Sőt, akár meg is lehet látogatni! Finnországban a mai napig óriási hagyománya van a Mikulás-kultusznak. A finn népi mendemondák szerint Korvantunturi-felföldön, az orosz határ közelében fekszik a Mikulás titkos bázisa. A regék úgy tartják, hogy a Mikulás ezen a bázison készül fel a nagy decemberi útjára, itt készül az a temérdek játék, amely kiszállításra kerül, és itt csomagolja a manói segítségével a mikuláscsomagokat. A finnek, a hagyományok tiszteletére való tekintettel (és persze némi turisztikai körültekintéssel) Rovaniemi-ben, Lappföld fővárosában ténylegesen felépítették ezt a meseszerű Mikulásvárost. Mikulás, az irodájában A Mikulás, vagyis finnül Joulupukki ténylegesen itt él a manóival (juolutonttu-k), és feleségével a Karácsonyanyóval (Joulumuori). A Rovaniemi városának határában található minivárosban lehetőségünk van megtekinteni a Mikulás főhadiszállását, találkozhatunk a manóival, megsimogathatjuk a rénszarvasait. Finn télapó neve 1. Upc connect box nincs internet free Finn télapó neverland Ars Una Bon Voyage kétszintes emeletes tolltartó Finn télapó nevers Kabát Parka kabát - Felsőruházat, | Decathlon Kiszelly zoltán felesége Banki ingatlan árverés győr Nagy mell szexpartner c Giga ugrálóváras játszópark demjén
A Télapó és a rénszarvasok összekapcsolódása ezért logikusnak tűnik, a Télapó-ünnep megjelenésének idején azonban még nem jellemző. A Télapót a 19. század óta azonosítják Szent Miklóssal. Az is megfigyelhető, hogy a 20. század első felében még a Télapót a mennyországban trónoló bácsiként ábrázolták, segítői pedig az angyalok vagy krampuszok voltak. A viszonylag fiatal Télapó-ünnepkör tehát úgyszólván a szemünk láttára fejlődik, alakul. (Lásd még:) A 20. század közepe táján jelent meg az az elképzelés, hogy a Télapó Lappföldön lakik, és szánját rénszarvasok húzzák. Ma már nehéz lenne megállapítani, kinek vagy kiknek a fejéből pattant ki az ötlet, elterjedésében azonban a modern tömegkommunikáció nagy szerepet játszott. Én úgy tippelem, hogy valahol Nyugat-Európában bukkanhatott fel az ötlet, hiszen Európa azon felének voltak kapcsolatai a Skandináv országokkal és benne a Lappfölddel. HírExtra - Hogy hívnak, Télapó?. A gyerekek elkezdtek leveleket írogatni a Télapónak, Lappföldre. Egy idő után a finn posta megválaszolta ezeket a leveleket, s világhódító útjára indult a finn Télapó, vagyis Joulupukki.
Így a diktatúra felpuhulása után a két kultusz keveredni kezdett egymással, míg mára inkább talán a Mikulás nyerte vissza a jelentőségét. A Télapó ugyanis erősen összefonódott a vallástalanság és a kommunizmus korszakával. A finn Karácsony apó bonyolultabb hagyományai Ugyanakkor a szintén keveredett finn hagyományban talán jobban meg lehet fogni a magyar "tél apó" eredetét is. Egyes finn vélemények szerint sámánisztikus gyökerekre, termékenységi rítusokra vezethető vissza ez az alak is. A finnek ma Joulupukki (Joulu: karácsony, pukki: apó) néven emlegetik a Karácsony apót, idegenforgalmi nevezetességként is mutogatják lakhelyét a távoli Északon. Ám eredetileg náluk sem pozitív alakról volt szó. Vészjósló alak volt az eredeti tél apó. Egy régi finn mondás szerint az "elődök" egyike, a nuttipukki éppen hogy nem hozott semmit, hanem elvitte a karácsonyt, amelyet (Szent) Tamás hozott. Az ő "tél apójuk" eredetileg ugyanis részben a nuttipukki hagyományából ered. Ebből az első rész, a "nutti" nem sámánisztikus eredetű, hanem névnap, amely a dán király(ok)ra, Knutra, Kanutra emlékeztet minden év január 13-án.
