még maga I. Constantinus császár is üldöztette a keresztényeket egészen a Milvius-hídi csatáig, ahol is látomása volt. I. Constantinus császár volt a legelső római uralkodó, aki áttért a keresztény hitre? bár sokak szerint ez csak politikai lépés volt a részéről?, ő adta ki a milánói ediktumot, amely eltörölte a keresztény hit gyakorlásáért kirótt büntetéseket és ő volt az, aki az első niceai zsinaton bevezette a karácsony, vagyis Jézus születésének ünnepét. Nagyon okosan olyan időpontot választottak ennek a kereszténység szempontjából is meghatározó ünnepnek, amely a rómaiak számára is jelentős ünnep volt. Ugyanis nem lehetett egyik pillanatról a másikra egy egész birodalmat más vallás irányába elkötelezni, pláne nem gyökeresen más hagyományokkal. Éppen ezért igyekeztek már előtte is ismert hagyományokhoz, időpontokhoz ragaszkodni, hiszen így az átlagemberek is könnyebben fogadták a változást. Számos szokás, mint például az örökzöldek tisztelete, nemcsak a rómaiak körében volt jellemző, a germánoknál, az egyiptomiaknál és a keltáknál is.
A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus megszületésének napja, aminek évezredekre nyúlik vissza a hagyománya. Az ókeresztény egyházi vezetők beolvasztották Jézus születésének ünnepét a pogány, nem keresztény tradíciókba, a téli napforduló ünnepébe. Ettől kezdve a karácsonyi tradíciók jelentősen megváltoztak az idők folyamán, és így alakult ki az ünnep jelenlegi formája, kicsit több mint száz éve. Pogány ünnepeket akartak megtölteni keresztény tanokkal A karácsonyi ünnep nem közvetlenül a pogányoktól származik, de nem is tekinthetjük modern jelenségnek. A Kr. u. 1. század közepétől, amikor Krisztus követői elkezdték terjeszteni a keresztény tanokat a Római Birodalomban, különböző vallásos hitű emberekkel találkoztak. Az ókeresztény misszionáriusok ezeket pogányoknak nevezték. A korai európai kereszténység alapvetően városi jelenség volt, míg vidéken a pogányság hosszabb ideig kitartott. Az ókeresztények egyrészt át akarták alakítani a pogányok gondolkodásmódját és hitét, másrészt viszont elbűvölték őket a tradícióik.
A Római Birodalomban a téli napforduló a Saturnalia ünnepével esett egybe. Ez az ünnep eredetileg az őszi vetés végét és a természet megtisztulását ünnepelte december elején. Itt megfigyelhető a környezeti hatások szerepe a kultúra alakulásában: december a skandináv kultúrákban már a nehéz, nélkülöző hónapok közé számított, aminek a végét megünnepelték, míg a mediterrán Rómában ekkor fejeződött be az utolsó vetést. Később ez az ünnepet eltolták december 25. környékére. A Saturnalia Rómában is az összetartozás ünnepe volt: az ünnep idejére a rabszolgák szabadok voltak, szolgák és urak egyenrangúnak számítottak, közös asztalnál ettek. Egy ünnep születése Mint látható, a karácsony ünnepének gyökerei visszanyúlnak egészen az ókorig. A téli napforduló számos kultúrában ünnepelt esemény volt, és a korai keresztények felismerték, hogy vallásukat sokkal könnyebb elterjeszteni, ha nem akarják a meglévő kultúrákat és ünnepeket teljes mértékben eltüntetni, és újakat bevezetni és átformálni, hanem inkább alkalmazkodnak hozzájuk és a meglévőkhöz formálják saját rítusaikat, ily módon belülről megváltoztatva az ünnep jellegét.
Jelentéstudat, értelemkeresés. Az ünnepek olyan alkalmakat és értékeket jelenítenek meg, amelyek értelmet és irányt adnak az életnek. A szeretet és összetartozás ünneplése, a régi év elbúcsúztatása, a házasság, a felnőttkorba lépés (régen beavatási szertartás, ma ballagás vagy diplomaosztó) mind olyan alkalmak, amik irányt mutatnak életünk folyásának. Az ekkor elvégzett rítusokkal (ajándékozás, torta felvágása, pezsgőbontás) belehelyezkedünk egy olyan szerepbe, amellyel elfogadjuk és megerősítjük azt az irányt és értéket, amelyet éppen ünneplünk. Szép emlékek elraktározása. Életünkben sokszor akadnak nehéz, sötétebb, unalmasabb pillanatok, és az emberi elme szeret nosztalgiázni a szép pillanatokon, hogy azokból gyűjtsön pozitív erőforrást. Az ünnepi emlékek ennek remek táptalajt adnak. Szórakozás és izgalom. Különösebb magyarázatra ez az ok nem szorul – az ünnepek remek feszültségoldó és kikapcsolódásra lehetőséget adó alkalmak, amikor kiszakadhatunk a szürke mindennapok körforgásából.
