Fűszerei a fahéj, a csillagánizs, a szegfűszeg, a citromhéj, a narancshéj, a gyömbér és a szerecsendió. Ez utóbbi kettőből nagyon kevés kell, mert intenzív ízük van. Süssünk illatos foszlós diós kalácsot, tegyünk bele aszalt szilvát, fűszerezzük fahéjjal! A csokoládés-szilvás kevert süteményekbe is aszalt szilva kerül az olvasztott csokoládé mellé. Ízesítsük kevés gyömbérrel. Egy fehér vaníliás pohárkrém aszalt szilvával pedig nem csak mennyei, de mutatós desszert is.
A téli hónapokban szeretjük az aszalt gyümölcsöket. Az aszalás és szárítás megőrzi a gyümölcsök eredeti ízét, vitamintartalmuk egy részét, hasznos ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaznak, és nem utolsó sorban nagyon finomak. Az egyik legnépszerűbb köztük az aszalt szilva, amely édes és sós ételekhez egyaránt kiváló. Kevés olyan gyümölcs létezik, ami ennyire sokoldalúan felhasználható. Többféle húshoz is illik: csirkéhez, pulykához, sertéshúshoz, marhahúshoz, vadakhoz. Átveszi a fűszerek és a hús ízét, ugyanakkor jól ki is egészíti azokat. A desszertekből szinte elmaradhatatlan. Pitékbe, kevert süteményekbe, kalácsokba, bejglikbe, de akár tortákba is illik. Mártások, szószok hozzávalója lehet. Vendégváró sós süteményt is süthetünk vele, akár omlós, akár leveles tésztába töltjük. Attól függően, hogy milyen ételbe használjuk, érdemes előtte beáztatni a szemeket, ha felnőtteknek készül az étel vagy sütemény, vörös borba, muskotályba, likőrbe. Gyerekeknek készülő fogásokhoz narancslébe vagy mézes mártásba áztassuk az aszalt szilvát.
Az aszalt szilva jótékony hatásairól nem sokat hallhatunk, pedig van bőven. Azon kívül, hogy nagyon ízletes csemege, ezen kívül jó az emésztésnek, segíti a máj méregtelenítését, megszünteti a székrekedést, serkenti a veseműködést, elűzi a fáradtságot, regenerálja a szervezetünket. Például Erdélyben szilvát esznek a rák gyógyítására. Lehet szilvalekvárként, nyersen vagy aszalt szilva formájában is fogyasztani. A szilva gyógyító ereje a kimagaslóan magas antioxidáns tartalmában van. Frissen is érdemes szezonban sokat fogyasztani belőle, de aszalt szilvaként is hatásos, valamint lekvárként is. Tehát érdemes belevágni az aszalt szilva készítésébe. Ha nincs otthon aszalónk, akkor lehet sütőben is aszalni a szilvát, ez ne legyen kifogás. Aszalt szilva készítése 1. Először is én megmosom a szilvákat citromsavas (citromlés) vízben. Néhol azt lehet olvasni, hogy nem szabad megmosni, de én inkább jól megmosom, ebben a citromsavas vízben a szilva héja is jól tisztítható. 2. Kettévágom, majd kimagvazom.
Néhány egyszerű lépésben bemutatjuk a szilvaaszalás menetét. Nem bonyolult, bárki nyugodtan kipróbálhatja! A házilag elrakott gyümölcsre - mirelitre, befőttre, szárított, aszalt finomságokra - általában az egész család rájár. Hamar el is fogy az egészséges, tartósítószer-mentes nass, nincs hát más választásunk, mint időről időre feltölteni a megcsappant készleteket! A szilvával sincs ez másképp; gyakorlatilag bármilyen szilvát megszáríthatunk, aszalhatunk. A szilva szárítógépben való dehidratálása, aszalása az egyik legegyszerűbb tartósítási mód. 20-30 perc előkészítés után már a gépben is van a szilva, utána már csak rá kell néznünk időnként, megforgatnunk a szilvákat, szükség esetén megcserélnünk a szárító alsó-felső tálcáit, a végén pedig - úgy 10-12 óra elteltével - bezacskóznunk a ráncosra aszalódott gyümölcsöt. A legjobb az egészben, hogy a munka legjavát a szárítógép végzi el helyettünk, miközben mi végezhetjük a szokásos napi teendőinket. Szilvaaszalás lépésről lépésre 1. A megmosott szilvaszemeket vágjuk félbe, válasszuk el a magjuktól.
