A téli napfordulóhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő hiedelmek, népszokások talán a leggazdagabbak az egész magyarság által őrzött népi kultúrában. "Sajnos, ezekre korunkban a feledés sorsa vár, azért nagyon fontosnak tartom írásban való rögzítésüket" - írta évtizedekkel ezelőtt a nyugat-magyarországi Répce-vidék néprajzi gyűjtője, Szabó József. Már a 30 évvel ezelőtt elhunyt etnográfus idejében is eltűnőben voltak a szokások, amelyekben sok évszázad, sőt több évezred kulturális áramlatai csapódtak le. Valószínűleg sok magyar "keresztény" népszokás a pogány korban gyökerezik, a karácsonyi ünnepkörön belül erre Luca napja emlékeztet a leginkább. Karácsonyi szokások Angliában - Cultura.hu. De ne szaladjunk ennyire előre! Szabó József szerint a népszokások leggazdagabb időszaka az advent. Ez a karácsony ünnepét megelőző négy hetet jelenti, amikor az egyház előkészíti híveit Krisztus születésének megünneplésére. Advent egyúttal az egyházi év kezdete is. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a karácsonyi ünnepkör a római liturgiában megjelölt időszakok egyike.
Régmúlt idők karácsonya elképzelhetetlen lett volna a falvakban élő népszokások gyakorlása nélkül. E szokások adták meg az ünnep hangulatát az élet ritmusát. A karácsonyt megelőző adventi időszak a hajnali misék, a roraték sajátos hangulatával kezdődött. Csallóközcsütörtökben immár évek óta Masicza Robert esperes plébános visszahozata a roraték szokását, mely iránt nagy az igény. A gyertyagyújtás az adventi vasárnapokon, mind az ünnepvásár hangulatát fokozza. Gyermekek számára az adventi időszak talán legizgalmasabb ünnepe Szent Miklós ünnepe, környékünkön nemcsak a jóságos, ajándékot adó Miklós püspök hagyománya élt, hanem a gyerekeket ijesztgető krampuszoké is. Másik ilyen meghatározó adventi ünnep volt vidékünkön Szent Lúcia, vagy ahogy a falvakban mondani szokás Luca ünnepe. A nap előestéjén fiatal lányok fehérbe öltöztek, arcukat elfedték, kezükben feszülettel járták a házakat. Ezalatt teljes csendben, szótlanságban kellett lenniük. Ezen a napon kezdték készíteni a Luca székét, bár vidékünkre inkább a különböző időjósló praktikák, szokás voltak jellemzőek.
A szereplők eljátsszák Jézus születésének történetet: 2 angyal viszi a templom alakú Betlehemet, melyben a Szent Család látható. József és Mária szállást keresnek, de nem találnak, így az istállóban születik meg a kisded. Egy angyal ébresztgeti a mezőn alvó pásztorokat, és az újszülött Jézushoz küldi őket, akik el is mennek hozzá apró ajándékokkal. A játék végén a betlehemezők átadják ajándékaikat és jókívánságaikat a háziaknak, akik ezután megvendégelik őket. Regölés, énekmondás (december 26. ) Kifordított bundában és kucsmában járták a lányos házakat a férfiak, jókívánságokat mondtak, énekeltek. A gazdának minden jót kívántak, és a lányokat "összeénekelték" a legényekkel. Gyakran feltűnnek a versekben, énekekben a téli napforduló pogány ünnepének elemei pl. a csodaszarvas. János nap (december 27. ) A magyar hagyományok szerint a borszentelés napja. A családok bort vittek a templomba, és a pap áldását kérték rá, mert a szentelt bornak gyógyító erőt tulajdonítottak. Aprószentek napja (december 28. )
Az ügetőlovak tenyésztése Az ügetőlovak esetében az 1000 m lefutásához szükséges idővel fejezik ki a képességet, mert itt – szemben a telivérrel – a befolyásoló tényezők szerepe kisebb. Ez a versenykörülmények egyöntetűségével függ össze. A nemesítőmunka elsősorban tapasztalati alapon folyik. A sportlovak nemesítése A lovassport különböző ágaira meglehetősen nehéz mérőszámot találni. Magyar fajták. Az ugróképességet szabadon ugratóban próbálják ki, mivel így a lovas hatásától mentesen lehet a tehetséget megítélni. A sportló tenyésztése még nem tekinthető annyira kialakultnak, hogy a lóversenyre alkalmas lovakhoz hasonlóan külön tenyészetek szakosodtak volna a díj-, ugró- és military ló nemesítésére. Noha nyilvánvaló, hogy eltérő képességekre van ezekben a versenyszámokban szükség. A kancák és a mének kiválogatását több hetes tesztek előzik meg, amelyeken vizsgálják a lovak küllemét, mozgását, lovagolhatóságát, munkakészségét. A fogatlovak nemesítése A vonóerő meglehetősen kis öröklődést mutat. Napjainkban ennek a tulajdonságnak a fejlesztésér nincs szükség, ehelyett a napi munkát végző lovak esetében inkább az indítókészség és a nyugodt vérmérséklet a mérvadó a tenyésztésben.