Paraméterek Sorozat Kétnyelvű operaszövegkönyvek Szerző Bartók Béla Cím A kékszakállú herceg vára – libretto Alcím Kétnyelvű operaszövegkönyv Kiadó Eötvös József Könyvkiadó Kiadás éve 2000 Terjedelem 27 oldal Formátum B/5, irkafűzött ISBN 963 9316 04 0 Eredeti ár: 720 Ft Online kedvezmény: 5% A szövegkönyv, a cselekmény menetének előre történő gondos áttanulmányozása lehetővé teszi a maradéktalan műélvezetet a színházban, nem kell a feliratok silabizálásával foglalkozni, megosztván a figyelmet szöveg és cselekmény közt oly módon, hogy tekintetünket állandóan a színpad fölé emeljük. Leírás Az Eötvös József Könyvkiadó kétnyelvű librettósorozatát az új helyzet hívta létre, nevezetesen az a körülmény, hogy ma már a Magyar Állami Operaház is – hasonlóan a világ dalszínházainak túlnyomó többségéhez – az operákat eredeti nyelven adja elő. A szövegkönyv, a cselekmény menetének előre történő gondos áttanulmányozás a leehetővé teszi a maradéktalan műélvezetet a színházban, nem kell a feliratok silabizálásával foglalkozni, megosztván a figyelmet szöveg és cselekmény közt oly módon, hogy tekintetünket állandóan a színpad fölé emeljük.
Ajánlja ismerőseinek is! "Közös fiatalság közös hitéből született az én misztériumom. Nem librettónak készült. Hiszen játszották is zene nélkül valamelyik Nyugat-matinén. Az a költemény csak úgy szólt Bartóknak, mint ahogy fáradt, tikkadt vándorok közül az egyik nótára gyújt, hogy énekelni késztesse a másikat is, a fáradtabbat. Mert a nóta visz még egy darabig, mikor a lábunk már nem bír tovább. És sikerült beugratnom. Bartók is rázendített, de olyan énekléssel, amihez fogható Beethoven óta nem szólott Európában... " (Balázs Béla A kékszakállú herceg váráról, 1922) // Utószó részlet: Bartók egyfelvonásos, két szereplős operájának keletkezéstörténetét bőséges forrásanyagra támaszkodva rekonstruálhatjuk. Rendelkezésünkre áll Bartók kéziratos fogalmazványa a Magyar Tudományos Akadémia Bartók-archívumában, Bartók kéziratos partitúrája a New York Béla Bartók Archives-ben, e aprtitúra több másolata részben a szerző kezétől származó javításokkal, az ének-zongora kivonat kéziratos tisztázata és ennek kiadása idejéből egy korraktúra-példány a zeneszerző javításaival, sőt egy autográf-jegyzék is, amelyen Bartók számba vette e korrektúrával kapcsolatos változtatási javaslatait.