Bár Miklós-napig még szűk egy hónap, karácsonyig pedig nagyjából hat hét van hátra, az igazi Télapóként emlegetett, lappföldi finn Mikulás már Magyarországon van. Néhány tervezett megjelenéséről már tudni lehet: Joulupukki holnaptól a miskolci Avalon Parkban adja át személyesen az ajándékokat egészen december 23-ig: a részletekért kattints ide! Eközben persze más helyekre is ellátogat majd: már biztos, december 6-án a Vörösmarty téri karácsonyi vásárban találkozhatsz vele, délután négy és öt óra között. A skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-bak, más néven Julbukk vagy Julbock, aki az északi fagyos tél démona, és ajándékot hoz. Finn télapó neve meaning. Ennek leghíresebb változata a lappföldi Joulupukki, akinek figurája egyértelműen azonosult a Télapó alakjával. Infó: Wikipédia
Arany egyébként versében "garázda tél apóként" emlegeti őt, amiért még mindig hó borítja a telkét. Mikszáth Kálmán 1879-ben "rosszkedvű Tél apót" említ, aki egy mohos barlangban él. Mindkettejüknél a telet személyesíti meg a lény, ajándékosztásról szó sincs. Először Komjáthy Jenő írta le egyben a szót, 1895-ben, és Télapó címmel verset is faragott. Ebben már "hó szakálla" van a Télapónak, de "lehe jégcsap, képe ráncos", sőt haláli táncot jár, miközben a szárnya "zúz", az árnya pedig "bús" - ez tehát inkább vészjósló alak, nem ajándékosztó figura. Az óvodákban azonban nem 1950-ben tűnt fel először a Télapó: a szerint Héjj Erzsébet "Télapó az óvodában" címen pedagógiai segédletet is kiadott már 1933-ban. Már említettük, hogy az ötvenes években a Szabad Nép nyomán hivatalos irányzattá válik a Télapó-ünnep az iskolákban és az óvodákban. Finn télapó neve 3. A Télapó és a Mikulás kultuszának összeolvadását a keményebb Rákosi-korszak után a Kádár-korszak enyhébb periódusaiban, a hatvanas évektől lehet megfigyelni.
Még korábban pedig nyilván rénszarvaspásztor, de ezt nem említette, hiszen mindnyájan tudjuk. Ezek után csodálkozva tapasztaljuk, hogy a finnugor mitológiában nyoma sincs olyan szereplőnek, akinek az lenne a legfőbb dolga, hogy rénszarvasszánon utazva ajándékot (sokat) hozzon nekünk. Vannak ugyan mindenféle öregemberek mint Ukko, Juma, Mir-Szuszne-Hum stb., de ők demiurgoszok: a világ teremtésében, majd ellenőrzésében, irányításában visznek fontos szerepet, ajándékosztásra nincs idejük. Előfordul rénszarvas is a finnugor mitológiában: a lappok ősapja, Mjandas rénszarvas volt. Befejezve tájékozódásunkat a Mitológiai Enciklopédiában (I-II. Bp. 1988. ), megállapíthatjuk, hogy a Télapó más népek találmánya. Az interneten tájékozódva több helyen is olvashatunk eme kedves öregúrról (pl. ), és megismerkedhetünk a Télapó és a köréje szövődött hagyomány eredetével. Ezután joggal merül föl bennünk a kérdés: hogyan kapcsolódott össze a Télapó-hagyomány a Lappfölddel? Finnország – a természet országa, nyáron – Világutazó. Talán ügyes finn marketingfogásról van szó?