Ez a szám a kocánként, évente 30 hízót kibocsátó korban nem túlzottan biztató, viszont pozitív irányban árnyalja a képet, hogy a legjobb nyolc magyar lapály tenyészetben az 1. táblázat szerinti reprodukciós mutatókkal találkozhattunk. A magyar nagyfehér tenyészetek adatait a 2. Hungarikumok :: Magyar állatfajták. táblázat tartalmazza. (Az adatok a MFSE szakmai előadásából származnak: "A sertéstenyésztés céljai" Eicher József ügyvezető igazgató 2014. ) A nyolc hazai magyar lapály törzstenyészet adatai jól mutatják, hogy rendelkezünk olyan genetikai tartalékokkal, amelyek biztosítják az európai szaporasági mutatókat, sőt még meg is haladják őket. Tudjuk, hogy a szaporasági tulajdonságok közel 80 százaléka környezeti hatásoktól függ, így a tartási, takarmányozási viszonyoktól. A múlt század második felében épült sertéstelepeinket használva nem tudunk versenyezni a legmodernebb technológiával felszerelt telepekkel. A hazai háztáji és kisgazdaságokban viszont, ahol a jó gazda gondossága, hozzáállása ellensúlyozza a technológiai hiányosságokat, elérhető a magasabb alomlétszám.
Magyar honfoglalas Torrent Kategória:Magyar lófajták – Wikipédia Furioso 1836-os születésű, North Star 1844-es születésű mén volt, és a mezőhegyesi pej ménesben fedeztek. Tömeges, rámás, erőteljes szervezetű félvérfajta, kiváló csontozattal, nyugodt, kiegyensúlyozott idegrendszerrel. Színe pej, sötétpej, fekete. Találunk köztük tehetséges díj- és ugrólovakat, fogatlovakat, és a lovas tornában is előszeretettel használják. A fajta jelenleg mindössze kb. 500 tenyészkancát és 80 tenyészmént számlál. Magyar lovak fajtái covid. Hucul: A Kárpátok pónija, igénytelen, kemény, szívós kis ló fajta. Egykor a Monarchia hegyvidéki területinek málhás lova volt, de alkalmazták fogatos és hátas munkára is. Tudatos fajtatenyésztésről az 1800-as évek végétől beszélhetünk, majd a második világháború után a fajta tenyésztése megszűnt, egyedei szétszóródtak. Az országban szétszóródott egyedeket Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója gyűjtötte össze és kezdte meg újra tenyésztésüket. Ez a kis állomány jelentette a magját az Aggteleki Nemzeti Park területén ma megtalálható hucul tenyészetnek.
A magyar lófajták hazánk páratlan kulturális örökségei, melyeket a több évtizedes múltra visszatekintő szakszerű tenyésztőmunkának köszönhet a kis és nagyvilág. Íme, a legjelentősebb magyar hideg- és melegvérű lófajták! A magyar hidegvérű ló, valamint a muraközi ló hidegvérű lófajták: könnyen kezelhetőek és különösen híresek jó munka- és teherbírásukról. Nagyrészt a mezőgazdaságban töltöttek be fontos szerepet, ám a technológiai háttér változásával, fejlődésével mind hátrébb szorultak. Főként olyan helyeken találkozni velük, ahol vagy foglalkoznak még mezőgazdasággal, hagyományos módokon, vagy a falusi turizmus népszerűsítésével,. Un. falumúzeumok az ország számos pontján találhatóak, ahol jóformán kivétel nélkül tartanak ezekből a nemes állatokból. A Kárpátok pónija megtisztelő címmel a hucul büszkélkedhet. Állattenyésztés | Sulinet Tudásbázis. Egyenesen a vadlovak "karámjából" szabadult. A tarpán egyenesági leszármazottjának tartott melegvérű lófajta híres kitartásáról, ami megmutatkozik abban, hogy hátas, málhás és igás feladatok teljesítésére is tökéletesen alkalmas.