Tarhonya készítése Videó készítése Folytatjuk aszalásról szóló cikksorozatunkat. Ezúttal az aszalványok eltartásának módjáról, valamint az "aszalványok királyának", az aszalt szilvának a készítéséről lesz szó. Tárolás: A gyümölcs aszalványokat száraz, szellős, sötét helyen tároljuk. Célszerű papír- vagy vászonzacskóba kötve és azt fölaggatva, vagy pedig dobozban, ládában tartani őket. Ha üvegben tároljuk, az üveg száját tüllel fedjük le. Védjük az aszalványokat a portól és a molyoktól. Érdemes időközönként átnézni, forgatni őket. Felhasználásuk egyébként nem nagyon különbözik a nyers gyümölcsökétől. Szerintem önmagukban fogyasztva (nassolni) a legfinomabbak, de süteményekben, müzlibe keverve is kiválóak, illetve lehet belőlük kompótot, lekvárt is készíteni. A zöldségeket a gyümölcsökhöz hasonló módon "tartósítsuk". Ami miatt különösen előnyös szárítani őket, az az, hogy tetszőlegesen hosszú ideig eltarthatóak, és jóval kisebb helyen is elférnek nyers állapotukhoz képest, vagyis nagyobb mennyiséget raktározhatunk belőlük.
Athén - 1985 Amszterdam - 1987 Párizs - 1989 Dublin - 1991 Madrid - 1992 Lisszabon - 1994 Luxembourg - 1995 Koppenhága - 1996 Stockholm - 1998 Reykjavík, Helsinki, Brüsszel, Prága - 2000 Luxembourg - 2007 Isztambul - 2010 Tallin - 2011 Riga - 2014 Linkek a témában: Paphos - 2017 The charming west coast town of Pafos focusses around an attractive little harbour whose picturesque open air fish restaurants line a quayside of bright fishing boats and pleasure craft. With a population of just 28. 000 Pafos nestles In the lee of the Western Troodos Mountains, Valletta - 2018 Valletta elnyerte az "Európa Kulturális Fővárosa 2018" címet Meghatározás Az Európa Kulturális Fővárosa (European Capital of Culture) kitüntető címet elnyert városok Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Európa Kulturális Fővárosai 1985 - 2018 Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Közélet Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság szerdán. 2018. 01. 03 | Szerző: MTI 2018. 03 | Szerző: MTI Az Európai Bizottság (EB) tájékoztatása szerint január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. "Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik" – írja az EB. Valletta Forrás: Alexandros Michailidis/SOOC/AFP A tájékoztatás megjegyzi, az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat.
A kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.
A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára. Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az idei különleges év lesz, mivel 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében. Az Európai Bizottság a kulturális örökség európai évével szeretné felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét. Málta fővárosa, Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik.
Nápoly mégsem ennek, hanem a pizza-nak köszönheti hírnevét, ugyanis a világszerte kedvelt étel feltalálását egy nápolyi férfinak, Raffaele Espositónak tulajdonítják. A remek fogások élvezetén kívül rengeteg nevezetességet vehetünk itt szemügyre, többek közt a nápolyi dóm-ot, ahol Szent Januáriusz ereklyéit őrzik. A nápolyi dóm Nápoly jelképét, az 1200-as években épített Castel Nuovo -t kötelező megtekinteni és minden szegletét felfedezni. Castel Nuovo Ezen kívül érdemes felkeresni a Sansevero Chapel Múzeum ot, és a San Carlo operaházat (Teatro di San Carlo) is. Ha már Nápolyban járunk feltétlenül látogassunk el Pompei maradványaihoz, mely virágzó várost a Vezúv vulkán pusztította el 79-ben. Pompei Lengyelország kulturális fővárosa, Krakkó A Visztula partján elterülő város már 1000-ben is létezett, mely tény jól mutatja történelmi jelentőségét. Krakkó mindig is jelentős szerepet játszott, hiszen 1795-ig Lengyelország fővárosa volt. Jelenleg az ország második legnépesebb települése, és fontos kulturális központ.