Arról, hogy melyik betűhöz melyik szám tartozik, az alábbi oldalon olvashatsz: A nevek számértéke Ha nincs kedved a betűket egyesével kikeresni: A Hunor név számmisztikai elemzése: H (8) + U (3) + N (5) + O (6) + R (9) = 31 (3+1) A Hunor névszáma: 4 A nevek számértékének jelentését ezen az oldalon találhatod meg: A nevek számértéke Az eredeti kép forrása:
[+] Megjegyzem Szeretné hogy emlékeztessük HUNOR névnapjára? férfi keresztnév Eredete: Magyar, Török, Jelentése: onogur (népnév) Névnapok: április 24 szeptember 10 szeptember 30 december 30 Hasonló kezdetű férfi keresztnevek: HUBA HUBERT HUGÓ HUMBERT HÜMÉR
Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza. Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli. Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt. Akkoriban az átlag ember nem tudott írni, így hát a róvósámánok feladata volt a fontosabb események feljegyzése, levél írása más uralkodóknak. Ed – Anonymus szerint Ed volt az akkori magyarok vezére, Ugek (Ügyek) apja, Álmos dédapja. Humor név jelentése. "[…]ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele fia[…]" Ennedzur – Ennedzur egy Hun fővezér volt. Fajszász – Az erdélyi származású Budai Nagy Antal parasztfelkelő nevezte így elsőszülött fiát, kifejezve ezzel a szász nemzetség iránti tiszteletét. Középkori magyar férfinév. Fekete – Árpád-kori magyar személynév, amely főleg a várjobbágyoknál és alsóbb rendű várnépeknél volt használatban, jelentése: fekete, nem mint színt, hanem olyan tulajdonságú test, amely a fényt teljesen elnyeli.
[2] [5] [6] Névnapok [ szerkesztés] november 13. Híres Enéhek, Enék, Enesék, Enetek [ szerkesztés] magyar mitológiai alak, Ménrót felesége, Hunor és Magor anyja Jegyzetek [ szerkesztés] Források Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8 Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. (Hozzáférés: 2019. március 5. ) Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkereső adatbázisa (béta verzió). ) Nyilvántartó – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. A Hunor névnap eredete és jelentése - Mikor van? - Névnaplap 2021. ) További információk Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28. )
Gyurkovics Hunor magyar festő, grafikus. Jakab Hunor erdélyi magyar informatikus, egyetemi oktató. Kelemen Hunor romániai magyar író, költő, újságíró, politikus, volt kulturális államtitkár, az RMDSZ ügyvezető elnöke, majd államfőjelöltje a 2009-es romániai elnökválasztáson. Nagy Hunor Attila zenész, dob, ütőhangszerek, a Beatrice együttes tagja. Források, külső hivatkozások Ma Csaba, névnap van! Hunor jelentése jelentése » DictZone Magyar nevek (Név-Eredete-é…. További naptárban nem szereplő névnapok ma: Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gyárfás, Izaiás, Járfás, Jávor, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Tamás, Tankréd, Boldog névnapot minden kedves névnapos látogatónak!
(Forrás)
ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK Ősei valószínűleg Kis-Ázsiából származnak és a török hódoltság idején jutottak el Erdélybe, Szerbiába és Boszniába. Csak később, a figyeltek fel a fajtára és kezdtek hozzá tudatos tenyésztéséhez. Ez a munka Szeremlei Lajos nevéhez köthető, aki az 1840-es évektől fáradozott a fajta "jobbításával". 1875-ben egy bécsi kiállításon mutatta be először a kopasznyakú tyúkot, nagy sikerrel. A fajta több néven: "szeremlei tyúk", vagy "bosnyák tyúk" is ismert volt. A kopasznyakú tyúkot rendkívül feltűnő megjelenése: élénkvörös színű, fedetlen nyaka, részben fedetlen melle és hasi része teszi különlegessé. A magyar tyúknál nagyobb testű, igen edzett és ellenálló. Elismert színváltozatai: a fekete, a fehér és a kendermagos. Tudta-e, hogy… … a múlt század első felében az erdélyi kopasznyakú tyúkot mint kitűnő téli tojót és nagy vagy igen nagy tojásokat termelő fajtát tartották számon?
Az erdélyi kopasznyakú fekete génbankja Kolozsvárra, majd Gödöllőre került; a Kisállattenyésztő Kutatóintézet 1953-ban nagy sikerrel végezte tenyésztését, de az intézetet átszervezték, és ez a tevékenység megszűnt. A fajta fennmaradása a kistenyésztőknek köszönhető; fajtiszta egyedei Sümegcsehin maradtak meg. Erdélyi kopasznyakún sokáig csak a fekete színváltozatot értették, a más színűeket a magyar tyúk (amelynek nincs fekete színváltozata) kopasznyakú variánsaként kezelték. A különböző színű kopasznyakúak törzskönyvezése 1992-ben történt meg. Génbanki állománya Keszthelyen és Hódmezővásárhelyen található. Egerágra is visszakerültek őshonos magyar baromfifajták – így az erdélyi kopasznyakú is –, melyeket az intézet térítésmentesen helyez ki falusi portákra. Kívánatos lenne, hogy minden színváltozat, de különösen a fekete kopasznyakú szeme narancspiros és igen tüzes legyen. Ma az országban tiszta előfordulásban csak mintegy 470 fekete, 469 fehér és 750 kendermagos kopasznyakú tyúkot regisztrálnak.
