A Clostridium difficile (C. difficile) egy anaerob, Gram-pozitív baktérium, amely fiziológiailag jelen van a hüvely és a belek baktériumflórájában (és ezért kimutatható a székletben). Azáltal, hogy a bélben nekrotizáló toxint termelnek, bizonyos törzsek vastagbélgyulladást okozhatnak az emberben, különösen akkor, ha nagy mennyiségben képesek szaporodni a bélben (ez történik például akkor, amikor a bélflóra a számukra kedvező irányba változik, mint pl. például hosszan tartó orális antibiotikum terápia után). Azoknál az embereknél, akik hosszú ideje antibiotikumot szednek, nagyobb a kockázata ennek a fertőzésnek. Gondozás és kezelés Különféle antibiotikumok alkalmazhatók a Clostridim difficile fertőzések kezelésére. Elsődleges fertőzés esetén a kezelés metronidazolt (enyhe fertőzés esetén), vankomicint vagy fidaxomicint foglal magában. A kezelést szájon át kell adni, és legalább 10 napig folytatni kell. Ha lehetséges, a többi antibiotikumot abba kell hagyni. Jó tudni, hogy a fertőzés a betegek körülbelül 20%-ánál visszatér.
Utolsó frissítés 16. január 2022. Mivel a Clostridium difficile kimutatható a székletben, megfertőződhet ezzel a baktériummal a száj és más nyálkahártyák (például az orr vagy a szem) megérintésével, miután széklettel szennyezett tárgyakat vagy felületeket kezel. A Clostridium difficile hosszú ideig élhet tárgyakon és felületeken A legfontosabb megelőzési szabályok a következők: moss kezet vécéhasználat után és minden esetben étkezés előtt; győződjön meg arról, hogy a használt WC tiszta, különösen, ha azt korábban hasmenéses személy használta. A Clostridium difficile fertőzéssel kapcsolatos tünetek és betegségek A Clostridium difficile fertőzéssel kapcsolatos tünetek és betegségek a következők: vizes hasmenés (napi legalább három székletürítés két vagy több napon át) láz étvágytalanság hányinger hasi fájdalom colitis (gyulladásos folyamat a vastagbélben) pszeudomembranosus colitis (olyan szindróma, amelyet láz, hányinger és hasmenés jellemez az antibiotikum-kezeléssel egyidejűleg) Mi a Clostridium difficile?
Jelenleg ProGastro 825-öt szedek pár napja a gasztroenterológusom javaslatára. A hasmenésem továbbra sem múlt el. Normális, hogy negatív lelet után is megy a hasam, és hogy a színe és a szaga nem változott? Amennyiben igen, akkor mennyi idő, amíg a bélflóra helyreáll? Hány alkalommal, milyen időközönként kell megismételni a clostridium difficile tesztelést ahhoz, hogy 100%-ig biztos legyen a negatív eredmény? Milyen étrendet kövessek? Válaszát előre is köszönöm! Legfrissebb cikkek a témában Dr. Pék Tamás válasza clostridium difficile témában Tisztelt Kérdező! A C. difficile okozta hasmenés kiújulása sajnos nem ritka. Ha igazoltan átesett már egy fertőzésen, és gyógyult, akkor nem kell széklet vizsgálatot végezni, mert kezelni akkor sem kell, ha esetleg a toxin kimutatható a székletből. Ugyanakkor a negatív székleteredmény sem zárja ki a fertőzés kiújúlását, mert pl. a toxin viszonylag gyorsan elbomlik, és így álnegatív eredményhez juthatunk. A klinikai tünetek az irányadóak. Sajnos nincs olyan gyógyszer jelenleg, amit követően 100%, hogy negatívvá válna az eredmény.
A PPI-k lehetséges kockázati tényezőként történő felhasználásáról továbbra is ellentmondásos viták folynak [7]. Vardakas és mtsai. öt tanulmány metaanalízisében olyan tényezőket azonosított, amelyek növelik a magas virulensségű BI/NAP1/027 törzs fertőzésének kockázatát. Megállapították, hogy a fluorokinolonok alkalmazása és a 65 év feletti életkor a fő kockázati tényező. Más clostridium törzsekhez képest a cefalosporinok és a klindamicin alkalmazása csak alacsony fertőzés kockázatával járt együtt [8]. A tünetek spektruma A clostridialis fertőzés klinikai megnyilvánulásai közé tartozik a Clostridium difficile által társított hasmenés, a pseudomembranosus colitis és a fulmináns colitis egy toxikus megakolon képződésével. A betegség diagnosztizálását tipikus klinikai tünetek, például tartós hasmenés jelenlétével, a toxintermelő Clostridium difficile és a toxin mikrobiológiai bizonyítékaival a székletkultúrában vagy a pseudomembranosus colitis endoszkópos és szövettani bizonyítékaival mutatják be [9-11].