Ninivében az első nap Jónás a piactéren prédikál, de szavai hatástalanok maradnak. Ez értelmezhető úgy, hogy a kezdő költő megpróbál mondani valamit az embereknek, de az emberek többségét nem érdekli a művészet. Mondhat egy költő akármit, attól semmi sem fog megváltozni. A második nap Jónás a színészek és mímesek terén prédikál, ez értelmezhető a költői pálya következő szakaszaként. A már nem kezdő költőt befogadja a művészvilág, de mondanivalója a művészeket sem érdekli, ezért újabb kudarc vár rá. Szent István Társulati Biblia - Jónás könyve - Jón 1. Az, hogy az átlagember nem kíváncsi a költő üzenetére, még érthető, de hogy a művészek sem, az komoly kérdést vet fel: azt, hogy egyáltalán érdemes-e költészettel foglalkozni. A harmadik napon Jónás a királyi udvarban prédikál, ahol örömmel fogadják, helyet is adnak neki, de csak azért, hogy nevethessenek rajta. Ez érthető úgy, hogy a befutott költő az adott politikai rendszer kegyeltjévé válik, és megkapja a lehetőséget, hogy megmutassa, mit tud. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a politikusok, a hatalmon levők vagy bárki más komolyan venné őt, megszívlelné szavait.
Az Úr megparancsolja Jónásnak, hogy menjen Ninivébe, de Jónás ennek nem akar eleget tenni. A feladat teljesítése helyett sivatagba vágyott, ahol békesség, magány venné körül. Az első részben megismétli vágyát: "tegyetek egy magányos erdőszélre, hol makkon tengjek és keserű meggyen, békében, s az Isten elfeledjen! " Az Úr egy nagy vihart gördít Jónás szándéka elé, melyet Babits nyomatékosít is: "S kelt a tengernek sok nagy tornya akkor ingó és hulló kék hullámfalakból. " Jónás indoklása az őt megszólító kormányos menekülésére: "Mi közöm nékem a világ bűnéhez? Babits mihály jónás könyve elemzés. Az én lelkem csak nyugodalmat éhez. Az Isten gondja és nem az enyém: senki bajáért nem felelek én. " Jónás gyáva és rest ahhoz, hogy teljesítse az Úr kívánságát. Menekül az Úr parancsa elől, csendes magányba vágyik, ahol elrejtőzhet embertársai és az Isten elől. Úgy érzi, semmi köze nincs más emberekhez, Isten feladata róluk gondoskodni. Jónás szánalmas ebben a helyzetben, nem tud menekülni az Úr akarata elől: Isten a hajón is utoléri őt.
Talán csak fordítási hiba az a kicsi eltérés, hogy az egyik műben ricinusbokokor, míg a másikban nagylevelű tök szerepel Jónás ideiglenes árnyékadójaként. Az Úr ezeket, a növényeket azért teremtette, hogy szemléltesse a szeretett erejét, bár Jónás akkor mit sem tudva azt hitte, hogy csak az ő jóléte kedvéért teremtődtek. Ezért háborodott fel azon, hogy másnapra az Isten küldte féreg elpusztította a neki árnyékot adó növényt. Ninive romlását váró Jónásra az Úr forró napsütést és tüzes szellőt küldött. Jónás szenvedésben ekképpen imádkozott: "Lelkem vedd vissza, kérlek, mert jobb már hogy meghaljak, semhogy éljek. ", és ekkor az Úr kérdőre vonta őt. "Azt hiszed jogos a haragod a ricinusbokor miatt? Babits Mihály: Jónás könyve :: galambposta. " Mire Jónás kifakadt:"Méltán haragszom azért, míg csak élek! " Az Úr ekkor elmagyarázta Jónásnak, hogy miért bocsátott meg Ninive lakóinak. Hisz Jónás is ragaszkodik az egynapos bokorhoz, bár nem ő nevelte, akkor az úr hogyne ragaszkodhatna egy városnyi megtévedt, de megtért lélekhez. Összegzésűl Babits a biblia történetet szinte változatlanul, de sokkal élvezhetőbb, olvashatóbb, szatirikusabb formában írta le.
Az államilag elismert költő inkább csak bohóc. A tételnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9