1925 -ben a bécsi kiállításon már erdélyi kendermagos (Siebenbürger Sperbe) néven szerepelt. Elterjedt elnevezése volt a bosnyák tyúk is, ugyanis Erdélyen kívül a szerb és bosnyák hegyvidékeken is előfordult. A 19. század végére Németországban olyan kedvelt lett, hogy külön tenyésztői klubot hoztak létre. De Magyarországon még sokan idegenkedtek a fajtától, pedig időközben bizonyította rendkívüli tojóképességét. Egy 1896 -ban kelt miniszteri rendelet következményeképp 1897 -ben több kakasnevelő tenyésztelepet is kialakítottak, ahol a magyar mellett erdélyi kopasznyakú kakasokat is neveltek. Ilyen telep volt Gödöllőn és Kolozsváron. Ezzel is segítették a magyar fajtájú tyúkok elterjedését. A kinemesített magyar fajták a második világháborúban szinte teljesen eltűntek, s a háború után az erdélyi kopasznyakú tyúk tenyésztését a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben kezdték újra 1953 -ban. De a tenyészetet a többi állománnyal együtt néhány év múlva felszámolták. A fajta fennmaradása a kistenyésztőknek köszönhető, hiszen amikor az 1970-es években elkezdődött a magyar fajták felkutatása a génbanki állomány létrehozása érdekében, a kendermagos színváltozat fajtatiszta egyedeit Sümegcsehin találták meg.
A Magyar Posta 2022-ben Őshonos magyar baromfifajták címmel új sorozat kibocsátását kezdi meg, az előzetes tervek szerint több évet átölelve, évente más baromfifajtákat feldolgozva. 2022-ben a fehér erdélyi kopasznyakú tyúk, a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk és a fekete erdélyi kopasznyakú tyúk kerül postabélyegre. A három címletből álló bélyegsor Berta Ágnes grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. készült. A Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postahelyeken és a n vásárolható meg. Az erdélyi kopasznyakú tyúkfajtákat a 20. század első felében még elsőrendű gazdasági tyúkként tartották nyilván. Rendkívül edzettek, erősek és ellenállóak. Gyorsan fejlődnek és gyorsan tollasodnak. Számukra megfelelő környezetben jó tojástermelők. A tojások általában barna- vagy krémszínűek, de előfordulnak fehérhéjúak is. Egyes vidékeken kiváló téli tojóként tartották számon. Jellemzője, hogy nyaka és részben a melle, valamint hasi része is tollatlan. A fejtetőn szintén kevés toll található.
Két régi magyar tyúkfajta országosan legnagyobb állományának gazdája a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskola, pontosabban a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara: a kendermagos erdélyi kopasznyakú, és a kendermagos magyar fajtáknak. Velük foglalkozik dr. Benk Ákos, a kar oktatója, a két fajta tenyésztésvezetője. Mint mondja, egyre nagyobb a gazdálkodók érdeklődése e -- a tanyai tartás szempontjából ideális tulajdonságokkal rendelkező -- tyúkfajták iránt, egyszersmind, mint megőrzendő értékeknek, a tenyésztésük államilag támogatott is. Hogyan alakultak ki ezek a fajták? A kopasznyakúság olyan, dominánsan öröklődő tulajdonság, ami a szokásosnál jobb hőleadást tesz lehetővé a madaraknak. S mivel az erdélyi kopasznyakú fajta melegebb vidékről, Kis-Ázsiából származik, rögtön megértjük, hogy miért előnyös a tyúknak a kopasznyakúság – meséli a tenyésztésvezető. A kopasznyakú tyúk a török hódoltság alatt került Európába, közelebbről Szerbiába, Boszniába és Erdélybe. Az 1800-as évek első felében figyeltek fel rá a tenyésztők, mégpedig az utóbbi helyen, ezért kapta a fajta az "erdélyi" nevet.
Homozigóta kopasznyakúak esetében a nyak teljesen csupasz - ún. csóré nyak -, míg a heterozigóta egyedek esetében elöl, a nyak alsó részén - már naposcsibéken is jól megfigyelhető - tollpamacs van, melynek azonban soha, semmi körülmények között sem szabad a nyak hátsó részére terjednie, vagy a nyakat körülfognia. ) A bírálat szempontjából csak a tollpamacs nélküli, tehát homozigóta egyedek értékelhetők. Egyes tenyésztők a tollpamaccsal rendelkező, kopasznyakúság szempontjából heterozigóta egyedeket külön fajtaként próbálják elfogadtatni (van, aki "eredményesen" szelektált erre a tulajdonságra), ami a fentiek alapján teljes genetikai képtelenség. Törzs: Izmos, középnagyságú, tojásdad alakú. A kiálló vérvörös begytől végig a hason, egészen a végbélig a törzs csupasz, tollatlan. Mell: Széles és igen húsos. Az egyenes, hosszú mellcsont fölött a bőr csupasz és azt csak a kétoldalt ráboruló tollazat takarja. Hát: Széles Nyereg: Csak kissé emelkedő Szárny: Elég hosszú, erős, majdnem vízszintes tartású Farok: Hátrafelé hajló, nem meredek tartású, tollazat dús, sarlótollak hosszúak Láb: A comb izmos, hosszú.
A cél a tojástermelő-képesség javítása volt. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén terjedt el. Előfordul világosabb és sötétebb árnyalatban is, de az élénksárga szín a kívánatos. Génmegőrző állománya található Mosonmagyaróváron, Gödöllőn és Keszthelyen (2001). A sárga magyar tyúk Küllemi leírás A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. A nyaktollak végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék. Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák. Fehér magyar tyúk [ szerkesztés] A legjobb tojóképességű változatnak tekintették. Mivel fehér színű tollazatával jobban elviselte a tűző napot, elsősorban az Alföldön és a Duna-Tisza közén kedvelték. Ma génbanki állománya található Gödöllőn és Keszthelyen (2001).