdekességei nyíljanak ki mindenki előtt, a Veszprémi Állatkert Dinó Parkjában a több millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszuk élethű másaival lehet találkozni, sőt a gyermekek egy igazi régészeti feltárásban is részt vehetnek, ahol garantált a felfedezés élménye. A Veszprémi Állatkert felfedezésére érdemes rászánni egy egész napot, hiszen ahogy a szlogenjük is hirdeti: Élőben az igazi.
Március 1-től-március 31-ig 09:00-15:00 Hétvégén 09:00- 16:00 Április 1- április 30-ig 09:00-17:00 Hétvégén 09:00- 17:30 Május 1- szeptember 30-ig 09:00-18:00 Hétvégén 09:00- 18:00 Október 1- október 31-ig 09:00-16:30 Hétvégén 09:00- 17:00 November 1- november 30-ig 09:00-15:30 Hétvégén 09:00- 16:00 December 1- február 28-ig 09:00-15:00 Hétvégén 09:00- 15:30 A szabályokról, állatkertben való közlekedésről, az Állatkert honlapja nyújt részletes felvilágosítást. Fotók: MTI /
Fejlesztések A fejlesztések keretében 2016-ban megnyílt hazánk legnagyobb Földtörténeti kiállítása és dinoszaurusz parkja, ahol 50 életnagyságú dinoszaurusz szobor tekinthető meg. 2017-ben az Axis szarvas csapat kapott új tágas kifutót, és az Afrika szavanna állatállománya bővült orrszarvúval, és ezenkívül a lakók közé lámák, dromedárok, makik, alpakák, dámszarvasok és sörényes juhok is érkeztek. A gyermekek között legnépszerűbb talán az egyedi tervezésű Kölyökdzsungel játszóház és terrárium, és az Afrika-szavanna kifutója, amely 2018-ban játszótérrel bővült. A játszótéren a gyerekek átélhetik a világhírű Serengeti Nemzeti Park különleges állatvilágának hétköznapjait. Népszerű az élményhajó, amelyen játékosan ismerhetik meg, hogyan érkeztek meg az első lakók Afrikából az állatkertbe. A 2014-ben nyitották meg az Elefánt Parkot, és a vizes élővilágot bemutató projekt keretében borjúfókákkal és pingvinekkel ismerkedhetnek a látogatók. Elérhetőség 8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán u. 17. Autóval a 8-as főútról jobbra, a Tapolcai elágazó utáni úton közúti táblák jelölik az Állatkertet.
Elolvasom Víziközmű Múzeum A Víziközmű Múzeum és Kiállítóterem a 120 éve működő Veszprémi ivóvízellátásnak állít emléket és bepillantást enged egy tematikus kiállítással a "vízműves" szakma szépségeibe és részleteibe. Elolvasom Szent István völgyhíd Veszprém egyik híres jelképe, a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt, a kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt Szent István Völgyhíd. Ezen híd Magyarország egyik legnagyobb és legszebb völgyhídja. Tervezője Folly Róbert volt. Elolvasom Rovaniemi lépcső A Rovaniemi lépcső a veszprémi Kolostorok és Kertek sétaútvonal területén található, az A Part Alatt - Népmesék játszótér mellől halad felfelé, egészen a Gulya-dombig. A lépcső meglehetősen meredek, viszont cserébe a vadregényes környezet kölcsönöz a lépcsőnek egyfajta egyedi, kalandos hangulatot, így annak megjárása bármely korosztály számára kitűnő élményt nyújthat. Elolvasom