The Gershwins / Bartók: Porgy és Bess / A kékszakállú herceg vára The Gershwins: Porgy és Bess Ki ne ismerné a Summertime, az I Got Plenty O' Nuttin' vagy az It Ain't Necessarily So kezdetű slágereket? Sokan nem tudják azonban, hogy ezek nem csupán régi jazzdalok, hanem az egyik leghíresebb amerikai opera, az 1935-ös Porgy és Bess® legnépszerűbb részletei. George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, valamint Ira Gershwin története eredetileg a dél-karolinai Charleston egyik fekete közösségének vidámsággal, imádsággal, munkával és erőszakkal teli életét mutatja be egy kripli koldus és egy kábítószerfüggő nő különös szerelmén keresztül. Az angol nyelvű feliratozásban a mű eredeti, javarészt gullah dialektusban írt szövege olvasható. "A "GERSHWIN®" a Gershwin Enterprise bejegyzett védjegye és szolgáltatási védjegye. A "PORGY AND BESS®" a Porgy and Bess Enterprise bejegyzett védjegye és szolgáltatási védjegye. " A jogtulajdonosok nyilatkozata: "A Porgy és Bess produkció jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel. "
Amikor az egyik ajtón szemléltetésképpen dörömbölni kezd, kísérteties sóhajtást hall. Halálraváltan, de csendesen kérdezi: ki sóhajtott, mi sóhajtott? Majd megnyugtatja magát, hogy a vár sóhajtott, tehát ki kell nyitogatni sorban az ajtókat, hogy átjárhassa a fény. I. ajtó: Kékszakállú az első ajtó kulcsait hamar átadja Juditnak, aki szeretettel, szépen nyitja az ajtót, majd megrémül a feltáruló látványtól: kínzókamra szöges karókkal, izzó nyársakkal, láncokkal. A Nő a Férfi agressziójával találkozik, azzal az érzéshalmazzal, amit a Férfi a legkevésbé szégyell kimutatni. A Kékszakállú az elszörnyedő lánytól ismét azt kérdezi, fél-e, de Judit inkább tovább megy: észreveszi, hogy véres a fal, ugyanakkor világosabb lett. Ebben a kínzókamrában vajon a Kékszakállú kínozta-e korábbi feleségeit, vagy őt kínozták a nők? Netán maga kínozta-e magát, amikor érzelmei elől menekült? II. ajtó: Judit kinyitja a második ajtót: ez a fegyveresház. A fegyvereken vér szárad, ettől is megretten, vagy inkább csalódik a Kékszakállúban, hogy milyen kegyetlen is tud lenni.
IV. ajtó: mostmár a Kékszakállú sürgeti Juditot, nyissa a következő ajtót, hogy napfény áradjon be. A virágoskert be lépnek, ahol csodálatos rózsák, embernyi nagy liliomok nyílnak. A Kékszakállú a kertet is Judit rendelkezésére bocsájtja. Ám a virágok földje véres. Judit megkérdezi a Kékszakállút, ki öntözte eddig a kertet, de az nem válaszol, hanem tovább nyittatja az ajtókat. A Férfi megnyílt a Nőnek, eljutott arra a pontra, ahol már egyértelmű, hogy előző kapcsolataiban formálódott-épült jelleme, jelen állapota múltjának következménye, magában hordozza elfelejthetetlenül a régi kapcsolatait, és ez a jelenlegire is kihat. V. ajtó: kinyílik az ötödik ajtó, és fény terül szét a várban. Judit szinte meghátrál tőle. Csupa dúr akkorddal megoldott pentaton dallam szemlélteti a ragyogást C-dúrban. Ez a Kékszakállú birodalma, amire olyan büszke, hogy fel is sorolja mi mindene van: hegyek, folyók, erdők, rétek, és mostmár ez is mind Judité, aki csendesen nyugtázza, hogy szép és nagy a birodalom.
Prológus: 0:21 "Zene szól": 2:03 "Megérkeztünk": 3:33 1. ajtó (kínzókamra): 18:48 2. ajtó (fegyveresház): 23:39 3. ajtó (kincstár [kincsesház]): 29:02 4. ajtó (virágos kert): 33:10 5. ajtó (a végtelen birodalom): 36:56 6. ajtó (könnyek tava): 43:51 7. ajtó (a régi asszonyok): 57:44
Museum of Sins című debütáló albumát idén Fonogram-díjra jelölték. Az év junior könnyűzenei alkotói közössége a 2018-ban alakult Carson Coma zenekar lett. Debütáló nagylemezük, a Corduroy Club 2019-ben jelent meg, harmadik anyaguk az idei Digitális/Analóg, rajta olyan slágerekkel, mint a Pók vagy a Kék Hullám Kemping. Az év komolyzenei művéért járó díjat három alkotónak, Vajda Gergelynek, Dragony Tímeának és Pintér Gyulának ítélték oda. Vajda Gergely az elismerést Fuharosok című kamaraoperájáért érdemelte ki, amely Esterházy Péter azonos című elbeszélése alapján készült. A karmester, zeneszerző és klarinétművész az amerikai Huntsville Symphony Orchestra és a Portland Festival Symphony zeneigazgatója, az UMZE újzenei együttes művészeti vezetője, a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. "Vajda zenéje azt teszi, amit minden kiváló drámai érzékkel rendelkező zeneszerző operája megvalósít: a zene segítségével átélhetőbbé teszi a történetet" – méltatta Szitha Tünde. Szintén az év komolyzenei műve címet kapta Dragony Tímea To a Skylark (Egy mezei pacsirtához) című darabja.