Ha az antibiotikum-rezisztencia kialakulásáról és következményeiről szeretnél olvasni, kattints korábbi cikkünkre. Kép forrása:
Azokat a betegeket, akiknél szóba jött az FMT, a CDI súlyossága alapján választották ki. Fulmináns fertőzésben már első kezelésként az FMT-t alkalmazták a betegség további súlyosbodásának megelőzése végett. Egyébként a következő betegcsoportokban vették fontolóra az FMT használatát: (1) akikben legalább három enyhe-mérsékelt fokú CDI epizód fordult elő, és a vankomicin kezelés (egy másik antibiotikummal együtt vagy anélkül) nem gyógyította meg őket; (2) akiknek legalább két súlyos, kórházi kezelést igénylő CDI epizódjuk volt; (3) akiknek mérsékelt fokú CDI-jük volt, és legalább 1 hétig nem reagáltak a standard (vankomicin) terápiára; akiknek súlyos és/vagy fulmináns CDI-jük volt, és 48 órán belül nem reagáltak a standard kezelésre, vagy toxikus megakolon alakult ki náluk. Széklet donorként elsősorban családtagokat vagy elsőfokú rokonokat igyekeztek keresni a szerzők. Ha ilyen nem állt rendelkezésre, egészséges önkéntesek voltak a donorok. A beteggel együtt élő családtagok előnye, hogy ugyanazoknak a kockázati tényezőknek vannak kitéve, mint a beteg, s ezért minimális annak a valószínűsége, hogy egy új fertőző ágenst visznek be a betegbe.
Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni, amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint 4, 5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban. Így bukta el Macron a nemzetgyűlési többségét | Mandiner. Az a fránya egészség A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6, 2 a nők pedig 6, 1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni.
Bár maga Macron népszerűsége mélyre jutott ciklusa során, az elnökválasztás előtti hónapokra egyre inkább biztos befutónak látszott már – nem csekély mértékben a jellemzően a kormányon lévőket erősíteni tudó – ukrajnai – háborús helyzet miatt. Macron az államfőválasztáson másodszor is győzött, miközben Marine Le Pen harmadszor is elvérzett. Nyugdíjkorhatár 2019 férfiak startlap. Kérdés maradt az államfőválasztás után, hogy az újabb győzelmet könnyedén le tudja fordítani-e nemzetgyűlési tarolásra Macron. Nos, nem ez történt. Miután az elnökválasztás első fordulójában a radikális baloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon alig maradt le Marine Le Pen mögött, a baloldal volt az, aki momentumára talált a voksolás után. Mint erről szóló minapi elemzésünkben ( Balra leng a francia inga) írtuk, a baloldali-progresszív pártok közösen indultak el a nemzetgyűlési választáson, és a cél az volt, hogy többséget szerezve baloldali miniszterelnököt tudjanak állítani Macron mellé. Ilyen balos összefogás utoljára 1997-ben jött létre, akkor a szociktól a kommunistákig terjedő "plurális baloldal" szerzett többséget Chirac országlása idején.
A vasárnap lezárult kétfordulós nemzetgyűlési választáson az elnök pártja elveszítette parlamenti többségét. A rekord alacsonyságú, alig 47, illetve 46 százalékos részvétellel lezajlott voksolás második fordulójában az elnöki LREM párt a szavazatok 38, 6 százalékát szerezte meg, ezzel 245 széket szerezve a Nemzetgyűlésben (a többséghez 289-re lenne szükség). A NUPES néven futó baloldali koalíció 31, 6 százalékot szerzett, ők 131 képviselőt küldhetnek majd a törvényhozásba. A választáson ugyan csak harmadik helyen futott be, mégis a Nemzeti Tömörülés érezheti magát a legnagyobb győztesnek: miközben öt éve a kétfordulós rendszer sajátosságai miatt is csak mindössze 8 képviselőt küldhettek, most a második fordulóban elért 17, 3 százalékkal immár 89 képviselővel lehetnek jelen a Nemzetgyűlésben. A mérsékelt jobboldali Republikánusok koalíciója alig 7, 3 százalékot ért el, ám ezzel is 61 képviselővel tudnak ezek után rendelkezni. Itt az új nyugdíjkorhatár nőknek és férfiaknak 20019-re! negyedik oldal. A francia nemzetgyűlési választások második fordulójának térképe (forrás: Wikipedia) A meglehetősen kiegyensúlyozott eredmények miatt a francia választási térkép is színpompás lett.
Elmondható, hogy továbbra is Franciaország északi, keleti és délkeleti régiói (jellemzően a sűrűbben lakott, fejlettebb, iparosodottabb (ugyanakkor bizonyos ebből fakadó válságjelenségekkel is küszködő területei) szavaztak jobbra, miközben a nyugati területeket Macron avagy a baloldaliak vitték el (ahogy persze Párizst és környékét is). Emmanuel Macron a választókat erős többség megszavazására biztatta a voksolás előtt – de pártját inkább megbüntették, kisebbségbe küldték a polgárok. A nemrégiben kinevezett miniszterelnök asszony, Élisabeth Borne előzmények nélkülinek nevezte az eredményt, mondván, hogy a modern Franciaország még nem látott ilyen eredményt, mint a mostani. Nyugdíjkorhatár 2019 férfiak és csirkék. "Ez a szituáció rizikót jelent hazánk számára, különösen a hazai és nemzetközi veszélyhelyzetek fényében" – fogalmazott Borne, aki ígérete szerint működőképes többséget szeretne ebből is létrehozni. Macroni többség hiányában azonban a többi erőn, főleg az egyesült baloldalon és a jobboldalon a franciák szeme: vajon mennyire hajlandóak együttműködni a hirtelen megroppant hatalmú, beszűkült mozgásterű elnökkel.