Zománcozott-aranyozott vereteket, az egykori templom harangjának darabjait és egy érmegyűjteményt is találtak a régészek. A Kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű, téglából épített Árpád-kori templom alaprajzát, valamint több helyen átvágták a védelmi célú sáncrendszert – írta meg a. A régi és az új információk alapján a régészek úgy vélik, hogy az 1241–1242. évi tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét fedezték fel. Habár a most megnyitott területen rendellenesen fekvő emberi maradványok nem voltak, a tatárjárás egyértelmű további bizonyítékai nagy számban kerültek elő a föld alól. Az együttműködő múzeumbarát önkéntesek fémkeresőkkel számos fémtárgyat, köztük a tatárjárás idejéhez köthető fegyvereket, pénzeket, övcsatot, ékszereket találtak a föld mélyén. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum régész-múzeumigazgatója a portálnak elmondta, hogy kétségtelenül e pusztulási horizonthoz kapcsolhatóak azok a kiemelkedően igényes zománcozott-aranyozott, a francia Limoges-ban készített veretek, melyek egykor a templom körmeneti keresztjét ékesítették.
Az értékes könyv legvégére pedig az egyes gyűjteményekre vonatkozó fontosabb kiadványok, tanulmányok listáját tettük közzé azok számára, akiket még részletesebben érdekel egy-egy gyűjtemény, múzeumban őrzött műtárgy. A könyv szerkesztője ifj. Gyergyádesz László. Szerzői: Bezsenyi Ádám, ifj. Gyergyádesz László, Hajagos Csaba, Kalmár Ágnes, Mészáros Ágnes, Dr. Rosta Szabolcs, Sáfár Anna, Wilhelm Gábor. Az angol fordítás szintén egy munkatársunkat, Osztényi Éva Gizellát dicséri. A PRINT 2000 Nyomdában kivitelezett kiadvány grafikai tervezője pedig Balanyi Károly, a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének elnöke. A könyv megvásárolható kedvezményes, 5. 500 forintos áron a Cifrapalota pénztárában nyitvatartási időben, keddtől vasárnapig, 10–17 óra között. Forrás: Kecskeméti Katona József Múzeum Több cikkünkben, többek között ebben is írtunk korábban a Kecskeméti Katona József Múzeumról.
Orvos- és Gyógyszerészettörténeti gyűjtemény [ szerkesztés] 1985 januárjában a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével jött létre Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár laboratóriumi főorvos közreműködésével. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Intézménytörténet a honlapon Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 147506824 LCCN: n84222205 ISNI: 0000 0001 2295 1219
A 2015 január elsejei adatok szerint az uniónak akkor 508 millió 450 ezer lakosa volt, 2018 január elsején pedig 512 millió 600 ezer. A tanulmány minden uniós tagállam lakosságát elemezte 1950-től napjainkig. Magyarország népessége 2010 relatif. Ebből az derül ki, hogy a népesség szinte minden tagállamban nőtt az elmúlt hetven évben, kivéve Bulgáriát és Lettországot - a bolgárok 303 ezer fővel, a lettek 41 ezerrel vannak kevesebben most, mint 1950-ben. Számunkra azonban érdekes adat, hogy ugyan az 1950-es években mért lakosságszám alá nem csökkent Magyarország népessége, nagy visszaesés azonban nálunk is bekövetkezett: a pár évtizeddel ezelőtti több mint 10, 5 milliós lakosság mára 9, 6-ra zsugorodott. A legnagyobb arányú, 22 százalékos csökkenés januárban volt, míg márciusban 15 százalékkal több halálozás következett be 2017 azonos hónapjaihoz képest – tette hozzá a KSH. A hivatal adatai szerint a házasságkötések száma nőtt: 50 900 pár kötött házasságot, 328-cal több, mint 2017-ben. A legnagyobb, 9, 1 százalékos növekedés augusztusban, a legjelentősebb, 9 százalékos csökkenés pedig júliusban volt.
Ugyanis tovább csökkent a születésszám (97 ezer gyerek született), és megtorpant a halálozások néhány éve javuló tendenciája (133 ezren haltak meg tavaly) - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2002-es évről szóló tájékoztatójából. E szerint egyre több nő jut ezer férfira: már több mint tíz százalékkal vannak többen. A tavalyi évet figyelve elmondhatjuk: a népesség egyre iskolázottabbá válik, és kulturális fogyasztása is nő. Magyarorszag nepessege 2019. Szlovákiában is fogy a magyar Nemcsak Magyarország népessége és a magyarországi magyarok száma csökken, hanem a Szlovákiában élőké is: az elmúlt tíz évben 50 ezerrel lettek kevesebben az ottani magyarok a legfrissebb népszámlálási adatok szerint.
A megyék közül Pestet, Győr-Moson-Sopront, Komárom-Esztergomot, Szabolcs-Szatmár-Bereget, valamint Hajdú-Bihart is számottevő, 2 000 fő feletti bevándorlási többlet jellemezte 2019-ben a KSH adatai alapján.
Ez azt jelenti, hogy 2011-ben egy édesanya átlagosan 1, 23 gyermeknek adott életet. A fenti grafikonon jól látható, hogy innen indult meg egy emelkedő tendencia, ami 2016-ban érte el lokális maximumát 1, 49-es értékkel. Az ezt követő három évben változatlan értékű termékenységi arányszám mellett kezdett el csökkeni a születések száma. Ennek oka a szülőképes korú nők létszámának tartós csökkenése. Magyarország népessége 2010 qui me suit. Kevesebb potenciális anya változatlan gyermekvállalási kedv mellett is kevesebb újszülöttet hoz világra. Ebben történt változás a 2020 első nyolc hónapjában, mivel a születésszám növekedés a TTA értékének emelkedésével párhuzamosan ment végbe. Az idei év első nyolc hónapjának termékenységi arányszám 1, 54-re javult. 2020 első félében az ország valamennyi régiójában emelkedett a születésszám, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (11, 6 százalék) és Észak-Alföldön (9, 6 százalék), míg a legkisebb mértékű növekedés Budapesten (0, 6 százalék) és Közép-Dunántúlon történt (1, 2 százalék). Nagyon fontos lenne, hogy Magyarországon legalább 1, 8 körüli gyermekre emelkedjen a termékenységi arányszám.
Ez az érték még mindig nem biztosítja a társadalom reprodukciós szintjét, de e nélkül a jelenlegi születésszámok viszonylag gyorsan tovább csökkenhetnek az elkövetkező tizenöt évben. A magyar társadalom fennmaradásához ennél is magasabb, nagyságrendileg 2, 1-es termékenységi arányszámra lenne szükség. Vándorlás A régiók vonatkozásában Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje a leggyengébb, de a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld is inkább kibocsátó területek. A legnagyobb belföldi vándorlási veszteség jellemzően Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben figyelhető meg. Megduplázódott a házasságok száma Magyarországon az első negyedévben. Ezzel szemben Pest megye, a kiugróan magas, 16 ezer fő körüli éves vándorlási többletével a belföldi mobilitás nyertese, de Közép- és Nyugat-Dunántúl belföldi vándorlási egyenlege is pozitív volt az elmúlt években. Pest megye után Győr-Moson-Sopron megye tekinthető a második legnépszerűbb lakóhelynek a belföldi vándorlási különbözetek alapján. Budapest is a belföldi vándormozgalom egyik legfőbb célterülete, ám a főváros vándorlási különbözete 2016-tól mégis negatív.